kapubanner for mobile
Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 10 éve

A csúcstechnológia és az állástalan tömegek - kettősség a munkaerőpiacon

A munkaerőpiac szerkezete változóban van, és ennek a jelenségnek a hétköznapi életben megnyilvánuló formái szinte zavarba ejtőek. A technika - az egyik oldalon - olyan fejlett, hogy szinte futurisztikussá vált, ugyanakkor a munkaerőpiacról egyre többen szorulnak ki, és válnak „érinthetetlenné. A képzési struktúrák nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó igényekhez, és ha ez sikerül is, akkor sem tudjuk átlépni azokat a jelenségeket, amelyek az egészséges, mobilis társadalom megteremtéséhez szükségesek. Erről a sokszínű képről beszélgetett a HR Portál a téma szakértőjével, Csoba Judit, egyetemi docenssel, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének munkatársával.

images

images

A munkaügyi központok előtt órákon át kígyózó, hosszú sorokban állnak az emberek, bármerre is nézünk. Jól fizetett, megfelelő munkavédelemmel és munkakörnyezettel "teremtett" munkahely pedig alig van, akármilyen az ember képzettsége. A fővárosban, és egy-két vidéki nagyvárosban válasz lehet erre a helyzetre a továbbképzés, de egy, a horvát határ menti, elmaradott kistelepülésen, ahonnan borzasztó utak vezetnek a 20 kilométerre levő, szintén állástalan, tízezres kisvárosig, vajon mit fog valaki a gyorstalpalón szerzett érettségijével kezdeni?

A nagyvárosokban, a multiknál ennél optimálisabb a helyzet. Magasabban képzett, jól alkalmazkodó, szorgalmas emberekkel "telnek meg" ezek a munkahelyek. Arra azonban megint csak nem készült fel a foglalkoztatók nagyobbik hányada, hogy mi történik akkor, ha nem tud az embereknek egyenletes terhelést biztosítani. Most ne a szezonális kiugrásokra, vagy a gyárak termelésének a leállítására gondoljunk, hanem arra, amikor szellemi munkakörben dolgozó, aránylag jól fizetett embereknek heteken, hónapokon át nem tudnak értelmes munkát biztosítani a szervezetek. Amikor olcsóbb megtartani ezeket az embereket, mint szélnek ereszteni, mert a tudás, az információ, aminek ők birtokában vannak, túl sokba kerül, ha a konkurenciánál kötne ki. Vagy egyszerűen csak nem merik a bérköltséget lecsökkenteni, mert mi történik akkor, ha újra beindul a nagyüzem, és fáradtságos munkával kellene újra kiharcolni ezeknek az embereknek az újranyíló pozíciót.


A technika eltüntet egy csomó munkát



Látni lehet, hogy a munkaerőpiac szerkezete nagymértékben változik. A sok, egyéb tényező mellett a nagymértékű technikai modernizáció is oka ennek, és most már világosan kimutatható, hogy a klasszikus, nehéz fizikai munkával végzett, betanított tevékenységek eltűnőben vannak- kezdte a beszélgetést Csoba Judit. A világgazdaság generálja is ezt a folyamatot azzal például, hogy a szegmentált munkaerőpiac alsó szegmensébe tartozó feladatokat, az olcsóbb gyártási költségek miatt, elvitték Kínába. Mivel ez a folyamat egyre gyorsul, el kell kezdeni azon gondolkodni, hogy hosszú távon mi lesz azokkal az emberekkel, akik ennek a munkának a végzői voltak.
Csoba Judit

Ugyanakkor más multik szívesen jönnének Magyarországra. Ezek többnyire a Shared Service-ek (SSC-k) köréből kerülnek ki. Azonban ahhoz, hogy ez megvalósulhasson- a sok, egyéb feltétel mellett- speciális munkaerőre is szükség van. " Ma az a helyzet, hogy akinek speciális tudása van, az nem egy szolgáltató központba szeretne menni, hanem- hasonlóan a nyugati, speciális készségekkel bíró kollégájához-, ő is változatos körülmények között, kreatívabb munkát, és magasabb bérszintet szeretne"- állítja a kutató. Ők úgy ítélik meg magukat, hogy a saját pozíciójuk kedvezőbb annál, hogy egy szolgáltató központba kelljen bemenniük munkát végezni.

