Valódi segítség fiatal pályakezdőknek
Speciális, szerkezeti munkanélküliség alakult ki mára a magyar munkaerőpiacon. Ebben a helyzetben szinte csak az nem talál munkát, akinél valamilyen hátrányos helyzet, hiánytünet figyelhető meg. A kompetencia hiányokat azonban - ha nem is egyszerűen - pótolni lehet. Akár funkcionális analfabetizmus, sni-btmn akadályozottság, vagy fogyatékosságból adódó nehézség merül fel, mindegyik akadály legyőzhető. A jelen elkeserítő valóságáról és a jó gyakorlatról osztotta meg a tapasztalatait az innovatív munkaerőpiaci projektekkel foglalkozó Napra Forgó Közhasznú Kft.
Egyre aktuálisabb kérdéseket vet fel a speciális helyzetben lévő fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének a kezelése. Munkaerő-keresletivé vált a magyar piac, amelyben elmondható, hogy ma már csak az nem tud erre a piacra kilépni, akinek nem megfelelőek a munkavállaláshoz szükséges kompetenciái. Kóródi Edit, a Napra Forgó szakmai igazgatója szerint az a legaggasztóbb folyamat, hogy ezen a területen is nyílik a társadalmi-gazdasági olló. Ha most nem cselekszünk, akkor egyre nehezebbé válik a leszakadó rétegeket a munkaerőpiacra kisegíteni. Ez a helyzet minden szereplőnek negatív hatású: az egyén nem szerez az életfenntartásához elegendő jövedelmet, és a munka világán keresztül fejleszthető készségeket, visszajelzéseket, jellemformáló behatásokat. A munkáltatóknak egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerő hiánya, a társadalom pedig befizetők helyett ellátottakat kap ezekkel a fiatalokkal. Egy nagyon egyedi helyzetben lévő, potenciális munkavállalói csoportról van szó, és nem mindegy, mi történik velük a közeljövőben.
A Napra Forgó sokféle módon segíti a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való kijutását. A munkavállalóiknak ma már több mint 50 százaléka megváltozott munkaképességűnek számít. Az ő elhelyezésüket többféle módszerrel támogatják. Egyrészt stabil kapacitást adnak, amellyel feladatokat látnak el. Például csomagolási-logisztikai feladatokhoz szerveznek különböző fogyatékossággal és hátránnyal bíró emberekből munkacsoportot, akik egy-egy komplex feladatot látnak el, együttesen. De, kipróbált módszer az úgynevezett befogadó munkahely kialakításában való segédkezés. „Még jó HR-es csapatoknak is tudunk segíteni, mert fogyatékkal élők munkahelyi befogadásához nagyon sok esetben hiányzik az a speciális szakértelem, ami nélkül szinte lehetetlen megoldani ezt a feladatot”- mondta a szakmai vezető.
Az elmúlt két év során körülbelül 240 főnyi munkavállalóval foglalkoztak, ami már középvállalti méretet jelent. Amire még nagyon büszkék, hogy egy szervezeti monitor eredményeképpen elmondható, a társadalmi megtérülési arányszámuk (SROI) 1.86-os. Ez az össz-társadalmi index azt mutatja, hogy minden, felhasznált 1 Ft-juk a magyar társadalom számára majdnem 2 Ft-os hasznot hajtott. „Ez már valódi társadalmi felelősségvállalás!” - összegezte ennek a vizsgálatnak az eredményét Kóródi Edit.
Ez a - képileg kicsit zavaros elnevezésű - projekt azért született, mert a szervezet szakemberei szerettek volna egyszerre foglalkozni a leszakadó társadalmi rétegekkel, és azokon belül a fiatal pályakezdőkkel külön is.
A projekt alapgondolata onnan származik, hogy megtapasztalták, milyen nehéz a velük való sikeres bánásmód. „ Sok esetben láttuk azt, hogy a csoportos munkaügyi tájékoztatókra, toborzásokra érkező fiatalok, akiknek nincs nyolc általános iskolai végzettségük, megszólíthatatlanok, és megtarthatatlanok.” „Kipörögnek” a meglévő rendszereinkből, ha egyáltalán sikerül behúzni őket bármilyen akcióba.
Egy Erasmus+- os, „SCOLA” nevű projekt keretében a diákok életpályamodell-tervezési kompetenciáját fejlesztik, iskolai helyzetben. Európában jelenleg több kísérlet folyik azzal kapcsolatban, hogy jobban összekapcsolják az oktatást és a munkaerőpiacot, de a legtöbb projekt közvetlenül a diákok kompetenciafejlesztésére koncentrál. A „SCOLA” projekt innovációja a tanárokra való fókuszálásban rejlik, akik az új szemlélet birtokában hatékonyabban tudják közvetíteni a diákok felé a szükséges készségeket és kompetenciákat.
A fogyatékkal élő, SNI-s és BTMN-es fiatalok tanulási nehézségei, és a munkaerőpiacon való megjelenése külön nagyon érdekes kísérleti projektet hozott a Napra Forgó életébe. A módszertani alapja a gondolkodásuknak az, hogy maga az életpálya önmagában egy kompetencia. Folyamat jellegű felfogás, amely segítségével állandóan újra képes értékelni az egyén a környezeti hatásokat, és meg tud hozni sok, fontos, az életútját befolyásoló döntést.
Hármas alapon nyugszik ez a kompetencia: egyrészt alapos önismerettel kell rendelkezni. Megfelelő szintű önértékelés nélkül nagyon nehéz életpályamodellben gondolkodni. Másrészt a környező társadalmi folyamatokról, a munkaerőpiaci mozgásokról ismeretekkel kell rendelkezni. Kiket vesznek fel egy-egy szervezethez, mi alapján szelektál egy cég, ez mind meghatározó információ.
A harmadik összetevője az életpálya kompetenciának a Kóródi Edit által „újratervezésnek” nevezett attitűd. Ez egyfajta tervező jelenlét rögzülését jelenti. Nem sodródik a fiatal ember, hanem a pályájával kapcsolatosan tudatosan tervez.
Ennek a hármas fejlesztési iránynak a megvalósításához a fiatal kezébe olyan eszközöket adtak, amelyek segítségével képessé váltak az önmeghatározásra, az önbemutatásra, a stratégiai szintű gondolkodásra és megvalósításra.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Valódi segítség fiatal pályakezdőknek
2. oldal - Siralmas jelen
Igazi társadalmi szerepvállalás segítése a feladat
A Napra Forgó sokféle módon segíti a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való kijutását. A munkavállalóiknak ma már több mint 50 százaléka megváltozott munkaképességűnek számít. Az ő elhelyezésüket többféle módszerrel támogatják. Egyrészt stabil kapacitást adnak, amellyel feladatokat látnak el. Például csomagolási-logisztikai feladatokhoz szerveznek különböző fogyatékossággal és hátránnyal bíró emberekből munkacsoportot, akik egy-egy komplex feladatot látnak el, együttesen. De, kipróbált módszer az úgynevezett befogadó munkahely kialakításában való segédkezés. „Még jó HR-es csapatoknak is tudunk segíteni, mert fogyatékkal élők munkahelyi befogadásához nagyon sok esetben hiányzik az a speciális szakértelem, ami nélkül szinte lehetetlen megoldani ezt a feladatot”- mondta a szakmai vezető.
Az elmúlt két év során körülbelül 240 főnyi munkavállalóval foglalkoztak, ami már középvállalti méretet jelent. Amire még nagyon büszkék, hogy egy szervezeti monitor eredményeképpen elmondható, a társadalmi megtérülési arányszámuk (SROI) 1.86-os. Ez az össz-társadalmi index azt mutatja, hogy minden, felhasznált 1 Ft-juk a magyar társadalom számára majdnem 2 Ft-os hasznot hajtott. „Ez már valódi társadalmi felelősségvállalás!” - összegezte ennek a vizsgálatnak az eredményét Kóródi Edit.
Rajtvonal a hídon
Ez a - képileg kicsit zavaros elnevezésű - projekt azért született, mert a szervezet szakemberei szerettek volna egyszerre foglalkozni a leszakadó társadalmi rétegekkel, és azokon belül a fiatal pályakezdőkkel külön is.
A projekt alapgondolata onnan származik, hogy megtapasztalták, milyen nehéz a velük való sikeres bánásmód. „ Sok esetben láttuk azt, hogy a csoportos munkaügyi tájékoztatókra, toborzásokra érkező fiatalok, akiknek nincs nyolc általános iskolai végzettségük, megszólíthatatlanok, és megtarthatatlanok.” „Kipörögnek” a meglévő rendszereinkből, ha egyáltalán sikerül behúzni őket bármilyen akcióba.
Egy Erasmus+- os, „SCOLA” nevű projekt keretében a diákok életpályamodell-tervezési kompetenciáját fejlesztik, iskolai helyzetben. Európában jelenleg több kísérlet folyik azzal kapcsolatban, hogy jobban összekapcsolják az oktatást és a munkaerőpiacot, de a legtöbb projekt közvetlenül a diákok kompetenciafejlesztésére koncentrál. A „SCOLA” projekt innovációja a tanárokra való fókuszálásban rejlik, akik az új szemlélet birtokában hatékonyabban tudják közvetíteni a diákok felé a szükséges készségeket és kompetenciákat.
A fogyatékkal élő, SNI-s és BTMN-es fiatalok tanulási nehézségei, és a munkaerőpiacon való megjelenése külön nagyon érdekes kísérleti projektet hozott a Napra Forgó életébe. A módszertani alapja a gondolkodásuknak az, hogy maga az életpálya önmagában egy kompetencia. Folyamat jellegű felfogás, amely segítségével állandóan újra képes értékelni az egyén a környezeti hatásokat, és meg tud hozni sok, fontos, az életútját befolyásoló döntést.
Hármas alapon nyugszik ez a kompetencia: egyrészt alapos önismerettel kell rendelkezni. Megfelelő szintű önértékelés nélkül nagyon nehéz életpályamodellben gondolkodni. Másrészt a környező társadalmi folyamatokról, a munkaerőpiaci mozgásokról ismeretekkel kell rendelkezni. Kiket vesznek fel egy-egy szervezethez, mi alapján szelektál egy cég, ez mind meghatározó információ.
A harmadik összetevője az életpálya kompetenciának a Kóródi Edit által „újratervezésnek” nevezett attitűd. Ez egyfajta tervező jelenlét rögzülését jelenti. Nem sodródik a fiatal ember, hanem a pályájával kapcsolatosan tudatosan tervez.
Ennek a hármas fejlesztési iránynak a megvalósításához a fiatal kezébe olyan eszközöket adtak, amelyek segítségével képessé váltak az önmeghatározásra, az önbemutatásra, a stratégiai szintű gondolkodásra és megvalósításra.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Valódi segítség fiatal pályakezdőknek
2. oldal - Siralmas jelen
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók