A coach tevékenységére jellemző társas elemek

A coach tevékenységére jellemző társas elemek
a/A személyiség másságának elfogadása nagy jelentőségű a kapcsolatok minden formájában, annak minden szintjén, kivált a szoros kapcsolatot igénylő esetekben, mint amilyen miénk..

Ez az érzelmi intelligencia elem a tolerancia fogalmával határozható meg egyik oldalról, ami mások nézeteivel, viselkedésével szembeni magatartást, be nem avatkozást jelenti. Nagyon jól illeszkedik ide a "több szem többet lát" magyar közmondás is, hiszen a különböző látásmódok, egy-egy helyzet más-más megítélése előnyösen befolyásolja a helyzet reális értelmezését, az optimális teljesítmény elé-rését.

A dolgok különböző megközelítése, a megoldás változatainak megjelenése csak előnyösen hat a tevékenységre, a feladatok megoldására. Az egymás különbségének elfogadása előnyös lehet. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a megszokott, az "uniformizált" eljárást tartjuk a legjobbnak, aki ezt nem ismeri el azt "különcnek" tartjuk, pedig a különböző helyzetekhez a megközelítés, a megoldás számtalan változata illeszkedhet. A társak másságát, a megoldások színes voltát számba kell vennünk, el kell fogadnunk, sőt tanácsadásunkkal elő kell segítenünk.

b/Az érzelmi feszültségek érzékelése, értelmezése és értékelése a társas kapcsolatok fontos feltétele, a tanácsadás sikerének meghatározója. Lényeges tényező ebben az esetben a tűrés, tűrőképesség követelménye. Egyes pszichológiai munkákban a feszültség elviselésének mértéke a tűrés, a tűrőképesség. Minden típusú közösség működésének, teljesítőképességének alapja, hogy a társak érzelmeit figyelembe vegyük, azok ismeretében alakítsuk tevékenységünket, megnyilatkozásainkat. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy hátrányos megnyilvánulásokat, az adott csoportra irányuló negatív tényezőket nem vesszük észre, nehogy az illető érzelmeit valamiben megsértsük. A jó értelemben vett érzékenység pozitív tényezőként tud az érintettre hatni, amennyiben a partnerünk reális önismerettel rendelkezik, a túl érzékenység viszont akár sértheti is a közösséget, annak érdekeivel szemben hathat.

Fontos elvként fogalmazhatjuk meg, hogy oly módon cselekedjünk, viselkedjünk a másik személyt érintően, amilyent mi is el tudunk fogadni a bennünket érintő esetben. Amennyiben ezt az "elvet" figyelembe vesszük, még ha számunkra egy-egy esetben nehéz is, akkor meg tudjuk előzni a feszültség kialakulását, illetve kezdeti szakaszában tudjuk annak hatását csökkenteni.

Ezen érzelmi intelligencia elem alkalmazása (funkcionálása) azonban nem jelentheti azt, hogy szükség esetén nem nyilváníthatunk véleményt. Ez esetünkben akadályozná a segítő tevékenységet, a problémát okozó érzelmi tényező elhallgatása gátként épülhetne be a partner és a tanácsadó közé. Megfelelő helyzetben, a kellő tapintat érvényesítésével értelmezni, értékelni kell minden olyan helyzetet, amely az együtt munkálkodás, társas lét kiegyensúlyozottságát felborítaná. Az érzékenykedés bármelyik oldalról egyrészt a reális önismeret, másrészről a pozitív befolyásolásra való képesség hiányát jelezi.

c/Kezdeményezésre való alkalmasság. A kezdeményezés lényegében a cselekvés indítása, a coach tevékenységének meghatározó tényezője.

A kezdeményezésre való alkalmasság alapvető esete, hogy képesek legyünk folyamatosan megújítani önmagunkat, képesek vagyunk mások számára kezdeményezni, rendelkezünk azokkal a személyiségjegyekkel, amelyekkel másokat különböző tevékenység indítására rábírunk /motiválás/.

A másokkal szembeni kezdeményezéshez szükséges az érintett ismerete /megismerő képesség/. A tanácsadásnál nélkülözhetetlen az, hogy a másik megfelelő szinten ismerjük, mert a kezdeményezéshez szükséges az adottságok ismerete, hisz ez a továbblépés feltétele. Számításba kell vennünk a coaching-nál, hogy csak azok a képességek, jártasságok, készségek alakíthatók ki, fejleszthetőek, amelyeknek a pszichológiai, fiziológiai feltételei adottak /adottságok/.

d/ Az optimizmus alapvető értelmezésben derűlátást, bizakodó felfogást jelent. Megújulásunk, kezdeményezésünk fontos eleme az optimizmus, ami a feladatok végrehajtása sorában érvényesül. A követelményt /követelményeket/ teljesíteni tudjuk, hisz a korábbiakban A-ból eljutottunk a B-be, akkor biztosan képesek vagyunk elérkezni a C-be is.

Az optimizmus alapját az önértékrendszer, az önbizalom működése és a magabiztosság jelenti. Az optimizmus kisugárzik, hat másokra is! Fontos, hogy másokkal szemben is optimisták legyünk. Másokat biztatni, mások számára távlatot megjelölni (adni), célt meghatározni csak a pozitív beállítódás jegyében lehetséges, ami a tanácsadó tevékenység lényege. Ehhez egyebek között akaraterőre, mások mozgósítására való képességre van szükség.

e/ Az elkötelezettség azt jelenti, hogy valami mellett elköteleztük magunkat (megállapodtunk). Ez lehet egy eszme, valamely ügy, hivatás, cég. Az elkötelezettség állapot, amely befolyásolja a munkavégzés minőségét, a tevékenységhez való alkotó viszonyt. A szakmai elkötelezettség kiemelkedő érdeklődés eredménye (a tanulmányok alapozzák meg, a területen végzett munka erősíti meg), amely az egyre tökéletesebb feladat ellátásban csúcsosodik ki.

Az elkötelezettség tudatos életvezetés fontos, a tanácsadói tevékenységnek pedig elengedhetetlen eleme.

f/A befolyásolás az a cselekvés ráhatás, amellyel a cselekvés, viselkedés valamilyen irányba való módosítására adunk indítékot. A befolyásolással mindig valamilyen változás, változtatás történik, amelynek iránya pozitív (kezdeményezés, ösztönzés) és negatív (akadályozás). A másokra való ráhatás a meggyőződés, beállítódás, attitűd, vélemény, viselkedés stb. megváltoztatására irányul. Lényegében ez a coach tevékenység.

A befolyásolásnak fontos szerepe van abban, hogy képesek legyünk lendületet venni, tovább lendülni (fejlődni) és más lendületét segítsük kialakítani, további lendületét elősegíteni. A befolyásolásnál fontos, hogy annak tartalma, módja a másik fél érdekeit szolgálja, ezért az a célunk, hogy az érintett fogadja el a tanácsunkat, segítségünket. Az érzelmi intelligencia egy vetületét jelenti az, hogy a partner fogadásra kész-e, elfogadja vagy sem támogató lépéseinket, megfogadja-e az általunk közölteket.

g/A konfliktuskezelés - a konfliktus belső állapot, amelynek során a személyben a látszólag vagy ténylegesen össze nem egyeztethető, ellentétes erők, motivációk egyidejűleg hatnak.

A konfliktus a személyközi (személyek közötti, interperszonális) és csoportközi viszonyokban jöhet létre, amikor az érintettek céljai, szándékai között van össze nem egyeztethető különbség (ellentét). A konfliktusok alapvetően a fejlődés mozgatórugói, hisz a konfliktus megoldás (általában) fejlődést, előre lépést eredményez. A tanácsadásnál nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a konfliktusok megoldása az előbbre jutást biztosítsa, a pozitív erőket mozgósítsa partnerünkben. Arra kell törekednünk, hogy a konfliktus kezelésénél ne a saját igényünk érvényesítésére törekedjünk, hanem a másiké is szerepet kapjon. Tudnunk kell meggyőzni, vagy okos kompromisszumot kötni. (A kompromisszum kölcsönösségen alapul, ugyanis nem más mint kölcsönös engedményekkel járó megegyezés.)

h/A kapcsolatépítés, együttműködés kölcsönösségen alapuló, egymást feltételező tényezők a társas kapcsolatok minden viszonylatában, ennek alapját a kölcsönösen elfogadott, működő értékrendszer képezi, ami a tanácsadó számára a kiindulást jelenti.

A kapcsolatépítési képesség az érzelmi intelligencia meghatározó eleme, amely tartalmát önismeret, önuralom, empátia, motiváció, együttműködés és mások befolyásolásának képessége alkotja. A kapcsolatteremtés minden tevékenység kiindulópontja, de egyben az egyén teljesítményének is feltétele. Bármely típusú feladat elvégzéséhez megfelelő kapcsolatok szükségesek. Ki kell mondanunk, hogy a sikeres tanácsadás fontos feltételét képezi kapcsolatépítés képessége.

Az együttműködés mással, másokkal összhangban folytatott cselekvés; személyközi (interperszonális) folyamatban, ez a coach munka jellemzője.

3. A coach-tanácsadó magatartásának meghatározó követelményei

a/A tisztelet

Tisztelet (tisztelet érzése) más iránt érzett elismerésünk, megbecsülésünk kifejezője, amely a kapcsolat alakításunkban, magatartásunkban, cselekvéseinkben fejeződik ki.

A tisztelet tényét vagy hiányát érezzük a létrejövő kapcsolatokban. A tisztelet megnyilvánulása tanácsadó részéről az, hogy az ügyfélhez megfelelő módon, illendően közelít, kifejezi a kapcsolat felvétel, kifejezi a másik társként való elfogadását. A másik fél, a partner a tanácsadóval való kapcsolatában kifejezi bizalmát, elfogadási készségét, megoszt vele olyan tényezőket (problémákat, gondokat) is, amelyet másokkal való kapcsolatában nem tesz meg. A kölcsönös tisztelet teszi lehetővé, hogy kölcsönös figyelem és meghallgatás jellemzi a két személy kapcsolatát.

b/ A kölcsönösség

A kölcsönösség fogalma egymásrautaltságot, bizony esetekben összehasonlíthatóságot jelent. A tanácsadói tevékenység csak akkor működik, ha közös tevékenység valósul meg, mindkét fél érdekeltsége, közös tevékenységre való halandósága érvényesül. Az ügyfél belátja a segítségnyújtás szükségességét, a coach pedig a másik fellel elfogadja a közös tevékenységet.

A kölcsönösség esetünkben kétirányú beszélgetést testesít meg, amelyben a partner tudja vállalni akár gyengéit is, illetve azokat a tényezőket, amelyek kifelé hátrányosnak mutatkoznak számára. A tanácsadó pedig törekszik az ügyfél által elfogadott hátrányos elemek értékén való elfogadására, vagyis optimális egyensúly jellemzi a folyamatot.

c/ A konkrétság

A tanácsadás folyamat konkrét célok elérése érdekében, konkrét kiinduló pontot meghatározva halad a konkrét eredmények felé, viszonylag rövid idő ráfordításával. Coaching csak kortét eredménnyel járhat. A tanácsadónak konkrét - a partner által fogható, értelmezhető - jelzéseket kell adni a folyamatban megélt helyzetekben észleltekre, az ügyfél adott esetben rá gyakorolt hatására vonatkozóan.

d/ A bizalom

A tanácsadó tevékenysége személyes bizalomra épül, ami azt jelenti, hogy a megbízó elfogadással van a coach szakmai tudása iránt (megbízik tudásában). A bizalom hiányában csak kudarc következhet be a tanácsadó leghatározottabb törekvése ellenére. Amennyiben az ügyfélben határozott bizalom van a tanácsadó személyét illetően, akkor nagyon eredményes folyamat bontakozhat ki, a kitűzött cél realizálódik. A partner legcsekélyebb kételye esetén viszont kétes a coaching eredményessége, ha ez felmerül és nem jelez az ügyfél, akkor az ő felelőssége is felmerül a sikertelenségért.

A tanácsadónak feltétlen megértőnek kell lennie az ügyfél problémái iránt, mérlegelnie kell, hogy partnere mit él meg probléma gyanánt, de nem szabad (nem kell) átvennie az ügyfél viszonyulását adott személyekhez, dolgokhoz, mert ellenkező esetben a problémát okozó tényezőket erősíti fel. (Lásd: empátiánál addig maradj a másik cipőjében...) A coach-nak meg kell őriznie a távolságot, kívül kell állnia.

4. A tanácsadó számára fontosabb kompetenciák

Az előző részekben már egy sor olyan jellemzőről beszéltünk, amelyek bizonyos kompetenciák részét képezik. (Eddig nem olvasható olyan közlemény, amely a coach számára szükséges kompetencia tükröt tartalmazná, sőt magunk sem vállaltuk most ennek elkészítését.) A következőkben a coach-csal kapcsolatos szakmai közleményekben általában kompetenciaként emlegetett tényezőkről szólunk (ez részben szóba került a coach, coaching fogalma témakörben):

A/ Szakmai kompetencia

A szakmai kompetencia lényegében a tanácsadó számára a tevékenység ellátásához szükséges ismeretek, személyiségjegyek, viszonyulások (attitűd) együttese. Ennek a tartalmát a pszichológiai, vezetéselméleti, tárgyalás-, kérdezéstechnikai, személyiségismereti témakörök képezik, amelyek a specifikus tanácsadó tevékenység megvalósításának elméleti hátterét jelentik. Sok éves vezetői, humánpolitikai tevékenység fontos hát-terét jelenti egy adott coach munkának, de mindhiába ez a szakmai specifikáció, ha a gyakorlatban bevált ismereteket, tapasztalatokat nem tudjuk megfelelően átadni az ügyfelünknek. Tehát ki kell mondanunk, hogy van sajátos tanácsadói ismeret-rendszer, amely az eredményes tevékenységhez elengedhetetlen. Mi a képzésünk során ilyen elméleti és gyakorlati bázist nyújtunk.