Persze vannak arra nézve kutatások is, miszerint a hazai munkaerő képzettségi szintje nem fejlődik olyan mértékben, ahogy azt a munka folyamatának a változása megkövetelné.


A munka fogalma egyre zavarosabb



Ahhoz, hogy a mai társadalomban tisztán lássuk, mi is a munka, Csoba Judit néhány munka-megközelítés is megosztott velünk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) például már heti 1 óra keresőtevékenységet is munkának definiál. Ez- a szakember szerint-jövedelem és státusz oldaláról nézve egyaránt "ostobaság", hiszen ebből a keretből az egyén státusza, megélhetése nem biztosított.

Ha azonban csak ez a két tényező számítana, akkor csak a teljes munkaidős, határozatlan idejű szerződéses munkaviszonyokat lehetne munkának tekinteni. De, itt is bejön kérdésként a hazai, nyomott bérrendszerben foglalkoztatottak helyzete. Vajon ezekből a nettó 60-70 ezer forintos fizetésekből a megélhetés biztosítható? És a státusz?

Csoba Judit még egy meghatározást kiemelt. A prekariátusok 3 évvel ezelőtt kezdtek el arról beszélni, hogy van egy széles társadalmi csoport, akik bizonytalan helyzetűnek tekinthetőek munkaerő-piaci szempontból. Ebbe a tömegbe nemcsak a munkanélkülieket, a klasszikusan hátrányos helyzetű munkavállalói rétegeket kell beleszámítani, hanem azokat a magas képzettségűeket is, akik például időszakos megbízásokkal, például projektmenedzsmenttel foglalkoznak. Ezeknek az embereknek az életéből az idő és a stabilitás hiányzik, márpedig e tényezők nélkül nehezen tudnak kialakulni az értékek.


A fogyasztói szerep megőrzésének dilemmái: mi az, ami emberhez méltó?



Sok ország arra koncentrál, hogy a belső piacát megőrizze. Ehhez fogyasztókra van szüksége, és ez az oka annak, hogy magas összegű transzferekkel, segélyekkel támogatja azt, hogy a munka világából az alacsony képzettsége, vagy földrajzi marginalitása, vagy egyéb, élettani tényező miatt kisodródott emberek mégis tudjanak fogyasztani. Ezzel azonban azt ismerik el, hogy a redisztribúció bizony, sok esetben elszakad a munkától. Azonban továbbra is problémát jelenthet az, hogy ennél a csoportnál hiányozni fog a "társadalmi szerep". "Nem tesz jót senkinek se, ha úgy kap ajándékba pénzt, hogy nincs mögötte ellentételezés, elvárás, státusz."- állítja Csoba Judit. Ez ugyanis a társadalmi összetartó erőt, a kohéziót rombolja különösen az aktív keresőkorú, munkaképes lakosság körében.

A másik lehetősége a fogyasztói szerep megőrzésének, hogy a termelésből kiszorult rétegek számára keresünk olyan, új közösségi szolgáltatást, amely biztosítja a munkavégző státuszát, s társadalmilag hasznos tevékenység végzését. Ennek kapcsán újabb kérdések merülnek föl: Vajon mi az a szolgáltatás, amelynek a végzése emberhez méltó, és mi az, ami nem az, de megéri ezt végezni és végeztetni?

Az Európai Unió (EU) ezzel kapcsolatosan elitista állásponton van. A tisztes munka definíciója is ez alapján lett kialakítva: csak a társadalmi megbecsültségnek örvendő, magas jövedelmű, közmegbecsülést hozó szerepet biztosító munkákat tekinti ebbe a csoportba tartozónak. Némileg árnyalja ezt a definíciót az, hogy az EU sok országában léteznek ettől eltérő, tisztességesnek tartott tevékenységek. Példaként emelte ki Csoba Judit az amszterdami városi közlekedésbe újra visszaállított kalauz-rendszert. Az ő információs, kontrolláló tevékenységük például magas hozzáadott értéknek minősülő tevékenység, ahol a városi közlekedés szolgáltatásának a színvonalát emelték fel ezzel a munkakörrel, ugyanakkor a bérezésük alacsony.

Az ilyen, az élet minőségét javító szolgáltatások bevezetésére azonban alig van forrás. " A piac nem fog Poldi bácsikat alkalmazni"- utalt Janikovszky Éva meséjének a főhősére a docens.

Az alacsony képzettségűek számára harmadik út is létezik. Ezt az életmódot ma már leginkább Dél-Amerikában kísérhetjük nyomon. Ott léteznek ugyanis a feudális-típusú, nagy háztartások, amelyeknek tagjaként élhetnek az alacsonyan iskolázottak. Ne szépítsünk, ebbe az esetben szolgaként kell élni az életüket ezeknek az embereknek. A Dél-amerikai szappanoperák világából mindenki számára ismert a kép, ahogy a szobalányok, kertészek, nevelőnők garmadája él együtt a tulajdonos családdal. Szállást és ellátást kapnak, és annyi jövedelmet, ami a személyes, egyéb elvárásaik teljesítéséhez elegendő. De mivel részei a családnak, nem tudnak függetlenek, önállóak maradni. Ugyanakkor ez előny is, hiszen kötődésük és biztos egzisztenciájuk van. Csoba Judit ma úgy látja, hogy- számos kollégája elmondása alapján- ehhez a legutóbbi modellhez közelít a mi országunk működése is. "Míg Magyarország éltanuló volt a rendszerváltáskor a demokratizálódásban, addig mostanra gyakorlatilag a re-feudalizálódásban értünk el kiemelkedő szerepet". A drasztikus hazai jövedelem-különbségek növekedése pedig egyre jobban katalizálja ezt a folyamatot.


Örökösök társadalma



Általában megfigyelhető, hogy a társadalom változását hozó mozgalmakat a fiatalok indítják el, majd a lázadást követően átváltanak ők is abba a generációba, amely ellen lázadtak. Mivel hajlamosak a radikalizálódásra, ezért - Csoba Judit szerint -, mindennél fontosabb lenne az ő integrációjuk. Manapság a fiatalok azt veszik észre, hogy az elosztás nem szolgálja az ő érdekeiket, ezért egyre nehezebb őket a megszokott társadalmi keretek közt tartani.

"Valami készülőben van, ezt tisztán lehet érezni"- állítja a szakember. A mai fiatalok körében nagyon magas a munkanélküliség (Spanyolországban például közel 60 százalékos ez az arány). "Ez az a generáció, amely a nagyszülők nyugdíján osztozik. Addig maradnak a jelenlegi viszonyok, amíg ez az alap el nem fogy." - állapította meg Csoba Judit. A generáció-váltással azonban nemcsak emiatt lesz gond. Egy társadalomban az az optimális működési mód, ha születési előjogoktól függetlenül az egyéni képesség alapján jut előre az egyén. Ez a modern társadalmakban 20 százalékos születési előjogok alapján történő, és 80 százalékos egyéni teljesítmény alapján zajló megoszlás szerint történt eddig. Most azonban ezen a téren is elindult a kedvezőtlen változás. Szűkül a mobilitás, mert most már 33-66 százalékra torzult a fenti arány. Az alul lévők száma nő, a negatív "örökösök" létszáma kiszélesedik, és újult erővel lehetetlenül el a középosztályosodás, a feljebb jutás.

Végezetül, Csoba Judit néhány fontos gondolatra hívta fel a figyelmet. "Nem ez az első történelmi kor, amelyben ehhez hasonló váltások történtek, és az emberiség mindig túllépett ezeken - igaz konfliktusok árán". Ugyanígy, mindig voltak, Platóntól kezdve, olyan gondolkodók, akik békés megoldásokat vázoltak. A CSR politikák kiszélesítése, a vidéki gazdálkodó üzemeknél megjelenő beágyazott gazdasági elemek például olyan jelenségek, amelyek a válságból való kitörés irányaként új utakat mutathatnak, ha figyeljük őket.
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk