A mesterséges intelligencia kiegészti a humán erőforrást

A Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatása idén tizedik alkalommal került publikálásra. A felmérés 119 ország 9000 üzleti és HR vezetőjének megkérdezésével készült abból a célból, hogy rávilágítson az üzleti világban meghatározó szervezeti és humán erőforrás trendekre. A válaszadók 14%-a származott a közép-kelet-európai régióból, ugyanennyien az Egyesült Államokból és Kanadából, 26%-uk pedig nyugat-európai volt.

Nem meglepetés, hogy a válaszadók szerint a legaktuálisabb kihívást a COVID-19 járvány jelenti, ez mind technológiai, mind munkavállalói jól-lét tekintetében komoly átalakulásokat hozott a vállalatok életében. A felmérés legfontosabb megállapítása szerint a vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások kihívásait, és ez részben abból az elterjedt nézetből fakad, hogy a technológia térnyerése veszélyt jelent a munkahelyekre. Ezt annak ellenére gondolták így a válaszadók, hogy a koronavírus-járvány alatt kiderült: a technológiai lehetőségek csak emberi hozzáértéssel és kreativitással használhatók ki igazán.

A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert

További igen fontos megállapítása a kutatásnak, hogy míg a megkérdezett vállalatok 70 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, vagy kísérletezik ilyennel, a munkavállalók technológiai képességeinek továbbfejlesztését mindössze 17 százalék támogatja tudatosan. Ez komoly ellentmondásban van azzal, hogy a vezetők többsége szerint a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az embert: 60 százalékuk elsősorban a humán erőforrás kiegészítésére és támogatására alkalmazná a technológiát - ehhez pedig a képzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

„A világ eddigi legkiterjedtebb otthoni munkavégzési kísérlete megmutatta a technológia valódi értékét. Ez megerősíti, hogy csak azok a vállalatok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek tudatosan fókuszálnak a két tényező összehangolására: elkerülhetetlenné vált az ember és technológia közötti partnerség megteremtése” - mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.

Mi a fontosabb - a jól-lét, az azonosulás vagy a javadalmazás?

Érdekes különbség alakult ki a trendek tekintetében régiós összevetésben is. Míg a kelet-közép-európai régióban a szervezet iránti kötödés, a vállalat küldetésével való azonosulás jelentkezett, mint legfontosabb trend (78%), addig a nyugat-európai válaszadók többsége a vállalati jól-létet jelölte meg elsődlegesnek (76%). Az Egyesült Államokban mindkét trendre mintegy 74%-ban mondták azt, hogy nagyon fontos.

A javadalmazási és munkaerő-menedzsment stratégiáknál már nagyobb különbség figyelhető meg: míg a javadalmazási stratégia átalakítását Közép-Kelet-Európában a résztvevők 76%-a jelölte meg fontosnak, addig ez a szám az USA-ban 64 százalék, Nyugat-Európában pedig csupán 62% volt. Beszédes, hogy a munkaerő-menedzsment stratégiáknál is hasonló a kép: régiónkban 74% tartotta ezt fontosnak, míg Nyugat-Európában 66 százalék, az Egyesült Államokban pedig csak 64% gondolta ugyanígy.

„A tanulmány rámutatott: azok a cégek lesznek sikeresek és versenyképesek, amelyek a munkavállalók számára jelentőséggel bíró szervezeti tényezőket úgy alakítják, hogy azáltal ők motiváltabbá és termelékenyebbé váljanak - ezért is érdemes az adatokat alaposan átgondolni” - mondta a szakértő.

A koronavírus járvány hatására az idei évben egyébként rendhagyó módon két részben, elsőként már télen megjelenik a kutatás következő része, amelyben üzleti vezetők gyakorlati tapasztalatait vizsgálják a Deloitte szakértői a 2020-as tanulmány eredményei alapján.

A Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatás teljes tanulmánya az alábbi linken elérhető.