"AI keresztapa": a pénz a gazdagokhoz fog kerülni, nem azokhoz, akiknek a munkája megszűnik

Geoffrey Hinton professzor a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy szükség lenne egy olyan juttatási reformra, amely minden állampolgárnak fix összegű jövedelmet biztosít, mert nagyon aggódik amiatt, hogy az AI sok ember munkáját megszünteti.

„Konzultáltak velem a Downing Street-i emberek, és azt tanácsoltam nekik, hogy az egységes alapjövedelem jó ötlet” - mondta. Véleménye szerint a mesterséges intelligencia növelni fogja a termelékenységet és a jólétet, de a pénz a gazdagokhoz fog kerülni, „nem pedig azokhoz, akiknek a munkája megszűnik, és ez nagyon rossz hatással lenne a társadalomra”.

Hinton professzor a neurális hálózatok úttörője, amelyek a mesterséges intelligencia jelenlegi robbanásszerű fejlődésének elméleti alapját képezik. Tavalyig a Google-nál dolgozott, de elhagyta a technológiai óriást, hogy szabadabban beszélhessen a szabályozatlan mesterséges intelligencia veszélyeiről.

Az általános alapjövedelem koncepciója azt jelenti, hogy a kormány minden egyénnek meghatározott fizetést ad az anyagi helyzetétől függetlenül.

A kritikusok szerint ez rendkívül költséges lenne, és a közszolgáltatásoktól vonna el forrásokat, miközben nem feltétlenül segítene a szegénység enyhítésében. A kormányszóvivő kijelentette: "nem tervezik az egyetemes alapjövedelem bevezetését".

Hinton professzor megismételte azon aggodalmát, hogy az emberiség kihalásához vezető veszélyek vannak kialakulóban. Az elmúlt év fejleményei azt mutatják, hogy a kormányok nem hajlandóak visszafogni a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását, miközben a termékek gyors kifejlesztéséért folyó verseny miatt fennáll a veszélye annak, hogy a technológiai cégek „nem fordítanak elég erőfeszítést a biztonságra”.

A mesterséges intelligencia fejlődhet - mondta, „képes saját magát arra ösztönözni, hogy még tovább fejlődjön", és autonóm módon "kialakíthat egy olyan célt, hogy megszerezze az irányítást".

Elmondta, hogy már most is vannak bizonyítékok arra, hogy a nagy nyelvi modellek - a szöveggenerálásra használt mesterséges intelligencia algoritmusok egy típusa - a félrevezető módszert részesítették bizonyos helyzetekben előnyben, azaz próbálták becsapni a felhasználójukat.

Szerinte a mesterséges intelligenciának a katonai célpontok ezreinek generálására irányuló legújabb alkalmazásaival az emberiség vékony jégen táncol. „Ami miatt a legjobban aggódom, az az, amikor ezek autonóm módon dönthetnek emberek megöléséről” - mondta.

Hinton professzor szerint a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának szabályozásához a genfi egyezményekhez - a háború alatti humánus bánásmód jogi normáit rögzítő nemzetközi szerződésekhez - hasonlóra lehet szükség. „Sajnos nem hiszem, hogy ilyen szabályozás létrejöhet, amíg nagyon csúnya dolgok nem történnek” - tette hozzá.

„Putyin azt mondta néhány évvel ezelőtt, hogy aki a mesterséges intelligenciát irányítja, az irányítja a világot. Ezért úgy gondolom, nagyon keményen dolgoznak. Szerencsére a nyugat valószínűleg jóval előttük jár a fejlesztésekben. Valószínűleg még mindig valamivel Kína előtt járunk, de Kína több erőforrást fektet be. A katonai felhasználás tekintetében tehát szerintem versenyfutás várható”. A szakember szerint jobb megoldás lenne, ha betiltanák a mesterséges intelligencia katonai felhasználását.

fotó: freepik