B/ Szociális jártasság

A konkrét téma rövid kibontása előtt megjegyezzük, hogy itt nem a jártasság klasszikus fogalmáról van szó, hanem a másokkal való kapcsolat, együttműködés kompetenciájáról. Helyesen szociális kompetencia lehetne ennek a gondolategységnek a pontos megjelölése (a címben az elérhető publikációk fogalom-használatával éltünk).

Ebbe a kompetenciába sorolható a másik személy érzéseinek feltárása és a partnerrel való megbeszélése azok feldolgozásának segítése érdekében. A tanácsadónak elő kell segíteni ügyfele kinyílását, beszéltetnie kell a gondot, problémát jelentő kérdésekről. A kölcsönös bizalom egy elágazása az, hogy a partner segítségnek fogja fel a coach tevékenységét, képes oldottan megnyilatkozni mindarról, ami feszíti, amit munkája gátjának érzékel, tart. Nem várható el általában, hogy az ügyfél a saját magában lelhető tényezőket is feltárja, ezért fokozatosan kell közelíteni a partnerben lévő okok kibontásához, képesnek kell lenni aprólékosan, fokozatosan és tapintatosan tennünk mindezt.

C/ A vezető szerep

A tanácsadás folyamatában a coach vezető tevékenységet végez, neki kell irányítania a folyamatot a cél elérése érdekében. Tanácsadó által felépített támogató program megvalósítása az ügyfél megfelelő irányításán múlik.

Az irányítás (vezetés, vezérlés) esetében az első kérdés az, hogy mennyire vagyunk képesek a tudatos önvezérlésre. A másik, hogy az önirányításban érvényesül-e az önuralom, mennyire kap szerepet a viselkedésben, cselekvésben az érzelmi és az értelmi elem. Mások irányításába való képességeinket befolyásolja az önirányításnak, önuralomnak a szintje. Képesnek kell lennünk arra, hogy az irányításnál a partnerünk személyiségének jegyeit megismerjük és a célt, a feladatot aszerint határozzuk meg. Képes-e azt megvalósítani, ezzel önmegvalósításának eléréséhez hozzájárulni.

A mi esetünkben tehát a vezető szerep az irányításban realizálódik, ez az irányítás egy bizonyos cél, törekvés másokkal való megvalósítására szolgál, a siker feltétele az, hogy miként tudunk másokra hatni. Az eredményesség érdekében fontos, hogy a másik egyén sérelme nélkül valósítsuk meg az irányító tevékenységet.

D/ A visszajelzések értelmezése

A tanácsadónak felkészültnek kell lennie arra, hogy értelmezni tudjuk a partner jelzéseit (non-verbális jeleket, viselkedés elemit stb.), hogy azokra megfelelő módon legyen képes reagálni. (Ezt egyes publikációk önrefleksziós kompetenciának nevezik.) Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a mi jelzéseinket ügyfelünk megérti-e, tudja-e értelmezni és ezek hatása cselekvésében, viselkedésében nyomon követhető-e. Természetesen késznek kell lennünk arra, magatartásunkon, megnyilatkozásainkon jelzéseinken változtassunk, a jobb együttműködést ezzel is segítsük. Ehhez fontos reális önismeret és mások megismerésére való felkészültség.

5. Írásunk célja

A teljesség igénye nélkül tettünk kísérletet a tanácsadó-coach személyiségét jellemző tényezők bemutatására, értelmezésére. Ez azt is jelenti, hogy nem tekinthető lezártnak ez a témakör, hanem a szakirodalom újabb megállapításainak mérlegelésével, tapasztalataink elemzésével további személyiségtényezőkkel bővülhet. Minden esetre az előbbiekben kifejtettek már olyan hátteret jelenthetnek a tanácsadó számára, hogy önértékeléssel, önelemzéssel fel tudja tárni saját helyzetét, ami alapját képezi a meglévő személyiségjegyek megerősítésének, valamint a hiányosak kiegészítésének, továbbá a hiányzók a gyakorlatban való kialakításának. (Gondoljunk arra, hogy a személyiség különböző tulajdonságai, jegyei a célorientált tevékenységben alakíthatók ki, fejleszthetők!)

Másrészt célunk volt ezzel a közleménnyel az, hogy a válság időszakában kiemelten fontos tanácsadó tevékenységre való rátekintést elősegítsük. Minden vezetőnek van coach-feladata is, ezért különböző szinteken irányítók számára is szükségesnek tarjuk az előbbiek ismeretét. A leírtak azért is fontosak, hogy egy tanácsadás megrendelésekor az ajánlatot tevő személyéről megfelelő mérlegeléssel tudjon minden illetékes dönteni.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A vállalati tanácsadó coach személyisége
2. oldal - A coach tevékenységére jellemző társas elemek