Siralmas jelen

A projekt során 50, SNI-s, BTMN-es fiatallal zajlottak le felmérő találkozások, és a kép, ami a munkatársak szeme elé tárul, elkeserítő volt. Előszöris, a fiatalok képtelenek saját magukat meghatározni. Az öndefiníció hiánya azt jelenti, hogy már egy bemutatkozáskor sem tudnak magukról, mint diákról, családtagról, egy hobby űzőjéről, egy csoport tagjáról beszélni. Az oka ennek az, hogy nem tudják miképpen lehet magukat meghatározni. Elmondják a nevüket, az életkorukat, majd hallgatnak. Nincs igazi, tartalmas identitásuk. „Abban kell segíteni őket, hogyan tudják magukat elhelyezni a nagyvilágban” - mondta a szakember.

A másik, jelentős hiány az önértékelés területén mutatkozott. Sokan alul, és legalább ugyanennyien felülértékelik magukat. Szerepet játszik ebben a rájuk zúduló, sok-sok idea, ami például azokon a torzító eszközökön keresztül ömlik rájuk, mint amilyenek a társas hálózatok, vagy a média.

Az információs bázisa a megfigyelt fiataloknak strukturálatlan. Nem tudják mi általában a jelentős információ, és mi az, ami a számukra fontos. Nem is ellenőrzik azokat az információkat sem, amelyek a közvetlen környezetükből, a hétköznapi kapcsolataikból származnak, nemhogy az online tér infóit. „Elhiszik a szomszédnak azt a hiedelmet, hogy a szomszéd településén lévő multinacionális vállalt mi alapján toboroz, meg sem próbálják leellenőrizni ezt az információt” - a szakmai vezető szerint.
Ami pedig a hosszútávú gondolkodást ellehetetleníti, az a folyamat, amelynek a végén az látszik, hogy a tudatos tervezés helyett motivátorokról gondolkodnak: pénzről, gyors sikerről álmodoznak, miközben a realitást nem mérik fel.

Lehetséges megoldások

A kívánt és a meglévő életpályamodell kompetencia szintjének a különbségét a Napra Forgó szakembere szerint egyrészt a munkatapasztalat szerzéssel lehet feloldani. A tévképzeteket ugyanis leginkább a munkahelyzetben megélt valósággal kell szembesíteni. Azok az érzetek, a képességekkel kapcsolatos megélések sokat segítenek, amelyek ebben az élethelyzetben érik őket. Ezzel párhuzamosan újra értelmezhetőek a motivátorok, és helyre kerül az önértékelés is. „Élményszerű volt egy fiatalnak azt megélni, hogy - szemben az iskolai tantárgyakkal , a munkahelyen nem kell mindenből, állandóan megmérettetnie magát, ami felszabadította.”- hangzott.

A zene a radar a fejlődéshez

Egy másik, újszerű projekteszközön is nemzetközi partnerekkel együtt dolgozott az elmúlt időszakban a Napra Forgó. A „Music is my radar (MIMR)” nevű projekt magyar szakértője, Hodovány Zsolt beszélt a kihívásokról, eredményekről. Egy e-learning felületet fejlesztett a magyaron kívül francia, szlovák és osztrák partner együtt, funkcionális analfabéták számára. Ők azok, akik, ha el is olvasnak egy szöveget, értelmezni már nem tudják azt. Zömmel szegényebb társadalmi rétegekből származó emberekről van szó, és ami szintén általános, hogy egy gyengébb oktatás van a hátterében a tudáshiánynak. „Európában 80 millió embert érint ez a jelenség a 16-65 év közöttiek körében” - hívta fel a szakember a nagy tömegű érintettségre a figyelmet.

Az online felület célja a tanulási képesség hatékonyságának a növelése egy egyszerűen használható módszerrel. A zene segítségével, ezt egyfajta innovatív eszköznek tekintve akarják előre mozdítani ezeknek az embereknek az oktatását.

Öt témakörben: írás/olvasás, matematika, digitális képességek, angol, vállalkozói ismeretek területén zenével, klippekkel, kvízekkel és az ezeket kísérő narrációval segíti a felület az akár autodidakta tanulást. „Rövid, tömör, vizuális rendszer jött létre, amelyet regisztráció nélkül bárki használhat” - foglalta össze az eredményt Hodovány Zsolt. Ezzel az eszközzel szabadon fejleszthetőek azok a képességek, amelyek a munkaerőpiaci sikerhez nélkülözhetetlenek, és amelyekben nagyon sokan hiányosságokkal bírnak.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Valódi segítség fiatal pályakezdőknek
2. oldal - Siralmas jelen