Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 8 hónapja

A lényeg, hogy a dolgozók féljenek, avagy hol a munkahelyi boldogság mostanában?

Ezt a cikket barátom 30 éves lányának ajánlom, aki munkahelyi gondok miatt nemrég került kórházba 200 feletti vérnyomással…

A munkahelyi jó közérzet közvetlen hatással van a gazdálkodó szervezetek termelékenységén kívül, a munkatársak testi- és lelki egészségének alakulására is. Hogyan jellemezhető ez a kapcsolat és milyen tényezők befolyásolják a munkahelyi boldogság alakulását? Miért érdemes ezeket az elégedettséget javító paramétereket a menedzsereknek fejleszteni és miért éri meg olyan munkahelyen dolgozni, ha szükséges olyan szervezetet keresni, ahol jól érezzük magunkat?

Nem olyan régen történt: az akkori cégemhez új vezető érkezett, aki minden szakterület irányítójával leült egy-egy személyes ismerkedő beszélgetésre. Ennek során - többek között - a vezetői módszerek is szóba kerültek: „Figyelj ide, az lényeg, hogy a dolgozók féljenek…!” Ez a kijelentés hangzott el az új főnök szájából, ami akkor eléggé mellbevágónak hatott számomra, hiszen a korszerű menedzsment szemléletről vallott nézeteimmel és gyakorlatommal is homlokegyenest ellenkező volt. Néhány hónap után már nem dolgoztam ennél a cégnél, de azóta is gyakran eszembe jut az ominózus mondat és motoszkál bennem néhány a munkahelyi közérzettel összefüggő kérdés.

Sarkosan fogalmazva: valóban, fontos-e, hogy a munkatársak jól érezzék magukat a munkahelyen?

• Ha erre a kérdésre a válasz igen, vajon miért?
• Mi történik akkor, ha gond van a munkahelyi „jólléttel”?

Ehhez kapcsolódó további megválaszolandó kérdések:

• milyen tényezők befolyásolják a munkahelyi „boldogságot” és
• mit tehet ennek javítása érdekében a munkaadó és a munkavállaló?

A munkahelyi boldogság „kutatása” már réges-régen megkezdődött, hiszen Arisztotelész szerint boldogabbak lennének az emberek, ha nem dolgoznának és inkább a magasabb művészetekkel, valamint a filozófiával foglalkoznának. Ezt a luxust azért – az elmúlt sok száz évben - elég kevesen engedhették meg maguknak és ez a helyzet napjainkra sem változott lényegesen. (Talán majd a munkavégzés utáni- post-work társadalomban…)

Az emberek általános célja - kortól, nemtől, kontinenstől függetlenül- a boldog állapot elérése, jellemzőnk a boldogság folyamatos keresése. Az, hogy éppen ki mennyire érzi magát boldognak, nagymértékben függ személyiségétől, élethelyzetétől, közösségi-nemzeti sajátosságoktól. (Többen azt gondolják, hogy a boldogság csak pillanatokra érhető el és csupán csak illúzió. A korszerű felfogás szerint pedig a boldogság annak felfedezése, hogy kik vagyunk, így egyfajta önmegismerési folyamat eredménye.)

Mivel ébren töltött időnk legnagyobb része - különböző pozícióban, eltérő tevékenységeket végezve - munkával telik, ennek tartalma és körülményei jelentősen befolyásolják közérzetünket, életvitelünket, általános boldogságérzetünket, az élettel való elégedettségünket.

Az előzőek fényében ezért nem meglepő, hogy a munkavállalók általában nagy elvárásokkal tekintenek munkájukra (amelynek tartalma és formája jelentősen átalakult az utóbbi száz évben) és sokan boldogságuk, elégedettségük egyik fő forrásának a munkakörnyezetet és a végzett munkát tartják. (Optimális esetben ez közelíthet egyfajta flow állapothoz.)

Ha nemcsak a munkavállalói oldalt, hanem a tulajdonosok, a menedzsment szempontjait vizsgáljuk, akkor indokolt a kérdés: milyen előnyök származnak a vállalkozás számára az elégedett munkatársakból.

Felmérések a boldog munkatársakról

A felmérések, kutatások adatait elemezve, szoros kapcsolat tárul fel a munkahelyi jóllét és a gazdasági paraméterek között.

Az elégedett (boldog) munkatársakkal rendelkező vállalkozások

• termelékenysége mintegy 12 százalékkal (University of Warwick), 31 százalékkal (Harvard Business Review), illetve 43 százalékkal (Hay Group) magasabb,
• Az értékesítés 37 százalékkal kedvezőbb (Harvard Business Review, Martin Seligman)
• 66 százalékkal alacsonyabb a táppénzes napok száma (Forbes)
• 41 százalékkal alacsonyabb a balesetek száma (Gallup)
• A kreativitás, innováció jelentősen nő (és nagyobb az esély a tehetségesek megtartására): 86 százalékkal (UC Berkley), háromszorosára (Harvard Business Review)

Még ha szórnak is a bemutatott adatok az eltérő vizsgálati módszerek, különböző típusú vállalkozások, ágazatok, stb. miatt, az üzenet egyértelmű: érdemes gondot fordítani a munkatársak elégedettségének, jóllétének fokozására, hiszen a hangulatjavító intézkedéseknek kézzelfogható, mérhető - gazdasági haszonnal kecsegtető - eredményei vannak.

A világ különböző részein rendszeresen végeznek felméréseket a munkahelyi boldogság-elégedettség felmérésére. Hogy ezen a területen van még tennivaló, arra néhány példa:

• egy angliai felmérés, szerint a dolgozók csak mintegy 35 százaléka érezte magát boldognak a munkahelyén. (Workwear Express)
• a brit munkavállalók szerint csak egy rosszabb dolog van a munkánál: otthon betegen feküdni az ágyban (University of Sussex és the London School of Economics)
• Dániában (az egyik legboldogabb országban) az alkalmazottak egyharmada számolt be egy „rossz” napról egy hét alatt, míg más országokban ez az arány a vizsgálatok szerint kétharmad.
• Magyarországon egy Gallup felméréséből ismert, hogy munkavállalók 60 százaléka nem szereti a munkáját és gondolkodik a váltáson.

Összeszorult gyomorral, túlhajszoltan

Olvasva az eddigieket, most nagyon sokan azt gondolhatják: munkahelyi boldogság? Ez valami – a valós élettől teljesen elrugaszkodott – illuzórikus képzelgés lehet, mikor neki nap, mint nap olyan munkahelyre kell bejárnia, ahol rendszeres a fúrás, a munkahelyi zaklatás, rossz a viszony a főnökkel, a munkatársakkal, a munkakörnyezet és a végzett tevékenység sem igazán vonzó. Magam is több olyan kliensemmel és ismerősömmel beszéltem, akik összeszorult gyomorral, túlhajszoltan, nagyon rosszkedvűen mentek reggelente dolgozni. Azzal a gonddal is többen kerestek már meg, hogy nem bírják azt a lélektani terhelést, ami azzal jár, hogy naponta kell gyanútlan ügyfeleket félrevezetniük, értelmetlen munkát végezniük.

Pedig ha valaki nem látja a perspektívát, rendszeresen sérülnek belső értékei, nem teljesülnek munkahelyi jóllétre vonatkozó elvárásai - egyszóval rosszul érzi magát a munkahelyén, akkor előbb-utóbb megjelennek a negatív tünetek. Ezek hasonlóak a stressz kiváltotta hatásokhoz (pszicho-fiziológiai-, magatartásbeli-, gondolkodási változások, önértékelési problémák). Ezek után természetes, hogy az örömmel, jó körülmények között végzett inspiráló munkának kedvező élettani és pszichológiai hatása van.

Mindig vegyes érzelmekkel olvasom, amikor egy-egy álláshirdetésben a „magas stressz-tűrés”, mint az egyik legfontosabb munkaköri követelmény jelenik meg. Ahelyett, hogy ilyen adottságú munkatársakat keresnek, nem inkább azon kellene gondolkodni, hogy lehetne a munkával járó stresszes helyzetek arányát csökkenteni és inkább a stresszkezelésre vonatkozó módszereket elsajátíttatni?

Milyen is a boldog munkahely?

Ha szeretnénk elkerülni a negatív hatásokat és nem látunk esélyt az adott munkahelyen a változásra, a változtatásra, akkor lépnünk kell: keressünk egy „boldogabb” munkahelyet. Persze tudom, hogy gyakran a szorító egzisztenciális helyzet kényszeríthet sokakat a kellemetlen munkahelyi viszonyok elfogadására. Ezekben az esetekben is célszerű azonban egy idő-, vagy más korlátot (pl. ennyi meg ennyi pénzt szeretnék még keresni…) megszabni magunknak. Ha ezt nem tesszük, könnyen csúszhatunk bele egyre rosszabb és rosszabb helyzetekbe.
A tapasztalatok, a témában elvégzett felmérések alapján felvázolhatjuk azt az ideálképet, amelyik a „boldog” munkahelyeket jellemzi (a sorrend egyénenként és élethelyzettől, kortól, beosztástól függően eltérhet):

1. Értékelik személyes munkát, a teljesítményt, a szakmai sikereket (sőt a sikereket még túl is értékelik, a munkatárs nemcsak egy csavar a gépezetben)

2. Értelmesnek gondolt munka, érdekes, inspiráló munkakör, autonómia –„számít a véleményed”

3. Vonzó, stabil jövedelem

4. Jó a viszony a munkatársakkal és a vezetőkkel

5. A munka-magánélet egyensúlyba hozható (családbarát munkahely: ezt különösen a női munkatársak értékelik sokra)

6. A cég pénzügyileg stabil és jó a híre

7. Van lehetőség a tanulásra és a szakmai fejlődésre („látható a jövő” - karrierépítés)

8. „Egy jó csapatnak vagyok tagja”- és a „legjobb helyen vagyok” érzés

9. Biztonságosak a munkavégzés feltételei

10. Rugalmasság a személyes szempontok kezelésénél

11. Kellemes munkakörnyezet

12. Ösztönző, félelemmentes vállalati kultúra

13. Átlátható működés, azonosulás a céges értékekkel (lojalitás)

A felsorolt tényezők alapján ki-ki elvégezhet egy gyors értékelést az aktuális munkahelyi közérzete meghatározására. Ennek érdekében, egy gondolatkísérletet javasolok: ha a következő percekben nem foglalkozna az aktuális gondokkal, a sürgető feladatokkal, éppen az előbb kapott leszúrással és higgadtan, távolságot tartva vizsgálná meg a jelenlegi munkahelyét, akkor hányast adna egy tízfokozatú „boldogságskálán”?

• a tulajdonosok, vezetők oldaláról: mennyire nyújtanak munkatársaiknak megfelelő, „boldogító” munkakörülményeket, illetve
• a munkatársak is megítélhetik mennyiben teljesülnek az adott cégnél ezek a követelmények. (Például: ajánlaná-e másnak ezt a munkahelyet?)

Ha a kapott érték nem éri el 6-ot, akkor feltétlenül érdemes elgondolkodni a változtatás lehetőségén.

Természetesen a nagyobb elégedettséghez vezető tényezők - vezetői-tulajdonosi szándék esetén - (akár külső szakértői támogatással) jelentősen javíthatóak. Ennek során viszonylag könnyen számszerűsíthetőek azok a paraméterek, amelyek áttekintése és fejlesztése gazdaságilag is megtérülő befektetéssé teszik a munkatársak jóllétének növelését (ROI meghatározása).

Munkatársak esetén a tanácsadói támogatás segíthet annak eldöntésében, hogy mi legyen a rövidebb- és a hosszú távú stratégia, hol vannak az alkalmazkodás, a tűrés határai és milyen technikák segíthetnek az elviselhetetlennek tűnő helyzetek kezelésében.

A világban működő gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy a munkatársak jó érzésének fejlesztése gazdasági előnyökkel jár és ennek alkalmazása bekerült a napi gyakorlatba. Ezt a tendenciát erősítheti, hogy vállalkozások megítélésben (társadalmi felelősségvállalás - SR) is szerepet játszik a dolgozók közérzete. Ez a kiemelt szerep már a szervezeti felépítésben is megjelenik: feltűnt egy új – első hallásra talán meglepő – pozíció (CHO- Chief Happiness Officer). Az ezt betöltő vezető – többek között - a munkatársak boldogságával, elégedettségével, közérzetének javításával foglalkozik. (Jelenleg 25 ilyen poszt található a LinkedIn-en)

Az is jelzi a munkahelyi boldogság fontosságának felismerését, hogy több cég alkalmaz speciális próbaidőt (6 hét), hogy kiderüljön, mennyire érzi magát jól a munkavállaló. Egy másik esetben pedig inkább fizetnek a „boldogtalan” munkatársnak, hogy menjen el máshová dolgozni.
Munkaerő-piaci trend, hogy egyre nő a munkahelyváltások száma. Ha meg akarjuk tartani a tehetséges dolgozókat, akkor tenni kell a vonzóbb munkakörülmények kialakítása érdekében. Új tendencia például, hogy a fiatal munkavállalók esetében a rugalmasság, a jó munkahelyi közérzet előkelő helyen szerepel a prioritási listán, amikor céget választanak, illetve arról döntenek, maradnak, vagy sem egy-egy vállalkozásnál.

Tehát, bár arra a kérdésre „Hogy hol a munkahelyi boldogság mostanában?” a konkrét munkahelyre vonatkozó választ ugyan nem adtam meg, de remélhetőleg a munkaadók biztos fogódzókat kaptak a „boldogabb” munkahelyek kialakításhoz, a munkavállalók pedig munkahelyük összetett értékeléséhez és - ha ez indokolt- az eredményes munkahelyváltáshoz. Hosszabb távon mindkét félnek biztosan megéri törődni a munkahelyi jólléttel.

Csuport László, stresszkezelési facilitátor, coach
Follow hrportal_hu on Twitter

A fluktuáció felerősödése nem HR adminisztrációs kérdés

A munkaerőért folytatott harc miatt különösen fontos, hogy érzi magát a dolgozó a vállalatnál. Fontos, hogy foglalkozzunk a munkavállalókkal, a munkahelyi légkörrel, és felmérjük a pszichoszociális tényezőket. - A fluktuáció felerősödése elsősorban nem HR adminisztrációs kérdés: az innováció, a technológia folyamatossága, a fejlődés fenntarthatósága miatt fontos a stabilitás - hangzott el a Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén.tovább..

További cikkek
Nyugdíj 40 év munka után: a férfiaknak is megadná a Jobbik

A Jobbik alelnöke szerint a tervezettnél magasabb szociális adóbevételek lehetővé teszik, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony... Teljes cikk

"Nem a bevándorlók szorítják le a béreket, hanem az őket kizsákmányoló munkáltatók"

A brit Munkáspárt vezetője szerint ha valahol feszültség keletkezik a Nagy-Britanniába érkező külföldi munkavállalók miatt, az rendszerint nem ők,... Teljes cikk

Budapestről irányítja a Dentons új európai igazgatója a Pro Bono tevékenységet

A Dentons Atanas Politovot nevezte ki a Pro Bono európai igazgatójává, aki budapesti székhellyel dolgozik majd - tájékoztatta a cég portálunkat. Teljes cikk

Egri kórház: aki perelt, megkapta a visszatartott béren kívüli juttatást

Peren kívüli megállapodás született az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak járó cafeteria kifizetéséről hétfőn az érdekképviseletek és az... Teljes cikk

Új állások Kecskeméten

Új parkettalakkozó és megmunkáló üzemmel bővítette kecskeméti gyárát a magyar tulajdonú Graboplast, a 640 millió forint összegű beruházás... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

A fluktuáció felerősödése nem HR adminisztrációs kérdés

A munkaerőért folytatott harc miatt különösen fontos, hogy érzi magát a dolgozó a vállalatnál. Fontos, hogy foglalkozzunk a...