Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

A lényeg, hogy a dolgozók féljenek, avagy hol a munkahelyi boldogság mostanában?

Ezt a cikket barátom 30 éves lányának ajánlom, aki munkahelyi gondok miatt nemrég került kórházba 200 feletti vérnyomással…

A munkahelyi jó közérzet közvetlen hatással van a gazdálkodó szervezetek termelékenységén kívül, a munkatársak testi- és lelki egészségének alakulására is. Hogyan jellemezhető ez a kapcsolat és milyen tényezők befolyásolják a munkahelyi boldogság alakulását? Miért érdemes ezeket az elégedettséget javító paramétereket a menedzsereknek fejleszteni és miért éri meg olyan munkahelyen dolgozni, ha szükséges olyan szervezetet keresni, ahol jól érezzük magunkat?

Nem olyan régen történt: az akkori cégemhez új vezető érkezett, aki minden szakterület irányítójával leült egy-egy személyes ismerkedő beszélgetésre. Ennek során - többek között - a vezetői módszerek is szóba kerültek: „Figyelj ide, az lényeg, hogy a dolgozók féljenek…!” Ez a kijelentés hangzott el az új főnök szájából, ami akkor eléggé mellbevágónak hatott számomra, hiszen a korszerű menedzsment szemléletről vallott nézeteimmel és gyakorlatommal is homlokegyenest ellenkező volt. Néhány hónap után már nem dolgoztam ennél a cégnél, de azóta is gyakran eszembe jut az ominózus mondat és motoszkál bennem néhány a munkahelyi közérzettel összefüggő kérdés.

Sarkosan fogalmazva: valóban, fontos-e, hogy a munkatársak jól érezzék magukat a munkahelyen?

• Ha erre a kérdésre a válasz igen, vajon miért?
• Mi történik akkor, ha gond van a munkahelyi „jólléttel”?

Ehhez kapcsolódó további megválaszolandó kérdések:

• milyen tényezők befolyásolják a munkahelyi „boldogságot” és
• mit tehet ennek javítása érdekében a munkaadó és a munkavállaló?

A munkahelyi boldogság „kutatása” már réges-régen megkezdődött, hiszen Arisztotelész szerint boldogabbak lennének az emberek, ha nem dolgoznának és inkább a magasabb művészetekkel, valamint a filozófiával foglalkoznának. Ezt a luxust azért – az elmúlt sok száz évben - elég kevesen engedhették meg maguknak és ez a helyzet napjainkra sem változott lényegesen. (Talán majd a munkavégzés utáni- post-work társadalomban…)

Az emberek általános célja - kortól, nemtől, kontinenstől függetlenül- a boldog állapot elérése, jellemzőnk a boldogság folyamatos keresése. Az, hogy éppen ki mennyire érzi magát boldognak, nagymértékben függ személyiségétől, élethelyzetétől, közösségi-nemzeti sajátosságoktól. (Többen azt gondolják, hogy a boldogság csak pillanatokra érhető el és csupán csak illúzió. A korszerű felfogás szerint pedig a boldogság annak felfedezése, hogy kik vagyunk, így egyfajta önmegismerési folyamat eredménye.)

Mivel ébren töltött időnk legnagyobb része - különböző pozícióban, eltérő tevékenységeket végezve - munkával telik, ennek tartalma és körülményei jelentősen befolyásolják közérzetünket, életvitelünket, általános boldogságérzetünket, az élettel való elégedettségünket.

Az előzőek fényében ezért nem meglepő, hogy a munkavállalók általában nagy elvárásokkal tekintenek munkájukra (amelynek tartalma és formája jelentősen átalakult az utóbbi száz évben) és sokan boldogságuk, elégedettségük egyik fő forrásának a munkakörnyezetet és a végzett munkát tartják. (Optimális esetben ez közelíthet egyfajta flow állapothoz.)

Ha nemcsak a munkavállalói oldalt, hanem a tulajdonosok, a menedzsment szempontjait vizsgáljuk, akkor indokolt a kérdés: milyen előnyök származnak a vállalkozás számára az elégedett munkatársakból.

Felmérések a boldog munkatársakról

A felmérések, kutatások adatait elemezve, szoros kapcsolat tárul fel a munkahelyi jóllét és a gazdasági paraméterek között.

Az elégedett (boldog) munkatársakkal rendelkező vállalkozások

• termelékenysége mintegy 12 százalékkal (University of Warwick), 31 százalékkal (Harvard Business Review), illetve 43 százalékkal (Hay Group) magasabb,
• Az értékesítés 37 százalékkal kedvezőbb (Harvard Business Review, Martin Seligman)
• 66 százalékkal alacsonyabb a táppénzes napok száma (Forbes)
• 41 százalékkal alacsonyabb a balesetek száma (Gallup)
• A kreativitás, innováció jelentősen nő (és nagyobb az esély a tehetségesek megtartására): 86 százalékkal (UC Berkley), háromszorosára (Harvard Business Review)

Még ha szórnak is a bemutatott adatok az eltérő vizsgálati módszerek, különböző típusú vállalkozások, ágazatok, stb. miatt, az üzenet egyértelmű: érdemes gondot fordítani a munkatársak elégedettségének, jóllétének fokozására, hiszen a hangulatjavító intézkedéseknek kézzelfogható, mérhető - gazdasági haszonnal kecsegtető - eredményei vannak.

A világ különböző részein rendszeresen végeznek felméréseket a munkahelyi boldogság-elégedettség felmérésére. Hogy ezen a területen van még tennivaló, arra néhány példa:

• egy angliai felmérés, szerint a dolgozók csak mintegy 35 százaléka érezte magát boldognak a munkahelyén. (Workwear Express)
• a brit munkavállalók szerint csak egy rosszabb dolog van a munkánál: otthon betegen feküdni az ágyban (University of Sussex és the London School of Economics)
• Dániában (az egyik legboldogabb országban) az alkalmazottak egyharmada számolt be egy „rossz” napról egy hét alatt, míg más országokban ez az arány a vizsgálatok szerint kétharmad.
• Magyarországon egy Gallup felméréséből ismert, hogy munkavállalók 60 százaléka nem szereti a munkáját és gondolkodik a váltáson.

Összeszorult gyomorral, túlhajszoltan

Olvasva az eddigieket, most nagyon sokan azt gondolhatják: munkahelyi boldogság? Ez valami – a valós élettől teljesen elrugaszkodott – illuzórikus képzelgés lehet, mikor neki nap, mint nap olyan munkahelyre kell bejárnia, ahol rendszeres a fúrás, a munkahelyi zaklatás, rossz a viszony a főnökkel, a munkatársakkal, a munkakörnyezet és a végzett tevékenység sem igazán vonzó. Magam is több olyan kliensemmel és ismerősömmel beszéltem, akik összeszorult gyomorral, túlhajszoltan, nagyon rosszkedvűen mentek reggelente dolgozni. Azzal a gonddal is többen kerestek már meg, hogy nem bírják azt a lélektani terhelést, ami azzal jár, hogy naponta kell gyanútlan ügyfeleket félrevezetniük, értelmetlen munkát végezniük.

Pedig ha valaki nem látja a perspektívát, rendszeresen sérülnek belső értékei, nem teljesülnek munkahelyi jóllétre vonatkozó elvárásai - egyszóval rosszul érzi magát a munkahelyén, akkor előbb-utóbb megjelennek a negatív tünetek. Ezek hasonlóak a stressz kiváltotta hatásokhoz (pszicho-fiziológiai-, magatartásbeli-, gondolkodási változások, önértékelési problémák). Ezek után természetes, hogy az örömmel, jó körülmények között végzett inspiráló munkának kedvező élettani és pszichológiai hatása van.

Mindig vegyes érzelmekkel olvasom, amikor egy-egy álláshirdetésben a „magas stressz-tűrés”, mint az egyik legfontosabb munkaköri követelmény jelenik meg. Ahelyett, hogy ilyen adottságú munkatársakat keresnek, nem inkább azon kellene gondolkodni, hogy lehetne a munkával járó stresszes helyzetek arányát csökkenteni és inkább a stresszkezelésre vonatkozó módszereket elsajátíttatni?

Milyen is a boldog munkahely?

Ha szeretnénk elkerülni a negatív hatásokat és nem látunk esélyt az adott munkahelyen a változásra, a változtatásra, akkor lépnünk kell: keressünk egy „boldogabb” munkahelyet. Persze tudom, hogy gyakran a szorító egzisztenciális helyzet kényszeríthet sokakat a kellemetlen munkahelyi viszonyok elfogadására. Ezekben az esetekben is célszerű azonban egy idő-, vagy más korlátot (pl. ennyi meg ennyi pénzt szeretnék még keresni…) megszabni magunknak. Ha ezt nem tesszük, könnyen csúszhatunk bele egyre rosszabb és rosszabb helyzetekbe.
A tapasztalatok, a témában elvégzett felmérések alapján felvázolhatjuk azt az ideálképet, amelyik a „boldog” munkahelyeket jellemzi (a sorrend egyénenként és élethelyzettől, kortól, beosztástól függően eltérhet):

1. Értékelik személyes munkát, a teljesítményt, a szakmai sikereket (sőt a sikereket még túl is értékelik, a munkatárs nemcsak egy csavar a gépezetben)

2. Értelmesnek gondolt munka, érdekes, inspiráló munkakör, autonómia –„számít a véleményed”

3. Vonzó, stabil jövedelem

4. Jó a viszony a munkatársakkal és a vezetőkkel

5. A munka-magánélet egyensúlyba hozható (családbarát munkahely: ezt különösen a női munkatársak értékelik sokra)

6. A cég pénzügyileg stabil és jó a híre

7. Van lehetőség a tanulásra és a szakmai fejlődésre („látható a jövő” - karrierépítés)

8. „Egy jó csapatnak vagyok tagja”- és a „legjobb helyen vagyok” érzés

9. Biztonságosak a munkavégzés feltételei

10. Rugalmasság a személyes szempontok kezelésénél

11. Kellemes munkakörnyezet

12. Ösztönző, félelemmentes vállalati kultúra

13. Átlátható működés, azonosulás a céges értékekkel (lojalitás)

A felsorolt tényezők alapján ki-ki elvégezhet egy gyors értékelést az aktuális munkahelyi közérzete meghatározására. Ennek érdekében, egy gondolatkísérletet javasolok: ha a következő percekben nem foglalkozna az aktuális gondokkal, a sürgető feladatokkal, éppen az előbb kapott leszúrással és higgadtan, távolságot tartva vizsgálná meg a jelenlegi munkahelyét, akkor hányast adna egy tízfokozatú „boldogságskálán”?

• a tulajdonosok, vezetők oldaláról: mennyire nyújtanak munkatársaiknak megfelelő, „boldogító” munkakörülményeket, illetve
• a munkatársak is megítélhetik mennyiben teljesülnek az adott cégnél ezek a követelmények. (Például: ajánlaná-e másnak ezt a munkahelyet?)

Ha a kapott érték nem éri el 6-ot, akkor feltétlenül érdemes elgondolkodni a változtatás lehetőségén.

Természetesen a nagyobb elégedettséghez vezető tényezők - vezetői-tulajdonosi szándék esetén - (akár külső szakértői támogatással) jelentősen javíthatóak. Ennek során viszonylag könnyen számszerűsíthetőek azok a paraméterek, amelyek áttekintése és fejlesztése gazdaságilag is megtérülő befektetéssé teszik a munkatársak jóllétének növelését (ROI meghatározása).

Munkatársak esetén a tanácsadói támogatás segíthet annak eldöntésében, hogy mi legyen a rövidebb- és a hosszú távú stratégia, hol vannak az alkalmazkodás, a tűrés határai és milyen technikák segíthetnek az elviselhetetlennek tűnő helyzetek kezelésében.

A világban működő gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy a munkatársak jó érzésének fejlesztése gazdasági előnyökkel jár és ennek alkalmazása bekerült a napi gyakorlatba. Ezt a tendenciát erősítheti, hogy vállalkozások megítélésben (társadalmi felelősségvállalás - SR) is szerepet játszik a dolgozók közérzete. Ez a kiemelt szerep már a szervezeti felépítésben is megjelenik: feltűnt egy új – első hallásra talán meglepő – pozíció (CHO- Chief Happiness Officer). Az ezt betöltő vezető – többek között - a munkatársak boldogságával, elégedettségével, közérzetének javításával foglalkozik. (Jelenleg 25 ilyen poszt található a LinkedIn-en)

Az is jelzi a munkahelyi boldogság fontosságának felismerését, hogy több cég alkalmaz speciális próbaidőt (6 hét), hogy kiderüljön, mennyire érzi magát jól a munkavállaló. Egy másik esetben pedig inkább fizetnek a „boldogtalan” munkatársnak, hogy menjen el máshová dolgozni.
Munkaerő-piaci trend, hogy egyre nő a munkahelyváltások száma. Ha meg akarjuk tartani a tehetséges dolgozókat, akkor tenni kell a vonzóbb munkakörülmények kialakítása érdekében. Új tendencia például, hogy a fiatal munkavállalók esetében a rugalmasság, a jó munkahelyi közérzet előkelő helyen szerepel a prioritási listán, amikor céget választanak, illetve arról döntenek, maradnak, vagy sem egy-egy vállalkozásnál.

Tehát, bár arra a kérdésre „Hogy hol a munkahelyi boldogság mostanában?” a konkrét munkahelyre vonatkozó választ ugyan nem adtam meg, de remélhetőleg a munkaadók biztos fogódzókat kaptak a „boldogabb” munkahelyek kialakításhoz, a munkavállalók pedig munkahelyük összetett értékeléséhez és - ha ez indokolt- az eredményes munkahelyváltáshoz. Hosszabb távon mindkét félnek biztosan megéri törődni a munkahelyi jólléttel.

Csuport László, stresszkezelési facilitátor, coach
Follow hrportal_hu on Twitter

Zombivá unatkozza magát a munkahelyén? Ki tehet róla?

Nemrég reppent fel a hír, hogy egy francia alkalmazott, aki az illatszeriparban dolgozott, beperelte a munkáltatóját, mert úgy érzi az állása, ahol „zombivá unatkozta” magát, szakmailag „meggyilkolta” őt. De valóban lehetséges-e, hogy valakit az unalom ilyen mértékben tönkretegyen? Mit tehet a munkáltató ennek megelőzésére, és nem utolsósorban hol a munkavállaló felelőssége?tovább..

További cikkek
Többféle bölcsőde közül választhatnak jövőre a szülők, nő a támogatás is

Januártól átalakul a bölcsődei ellátórendszer, a szülők a jövőben hagyományos bölcsődébe, mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy... Teljes cikk

Jól fizet a takarítás Londonban

Magyarországon is egyre nagyobb üzletet jelent a takarítás, újonnan induló vállalkozások épülnek a szolgáltatásra, az online takarító... Teljes cikk

Jövőre a céges számlák a NAV-hoz futnak be

A jövő év közepétől a cégek számlázását bekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba, ami további lehetőségeket nyújt a hatóságnak az... Teljes cikk

Néma tiltakozásba kezdenek a mentősök

Szombaton vidéki nagyvárosokban kezdenek néma tiltakozásba az OMSZ orvosai, ápolói és sofőrjei, akik hétfőm petíciót adnak majd át Balog Zoltán,... Teljes cikk

A közmunkából kellene munkaerőt felszabadítani

Nem csak a málnával, egyéb gyümölcsökkel is baj lehet, ha a munkaerőhiány miatt nem sikerül őket betakarítani. A munkaerőhiányt például a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Lelki Egészség Központokat alakít ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal

A norvég alapok támogatásával mentális egészségfejlesztési projektet indít, és kialakítja a Lelki Egészség Központok (LEK) hálózatát...