Részmunkaidősök az EU-ban - Hollandia az éllovas, a döntő többség hölgy

Évről évre csökken a teljes munkaidőben alkalmazottként dolgozók aránya és növekszik a "megszokottól" eltérő foglalkoztatás.

Az atipikus
foglalkoztatási formába részmunkaidősöket, határozott időre
szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottakat, egyéni
vállalkozókat, távmunkásokat sorolnak. Menekülés a
tartós munkanélküliségből A "normális"
munkaviszonytól eltérő foglalkoztatási forma a hetvenes
években jelent meg Nyugat-Európában, terjedése a nyolcvanas
években gyorsult fel. A piaci versenyben küzdő cégek
bérköltségeik csökkentése és racionalizálása miatt egyre
gyakrabban kerestek bérkímélő utakat, egyre inkább a
megoldandó feladatokat helyezték előtérbe, melyek megoldásával
részmunkaidősöket, egyéni vállalkozókat bíztak meg. Az
atipikus foglalkoztatási formák a munkavállalókra vegyes
hatással vannak. A "normális" munkaviszonyhoz képest
bizonytalanabb a helyzetük, hosszabb távra nem terveznek, -
főleg részmunkaidőnél - kevesebbet keresnek, de flexibilis
munkavállalással a munkanélküli létből könnyebb a kitörési
lehetőség, ami különösen a tartós munkanélkülieknek jelent
sokat. A kormányzatoknak az atipikus foglalkoztatási
formák a foglalkoztatási szint emelésében lehetnek
segítségükre. Megjósolható: az EU Lisszabonban kitűzött
célját, a teljes foglalkoztatottsághoz közelítést és tíz év
alatt 15 millió új munkahely megteremtését többek között az
atipikus formák támogatásával érheti el. Hollandia:
a részmunkaidő országa A részmunkaidős
foglalkoztatási formában a leglátványosabb előrelépést
Hollandia tette. A németalföldiek a hetvenes években az egyik
legrosszabb foglalkoztatási helyzetet mondhatták magukénak.
Kétszámjegyű munkanélküliségi ráta, magas bérezés, mindenkiről
busásan gondoskodó állam. Az 1982-es munkaügyi reformok, azaz
a munkaerőpiac liberalizációja, a munkavállalókat körülvevő
nagyvonalú szociális ellátórendszer leépítése, a minimálbér
befagyasztása, a részmunkaidős rendszer könnyítése, a munkából
származó jövedelem adótartalmának csökkentése következtében
élénkült a munkaerőpiac, többen jutottak munkához, a tartós
munkanélküliek aránya az összes munkanélkülin belül pedig
felére csökkent. A statisztika is igazolja a részmunka
hollandiai terjedését. Míg 1973-ban a munkavállalók 17
százaléka dolgozott heti 15 és 30 óra között, addig 1990-ben
már majdnem minden harmadik dolgozó ebbe a csoportba tartozott
(31,8 százalék), sőt 1998-ra már a 40 százalékos határt is
átlépte arányuk (41,2) Túlnyomórészt nők dolgoznak
így A részmunkaidős foglalkoztatás ugyancsak magas
? ám a hollandhoz nem mérhető - Svédországban (22,6 százalék)
és az Egyesült Királyságban (25 százalék) is. A heti 15-30
óra közötti munkaidőt jellemzően nők végzik (2. táblázat). Tíz
részmunkaidősből nyolc a hölgy dolgozó, ami érthető is annak
tükrében, hogy a hagyományos családmodell a nőnek juttat
kevesebb lehetőséget és időt a karrier építéséhez. Sokan azzal
is megelégszenek, ha a gyermeknevelés mellett találnak egy nem
teljes munkaidőt kívánó tevékenységet. A legnagyobb arányban
Belgiumban és Luxemburgban hajtanak a nők részmunkára (89,5
százalék), a férfiak elsősorban a dél-európai uniós
tagországokban vannak nagyobb számban jelen a részmunkások
között. Magyarország a lista végén
 Magyarországon nagyon alacsony a részmunkaidőben
foglalkoztatottak aránya (3,6 százalék). Még a
közép-kelet-európai régió országaival összehasonlítva is
keveseket alkalmaznak ebben a formában. Érdekesség, hogy
Lengyelországban minden tizedik munkavállaló részmunkaidős.
Szakértők szerint ennek egyik oka, hogy a munkaadói terhek
ugyanakkorák, mint a teljes munkaidőben alkalmazottnál, így
jobban megéri valakit teljes munkaidőben foglalkoztatni.
Gátolja a részmunka terjedését a konzervatív vállalalatvezetők
is, akik közül sokan nem tudnak napi négy órás
munkaidő-keretben gondolkodni. 1. táblázat: A
részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az összes
foglalkoztatott százalékában az EU tagországaiban és néhány
csatlakozó országban (2000) 
<TABLE cellSpacing=2 cellPadding=2 width="100%" border=1>
<TBODY>
<TR>
<TD>Ország</TD>
<TD>Százalék</TD></TR>
<TR>
<TD>Ausztria</TD>
<TD>16,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Belgium</TD>
<TD>20,8</TD></TR>
<TR>
<TD>Dánia</TD>
<TD>21,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Egyesült Királyság</TD>
<TD>25,0</TD></TR>
<TR>
<TD>Finnország</TD>
<TD>12,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Franciaország</TD>
<TD>16,9</TD></TR>
<TR>
<TD>Görögország</TD>
<TD>4,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Hollandia</TD>
<TD>41,1</TD></TR>
<TR>
<TD>Írország</TD>
<TD>16,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Luxemburg</TD>
<TD>10,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Németország</TD>
<TD>19,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Olaszország</TD>
<TD>8,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Portugália</TD>
<TD>10,8</TD></TR>
<TR>
<TD>Spanyolország</TD>
<TD>8,0</TD></TR>
<TR>
<TD>Svédország</TD>
<TD>22,6</TD></TR>
<TR>
<TD>EU átlag</TD>
<TD>17,7</TD></TR>
<TR>
<TD>Csehország</TD>
<TD>5,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Lengyelország</TD>
<TD>10,6</TD></TR>
<TR>
<TD>Magyarország</TD>
<TD>3,6</TD></TR>
<TR>
<TD>Szlovákia</TD>
<TD>1,9</TD></TR>
<TR>
<TD>Szlovénia</TD>
<TD>6,1</TD></TR></TBODY></TABLE> Forrás:
Employment in Europe ? 2001 2. táblázat: A nők
aránya az összes részmunkaidőben foglalkoztatott
százalékában 
<TABLE cellSpacing=2 cellPadding=2 width="100%" border=1>
<TBODY>
<TR>
<TD>Ország</TD>
<TD>Százalék</TD></TR>
<TR>
<TD>Ausztria</TD>
<TD>85</TD></TR>
<TR>
<TD>Belgium</TD>
<TD>89,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Dánia</TD>
<TD>75,1</TD></TR>
<TR>
<TD>Egyesült Királyság</TD>
<TD>80,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Finnország</TD>
<TD>66,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Franciaország</TD>
<TD>82,4</TD></TR>
<TR>
<TD>Görögország</TD>
<TD>64,7</TD></TR>
<TR>
<TD>Hollandia</TD>
<TD>74</TD></TR>
<TR>
<TD>Írország</TD>
<TD>74,1</TD></TR>
<TR>
<TD>Luxemburg</TD>
<TD>89,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Németország</TD>
<TD>85,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Olaszország</TD>
<TD>72,3</TD></TR>
<TR>
<TD>Portugália</TD>
<TD>68,5</TD></TR>
<TR>
<TD>Spanyolország</TD>
<TD>76,9</TD></TR>
<TR>
<TD>Svédország</TD>
<TD>80</TD></TR></TBODY></TABLE>

Részmunkaidősök az EU-ban - Hollandia az éllovas, a döntő többség hölgy

A munkahelyükön alszanak a dolgozók Kínában

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

"AI keresztapa": a pénz a gazdagokhoz fog kerülni, nem azokhoz, akiknek a munkája megszűnik

Mennyit keresnek az üzleti szolgáltatóközpontok dolgozói?

Mennyit keresnek az üzleti szolgáltatóközpontok dolgozói?

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló