Csökkentenék a vezetők bérét Kínában
A kínai vezetés az alacsony jövedelmű rétegek bérének emelésével és a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok vezetői fizetéseinek csökkentésével is segítené a jövedelmi egyenlőtlenségek elleni harcot.
Az év végén hozzák nyilvánosságra az ezt lefektető szabályozást, amelyen 2004 óta dolgoznak a döntéshozók - írja a témával kapcsolatos cikkében a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) kínai pártlap.
A terv egyebek közt központi és tartományi szintű adópolitika-kiigazítást tartalmaz, olyan intézkedéseket, amelyek az alacsonyabb jövedelműeket a jelenleginél kevésbé, a magasabb jövedelműeket pedig nagyobb mértékben befizetésre kényszerítené. A reformok során hangsúlyt kap majd a monopol iparágak megtörése, az ezekbe irányuló magántőke fokozatos beengedése. Az állami cégeknek ezen kívül a jelenleginél magasabb adót kell fizetniük a közösségi források használatáért - vázolta fel a változás irányát Szu Haj-nan (Su Hainan), az emberi erőforrások és társadalmi biztonság minisztériumának egykori kutatója.
Szu szerint arra is szükség lenne, hogy a többségi állami tulajdonban lévő cégek profitjuk nagyobb részét adják az államnak, a vezető beosztásban lévők fizetésének pedig felső határt szabjanak, a kérdést a döntéshozók is támogatják. Ezt az irányt mutatja az a májusban meghozott rendelkezés is, amely - az ország történelmében először - 12 pontban szabályozza az állami kézben lévő cégek vezetőinek költekezését.
Az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek fizetése állandó téma a kínai közbeszédben a jövedelmi egyenlőtlenség kapcsán. Köztudomású ugyanis, hogy a vezetők jelentős összegeket kapnak akkor is, ha cégeik veszteséget termelnek. Jól példázza az egyenlőtlenségeket, hogy a hivatalos adatok szerint az ország öt legnagyobb állami bankjának igazgatói az idén fejenként éves szinten több mint 1,6 millió jüant (54,4 millió forint) tehetnek zsebre, ami a városokban dolgozók átlagbérének ötvenszerese.
A jövedelmi olló az elmúlt években minden eddiginél szélesebbre nyílt a kelet-ázsiai országban. A hivatalos statisztikák szerint a társadalom egészén belül a leggazdagabb 10 százalék huszonháromszorosát keresi meg a legszegényebb 10 százalék bérének. A jövedelmi aránytalanságok város és vidék közt, valamint egyes iparágakon, vállalati típusokon és a céges hierarchia lépcsőin belül és a tartományok között is jelentkeznek.
A terv egyebek közt központi és tartományi szintű adópolitika-kiigazítást tartalmaz, olyan intézkedéseket, amelyek az alacsonyabb jövedelműeket a jelenleginél kevésbé, a magasabb jövedelműeket pedig nagyobb mértékben befizetésre kényszerítené. A reformok során hangsúlyt kap majd a monopol iparágak megtörése, az ezekbe irányuló magántőke fokozatos beengedése. Az állami cégeknek ezen kívül a jelenleginél magasabb adót kell fizetniük a közösségi források használatáért - vázolta fel a változás irányát Szu Haj-nan (Su Hainan), az emberi erőforrások és társadalmi biztonság minisztériumának egykori kutatója.
Szu szerint arra is szükség lenne, hogy a többségi állami tulajdonban lévő cégek profitjuk nagyobb részét adják az államnak, a vezető beosztásban lévők fizetésének pedig felső határt szabjanak, a kérdést a döntéshozók is támogatják. Ezt az irányt mutatja az a májusban meghozott rendelkezés is, amely - az ország történelmében először - 12 pontban szabályozza az állami kézben lévő cégek vezetőinek költekezését.
Az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek fizetése állandó téma a kínai közbeszédben a jövedelmi egyenlőtlenség kapcsán. Köztudomású ugyanis, hogy a vezetők jelentős összegeket kapnak akkor is, ha cégeik veszteséget termelnek. Jól példázza az egyenlőtlenségeket, hogy a hivatalos adatok szerint az ország öt legnagyobb állami bankjának igazgatói az idén fejenként éves szinten több mint 1,6 millió jüant (54,4 millió forint) tehetnek zsebre, ami a városokban dolgozók átlagbérének ötvenszerese.
A jövedelmi olló az elmúlt években minden eddiginél szélesebbre nyílt a kelet-ázsiai országban. A hivatalos statisztikák szerint a társadalom egészén belül a leggazdagabb 10 százalék huszonháromszorosát keresi meg a legszegényebb 10 százalék bérének. A jövedelmi aránytalanságok város és vidék közt, valamint egyes iparágakon, vállalati típusokon és a céges hierarchia lépcsőin belül és a tartományok között is jelentkeznek.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Több millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezete készül el kérés nélkül 2 hónapja
- Felmérés: a nők majdnem fele alulfizetettnek érzi magát 3 hónapja
- Mekkora a magyarok bére az IT-szektorban legközelebbi szomszédainkhoz képest? - mutatjuk a számokat 3 hónapja
- Mennyi havi nettóra van szükség a szűkös megélhetéshez és hányan érik el ezt a szintet? 4 hónapja
- A reálkeresetek változása 2022 óta 5 hónapja
- Lesújtó eredmények: három iskolaévnyi előnyt jelent a családi háttér Magyarországon 5 hónapja
- Izland miniszterelnöke sztrájkot hirdetett a nemek közötti bérszakadék miatt 7 hónapja
- "Kína Szilícium-völgyében" tárgyal Orbán Viktor 7 hónapja
- 400 ezer munkahely jött létre az új selyemút segítségével 7 hónapja
- A nemek közti bérkülönbségek kutatásáért járt a 2023-as közgazdasági Nobel-díj 7 hónapja
- Ösztöndíjprogram indul: cél a versenyképes jövedelem 7 hónapja