Új pillér a nyugdíjrendszerben: foglalkoztatói nyugdíj

Az európai parlament és tanács még 2003-ban irányelvben szabályozta a foglalkoztatói nyugdíjat. Az ilyen nyugdíj úgy keletkezik, hogy a munkaadó létrehoz egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót, vagy pedig csatlakozik egy ilyenhez, és az alkalmazottai után havi befizetéseket teljesít.

Magyarország 2005 szeptemberig vállalta az irányelv átültetését, ez egy hónap késéssel sikerült is, de a nyúlfarknyi törvény mindössze a határon átnyúló ilyen szolgáltatást szabályozta, vagyis más uniós országban létrehozott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tevékenykedhetett Magyarországon. Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az egész irányelvet ültesse át jogrendszerébe. Erre kerül most sor.

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt bank, biztosító, befektetési társaság, valamint egy - vagy együttesen több - munkaadó alapíthat. Az intézmény jogi formája: zártkörű részvénytársaság. Tulajdonosa ilyen nyugdíjszolgáltatónak csak az lehet, aki maga is alapításra jogosult.

Bármely munkaadó csatlakozhat már működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez, amennyiben vállalja, hogy a munkavállalói részére hozzájárulást fizet. A hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a munkaszerződésbe kell foglalni, de a munkaadó nem sértheti meg az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályokat.

A befizetésekből - a nyugdíjba vonuláskor - többféle szolgáltatás nyújtható. Így kifizethető egy összegben az addig összegyűlt pénz, de kérhető élethosszig vagy határozott ideig tartó járadék, illetve ezek kombinációja is.

A munkaadó által befizetett összeg nem vész el az alkalmazott halálával, ugyanis ez utóbbi kedvezményezettet nevezhet meg, ennek hiányában pedig az örökös kapja a felgyűlt befizetéseket. Amennyiben nincs örökös, úgy a meghalt alkalmazott munkaadója munkavállalóinak a számlái között osztja el a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a pénzt.

Legkorábban a jövő év első napjától köthetnek foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra szerződést a magyar cégek.