kapubanner for mobile
Megjelent: 16 éve

ÁFSZ: apadt az álláskeresők száma júniusban

A nyilvántartott álláskeresők száma a júniusi zárónapon 415,6 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 8,9 ezer fős (2,1 százalékos) csökkenést mutat, míg az előző év azonos hónapjához képest kisebb, 12,9 ezer fős (3,2 százalékos) növekedést regisztrálhatunk.

images

Június hónapban 42 590 bejelentett új álláshelyet tartottak nyilván, számuk májushoz képest jelentősen, csaknem 10 ezerrel (29,3 százalékkal) emelkedett, míg az egy évvel korábbi adathoz képest stagnálás tapasztalható. A munkaadók a tárgyhónap folyamán bejelentett álláshelyek közül összesen 26 910-hez nem igényeltek támogatást, ez az összes bejelentés 63,2 százaléka.

A nem támogatott, új álláshelyek száma a megelőző hónaphoz képest 22,3 százalékos növekedést mutat, azonban a tavalyi év azonos időszakához képest 7,7 százalékos elmaradás mutatkozott. Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 68,5 ezret tettek ki. Ez a hónap során érvényes, közvetíthető állások száma, amely 7,9 ezerrel haladta meg a május havi számadatot. A hónap folyamán rendelkezésre álló állások közül a tárgyhó végéig 30,7 ezer maradt betöltetlen.

A legtöbb új munkalehetőséget Észak-Alföldön (7,9 ezer), Dél-Alföldön (7,7 ezer), valamint Közép-Magyarországon (7,4 ezer) jelentették be júniusban a munkaadók. Fontos különbség azonban, hogy míg Közép-Magyarországon az új munkaerőigények éppen kilenctizede nem támogatott álláshelyre vonatkozott, addig a másik póluson, Észak-Alföldön ez az arány nem érte el az 50 százalékot. A nem támogatott új álláshelyek száma egy hónap alatt Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Vas és Heves megyékben bővült a legdinamikusabban. A legtöbb új állást (47,7 százalék) a nem anyagi szolgáltatások területén, valamint a feldolgozóiparban (24,8 százalék) kínálták júniusban is a munkáltatók.


Júniusban tovább mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma



A nyilvántartott álláskeresők száma a júniusi zárónapon 415,6 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 8,9 ezer fős (2,1 százalékos) csökkenést mutat, míg az előző év azonos hónapjához képest kisebb, 12,9 ezer fős (3,2 százalékos) növekedést regisztrálhatunk. A nyilvántartott álláskeresők száma idén, márciustól mutat mérséklődő tendenciát, a csökkenés egy hónap alatti üteme a szezonális munkák beindulása nyomán áprilisban és májusban volt a legmagasabb, s júniusra kissé mérséklődött. Ehhez hozzájárult, hogy a nyilvántartásba belépők száma az előző hónapok csökkenő tendenciáját követően júniusban emelkedésbe fordult, amely belépő létszámot azonban még felülmúlt a nyilvántartásból kilépőknek a továbbra is emelkedő száma. Ezek eredőjeként összességében kisebb mérséklődést figyelhetünk meg júniusban a nyilvántartott álláskeresők létszámában. Igen pozitívan értékelhető, hogy az egy év alatti növekedés jelentősen mérséklődött az egy évvel korábbi 12,0 százalékról 3,2 százalékra.

A nyilvántartott állomány változása júniusban - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a férfiak körében jelentkezett erőteljesebben: létszámuk egy hónap alatt 6,3 ezer fővel csökkent, a nők létszámának 2,6 ezer fős, szerényebb mértékű mérséklődésével párhuzamosan. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a férfi álláskeresők száma jellemzően sokkal érzékenyebb a szezonális ingadozások hatásaira, mint a nőké.

Míg májushoz képest minden régióban és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével valamennyi megyében csökkent az álláskeresők száma, egy év távlatában csak Nyugat-Dunántúlon (-2,7 százalék) és Budapesten (-0,7 százalék) regisztrálhatunk csökkenést. Egy év alatt átlagon felüli növekedés mutatkozik Észak-Alföldön (5,4 százalék) valamint Dél-Dunántúlon is (4,0 százalék).

Az egy évnél hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartásban szereplők száma 23,3 ezer fővel (20,3 százalékkal) növekedett a 2007. júniusi állapothoz képest, arányuk ezzel az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyítva 33,3 százalékot tett ki a tárgyhónapban.

A tárgyhónapban 119,7 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra (nagyobb részük, 74 százalékuk járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt). További 145,8 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez valamivel több, mint minden harmadik álláskeresőt jelenti (35,1 százalék). Számuk növekvő tendenciájú: a megelőző év azonos időszakához viszonyítva idén júniusban 14,9 ezer fővel (11,4 százalékkal) többen kaptak rendszeres szociális segélyt. Júniusban az összes nyilvántartott álláskereső 63,9 százaléka kapott ellátást, több mint harmaduk (150,1 ezer fő) ellátatlan volt. Az ellátásban nem részesülők mintegy negyedét teszik ki a pályakezdők.


A megelőző hónaphoz képest júniusban stagnált a pályakezdő álláskeresők száma



A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának az előző hónapokban mutatkozó csökkenése gyakorlatilag megállt, létszámuk mindössze 75 fővel volt kevesebb a júniusi zárónapon, mint egy hónappal korábban, ez stagnálásnak felel meg. A pályakezdő álláskeresők létszáma márciustól kezdve mutatott csökkenést, számuk júniusra 36,2 ezer főre mérséklődött. Ezzel arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 8,7 százalékot tett ki. A pályakezdő álláskeresők számának egy év alatti bővülése 5,3 százalékos volt, amely valamelyest magasabb az összes nyilvántartott álláskeresőre jellemző értéknél, ám emögött jelentősebb területi különbségek mutatkoznak.

Egy év alatt csökkent a pályakezdők száma Közép-Dunántúlon (-6,5 százalék) és valamelyest Közép-Magyarországon (-1,5 százalék) is, miközben Dél-Dunántúlon (12,1 százalék), Dél-Alföldön (7,9 százalék) és Észak-Alföldön (6,8 százalék) átlag feletti mértékben bővült a számuk. Összességében a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban kevesebb pályakezdő szerepel a nyilvántartásban (pl. Közép-Magyarországon az arányuk 3,3 százalékot tesz ki a nyilvántartott álláskeresők között), míg a kedvezőtlenebb helyzetű területeken jóval magasabb arányok jellemzőek ennél. A negatív póluson, Észak-Alföldön 10,9 százalék a pályakezdők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között. Pozitívum, hogy egy év alatt jelentősen, 14,9 százalékkal csökkent a diplomás pályakezdők száma.


Júniusban megállt a nyilvántartásba belépők számának a csökkenése



A nyilvántartásba 2008. júniusában 51,3 ezer fő lépett be, ez 31,2 százalékkal több, mint a májusi belépő létszám, s 13,8 százalékkal magasabb a tavaly júniusban belépők számánál. A belépők száma a március óta tartó csökkenést követően fordult júniusban emelkedésbe. Különösen erőteljesen emelkedett a tárgyhónapban az első alkalommal belépők száma, amely 48 százalékkal volt magasabb, mint májusban. Ez a megugrás azonban egyértelműen június havi sajátosság, ugyanis egy év alatt még csökkent is némileg az új belépők száma, s számuk júniusi megugrása a tavalyi évben is megfigyelhető volt.

Az új belépők létszámának emelkedése a pályakezdő álláskeresők kezdődő nyilvántartásba áramlásával magyarázható. A belépő pályakezdők száma ugyanis több mint a kétszeresére emelkedett júniusban májushoz képest (6293 vs. 3100 fő) míg a nem pályakezdő belépők száma egynegyedével haladta meg a májusi létszámot. A nyilvántartásba júniusban belépő pályakezdők legnagyobb csoportját (42 százalékát) az érettségit adó középiskolákban végzettek teszik ki, további 28,4 százalékuk legfeljebb 8 osztályt, mintegy negyedük pedig szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett. A megelőző hónaphoz képest a belépő pályakezdők között a szakmunkásképzőt, szakiskolát ill. érettségit adó középiskolát végzettek aránya jelentősen megnőtt, ami az iskolaév végével van összefüggésben.

A felsőfokú végzettségűek arányának megemelkedése a belépő pályakezdők között az előző évek tapasztalatai alapján egy hónappal később, júliusban valamint az azt követő hónapokban várható, a tavaszi szemeszter lezárulta ugyanis a felsőfokú intézményekben némileg későbbre esik. A belépő pályakezdőkhöz képest júniusban a belépő nem pályakezdők iskolai végzettsége némileg eltérően alakult. A nem pályakezdő, újonnan regisztráló álláskeresők között a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek vannak a legtöbben (37,2 százalékuk), s további harmaduk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, míg 24 százalékot tesznek ki körükben az érettségivel rendelkezők.

A tavaly júniusi adatokhoz képest a belépő nem pályakezdő álláskeresők utolsó munkahelyük ágazata szerinti szerkezete nem változott: legnagyobb arányban a nem anyagi szolgáltatásokban dolgoztak (41,7 százalék), további 21,4 százalék az ipar, 13,3 százalék a kereskedelem, vendéglátás, 11,6 százalék pedig a mezőgazdaság területéről vesztette el állását.


A területi különbségek továbbra is jelentősek



A nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 9,4 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 6,3 százalék volt június végén, változatlanul igen nagy régiók közötti szóródással. Legrosszabb mutatóval Észak-Magyarország és Észak-Alföld (16,9 százalék, illetve 16,5 százalék) rendelkezett, míg a legkisebb relatív mutatót Közép-Magyarországon (3,5 százalék) figyelhetjük meg. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke nem változott lényegesen (2007 júniusi értéke 9,1 százalékot tett ki), a régiók közötti relatív különbségek e tekintetben némileg nőttek.

Az Európai Unió tagországaiban előírt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,7 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2008. márciusi-májusi időszakra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.


Az aktív foglalkoztatási eszközökben részesülők száma áprilisban 73,9 ezer főt tett ki



Tovább nőtt áprilisban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma. A hónap folyamán összesen 73,9 ezer fő részesült valamilyen aktív foglalkoztatási eszköz-támogatásban, amely létszám 10,2 százalékkal haladja meg az előző hónap adatát. A növekedésben szerepet játszik, hogy egyre többen vesznek részt az EU társfinanszírozásával működtetett TÁMOP 1.1.2. programokban (Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért). Az előző év azonos időszakához viszonyítva is jelentősen nőtt az aktív eszközökben érintettek létszáma, idén mintegy 12 ezer fővel (22,3 százalékkal) magasabb ez az érintett létszám.

Az érintett létszám valamennyi főbb aktív eszközt tekintve mind egy hónap, mind egy év alatt növekedett. A legtöbben munkaerő-piaci képzésekbe kezdtek a tárgyhónap folyamán (5806 fő), a képzésekbe bevontak létszáma idén áprilisban több mint háromszor akkora volt, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt egy év alatt a vállalkozóvá válási támogatásba belépők száma is (482 fő), a tavaly áprilisi adathoz képest mintegy a 10-szeresére.
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon

Bár a hiányszakmákban nem kérdés, hogy továbbra is keresik a cégek a munkaerőt, más területeken ez nem ilyen egyértelmű. Egyesek szerint... Teljes cikk

"Európában nagyon nehéz lett egy családot eltartani egy jövedelemmel" - avagy miért dolgozik több európai nő mint amerikai?

Gazdasági és társadalmi tényezők állnak a hátterében annak a ténynek, hogy több nő keres állást Európában mint Észak-Amerikában. Szerepet... Teljes cikk

Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk