A nagyvállalatok évről-évre újdonságokkal állnak elő az alkalmazottak motivációját szolgáló cafeteria rendszerek kialakítása során. Idén azonban minden eddiginél kiélezettebb verseny lesz, ahol a cégek egyre specializáltabb csomagokkal szállnak ringbe a kulcsemberek megtartásáért.

Jövőre jelentős mértékben változik a béren kívüli juttatások jogi szabályozása, így példának okáért ezek adómentes összértéke nem haladhatja meg az évi 400.000 forintot. Közteher-mentes bérlet, megemelt adómentes értékhatárok és a legfontosabb módosítások amelyekről tudnunk kell.

Közeleg az idő, hogy sokakat foglalkoztat a cégek közötti, illetve a dolgozók számára adandó karácsonyi ajándék elszámolása. Kérdés az is, hogy milyen módon és mennyit érdemes erre a célra költeni. Gondoljuk jól át!

A számviteli szabályok bekerülési értékre vonatkozó szabályainak "túlértelmezésével" a pénzügyi kormányzat adóköteles természetbeni juttatásra akar kényszeríteni olyan vállalkozásokat, ahol pl. a munkahelyi étkeztetés nem oldható meg utalványok útján...

2003. január elseje óta a cégek otthoni internet-hozzáféréssel is támogathatják dolgozóikat. A T-Online Magyarország 2003-ban kezdte meg a flottaszolgáltatás értékesítését, azóta folyamatosan bővül az ügyfélköre. Tavaly több mint duplájára nőtt a szolgáltatást igénybe vevők száma, napjainkra már több mint 400 cég építette be béren kívüli juttatási rendszerébe a munkatársak otthoni internetkapcsolatát. A vállalat erre az évre is hasonló növekedést tervez, ehhez tanácsadással, személyes, helyszíni jelenléttel jelentkezik a jövőbeli ügyfeleknél, hogy segíthessen a béren kívüli juttatási formák közül választani.

Tekintettel arra, hogy számtalan olvasónk jelezte, a munkába járás költségtérítéséről szeretne olvasni, így most a jelenleg hatályos utazási költségtérítésről olvashatnak. Bérletfajtákról, járművek használatának költségtérítéséről és valamennyi utazási térítés jogi feltételéről.

Nemcsak az anyavállalatok, de azonos tulajdonosi körben álló társ-vállalkozások is rendszeresen éltek azzal a módszerrel, hogy egyes (pl. utazási, ruházati, vendéglátó-ipari) szolgáltatásokkal látták el a leányvállalatok dolgozóit, ezzel 44+11%ra degradálva a juttatás után fizetendő adókötelezettség összegét. E mellett egy szűkebb, külföldi anyavállalati körben más, természetbeni juttatásnak nem minősülő jövedelmeket is kifizethettek, amelyek után a munkavállalók fizettek be 38% szja-t és 11% ehót. Ezt a kiskaput most úgy zárta be a jogalkotó, hogy egyben megoldhatatlan feladat elé állította az ilyen juttatást nyújtó cégeket. (most az ilyen cégeket gyűjtőnéven anyavállalatnak hívjuk)

A természetbeni juttatások módosításai nem érinti a munkavállalók széles körének nyújtott, adómentes természetbeni juttatásokat.