Vasárnapi boltzárat akar a szakszervezet a munkaerőhiány miatt
Orbán Viktortól kéri a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, hogy vegye fontolóra ismét a vasárnapi boltzár elrendelését, akár részlegesen is.
"A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi" - írta a Magyar Idők.
A lapnak nyilatkozott az FKDSZ elnöke, aki kritikus munkaerőhiányról beszélt a fizikai munkakörökben. Mint Bubenkó Csaba elmondta: legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piac növekedésével arányos, az élelmiszer-biztonsági, munka- és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság.
Elmondása szerint hiába nőtt az elmúlt két évben bruttó 50-60 ezer forinttal a kiskereskedelemben a dolgozók bére, nem lett népszerűbb az ágazat. A 350 ezer fős munkavállalói réteg háromnegyede nő, jellemzően családanya, "a fizetések emelése már nem kompenzálja a hét végén vagy túlórában, a kasszában, a pult mögött, a raktárban végzett munka szociális és egészségügyi hátrányait" - közölte a szakszervezet vezetője, aki friss, saját felmérésekre is hivatkozik az interjúban.
A helyzetet rontja, hogy a munkaerőhiány miatt bekövetkező fluktuáció miatt a dolgozóknak több ember feladatait kell ellátniuk, időbeosztásuk pedig kiszámíthatatlanná vált. A munkaerőhiány miatt ráadásul más ágazatok is elcsábították a dolgozókat: sokan mentek át a turizmusba, vendéglátásba, de "több autógyári beruházás is fennakadást okozott a helyi munkaerőpiacon Hatvanban, Gyöngyösön, Tabányán és környékén" - mondta Bubenkó a lapnak.
A szakszervezeti vezető szerint nyáron bebizonyosodott, hogy hosszútávon nem jelentenek megoldást a diákmunkások, a tanév kezdetével ráadásul újra napirendre kerül a munkaerőhiány kérdése. Hozzátette: egyes üzletláncoknál már a fogyasztók jelzik, hogy nem megfelelő a kiszolgálás minősége.
"Most sem kötelező kinyitni vasárnaponként, vagyis alkalmazhatnák az önkéntes boltzárat, de a magyar piac nem képes az önszabályozásra, ahhoz jogszabályi keretek kellenek" - jelentette ki Bubenkó, aki a lengyel példát hozta fel, ahol márciustól havi két vasárnap vannak nyitva a boltok, 2019-tól csak minden hónap utolsó vasárnapján, majd 2020-tól már minden vasárnap zárva fognak tartani.
Bubenkó Csaba arról is beszélt, hogy "a családok, a keresztény nemzeti kultúra évezredes hagyományainak tiszteletét képviselné a vasárnapi boltzár visszavezetéséről szóló döntés". Majd megjegyezte: A családok évében ez különösen példamutató és értékteremtő lépés lenne több százezer magyar munkavállalónak, és egész Európa értene az üzenetből.
2016 áprilisban Rogán Antal jelentette be, hogy a kormány azt javasolja a parlamentnek, vonják vissza a vasárnapi boltzárat. A miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a téma megosztó lett, nem sikerült meggyőzni az embereket, és főleg a nők maradtak kritikusak az intézkedéssel szemben - emlékeztet az index.hu.
Magyar Idők;fotó:picabay
A lapnak nyilatkozott az FKDSZ elnöke, aki kritikus munkaerőhiányról beszélt a fizikai munkakörökben. Mint Bubenkó Csaba elmondta: legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piac növekedésével arányos, az élelmiszer-biztonsági, munka- és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság.
Elmondása szerint hiába nőtt az elmúlt két évben bruttó 50-60 ezer forinttal a kiskereskedelemben a dolgozók bére, nem lett népszerűbb az ágazat. A 350 ezer fős munkavállalói réteg háromnegyede nő, jellemzően családanya, "a fizetések emelése már nem kompenzálja a hét végén vagy túlórában, a kasszában, a pult mögött, a raktárban végzett munka szociális és egészségügyi hátrányait" - közölte a szakszervezet vezetője, aki friss, saját felmérésekre is hivatkozik az interjúban.
A helyzetet rontja, hogy a munkaerőhiány miatt bekövetkező fluktuáció miatt a dolgozóknak több ember feladatait kell ellátniuk, időbeosztásuk pedig kiszámíthatatlanná vált. A munkaerőhiány miatt ráadásul más ágazatok is elcsábították a dolgozókat: sokan mentek át a turizmusba, vendéglátásba, de "több autógyári beruházás is fennakadást okozott a helyi munkaerőpiacon Hatvanban, Gyöngyösön, Tabányán és környékén" - mondta Bubenkó a lapnak.
A szakszervezeti vezető szerint nyáron bebizonyosodott, hogy hosszútávon nem jelentenek megoldást a diákmunkások, a tanév kezdetével ráadásul újra napirendre kerül a munkaerőhiány kérdése. Hozzátette: egyes üzletláncoknál már a fogyasztók jelzik, hogy nem megfelelő a kiszolgálás minősége.
"Most sem kötelező kinyitni vasárnaponként, vagyis alkalmazhatnák az önkéntes boltzárat, de a magyar piac nem képes az önszabályozásra, ahhoz jogszabályi keretek kellenek" - jelentette ki Bubenkó, aki a lengyel példát hozta fel, ahol márciustól havi két vasárnap vannak nyitva a boltok, 2019-tól csak minden hónap utolsó vasárnapján, majd 2020-tól már minden vasárnap zárva fognak tartani.
Bubenkó Csaba arról is beszélt, hogy "a családok, a keresztény nemzeti kultúra évezredes hagyományainak tiszteletét képviselné a vasárnapi boltzár visszavezetéséről szóló döntés". Majd megjegyezte: A családok évében ez különösen példamutató és értékteremtő lépés lenne több százezer magyar munkavállalónak, és egész Európa értene az üzenetből.
2016 áprilisban Rogán Antal jelentette be, hogy a kormány azt javasolja a parlamentnek, vonják vissza a vasárnapi boltzárat. A miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a téma megosztó lett, nem sikerült meggyőzni az embereket, és főleg a nők maradtak kritikusak az intézkedéssel szemben - emlékeztet az index.hu.
Magyar Idők;fotó:picabay
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról