Ülőmunka és ergonómia

Az ülőmunka okozta fájdalmak, betegségek és elváltozások, mint láthattuk előkelő helyen szerepelnek, a munkahelyi ártalmak sorában. Ha valaki napi 8-10 vagy még annál is több órát ül, emellett nem mozog, sportol annak az izmai meggyengülnek, gerincsérve is kialakulhat. Ezért amellett, hogy a munkahelynek is igyekeznie kell ösztönözni a dolgozókat a mozgásra, nagyon fontos az iroda és a munkaállomások ergonomikus kialakítása is. Ez azonban az ergonomikus irodai eszközöket forgalmazó Fellowes szerint még egyáltalán nem evidencia a munkaerőpiacon. Elkezdődött egy lassú szemléletváltás, de még mindig igen gyakori, hogy a munkavállalók szerzik be maguknak a már meglévő irodabútorokat kiegészítő, ergonomikus termékeket, hogy kényelmesebben, esetleg fájdalommentesebben tudják végezni a munkájukat, mint például a hát- vagy lábtámasz. Pedig, mint a cég jelezte, a munkavállalók és a munkáltatók nem igazán vannak tisztában azzal, hogy az egészséges munkahely kialakítását rendelet is szabályozza olyan értelemben, hogy ha a munkavállaló jelzi azt az igényét, hogy szüksége van valamilyen ergonómiai termékre (pl. egy monitorállványra), akkor a munkáltató köteles azt biztosítani.

Az egyén felelőssége nem elhanyagolható

Azonban hiába akar tenni a munkahely, ha a munkavállaló maga sem veszi komolyan saját egészségét. Erről szólnak a Swiss Medical tapasztalatai: „Jelen ismereteink szerint az egyéni befizetők között a szűrésre járók aránya a munkaképes korú lakosság körében 5% körül lehet. A cégesen befizetett szűréseken résztvevők aránya 205.000 munkavállaló ellátásának adatai alapján 2,5%-ra tehető. (Ez azonban egyes, főként magas hozzáadott értéket előállító cégek esetén 100%-os lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, más nagy foglalkoztatók, ahol alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek az emberek, nem biztosítanak ilyen típusú szűréseket.) Nagyon érdekes, hogy az egyéni befizetők 99%-ban megjelennek a befoglalt időponton szűrővizsgálatukra, míg a cég által lehetővé tett szűrőprogramot jó esetben 50% veszi igénybe és a bejelentkezettek 15%-ban végül meg sem jelennek a cég által kifizetett vizsgálaton.”

Hogy ez változzon, ahhoz elengedhetetlen a szemléletváltás, hiszen, ha saját magunkkal nem foglalkozunk, akkor nehezen „várhatjuk el”, hogy egészségi mutatóink javulni kezdjenek. Ehhez a 2019-es cafeteria szabályozás módosítása sem járult hozzá, mert bár a magán egészségbiztosítás megemelkedett adóterhét a cégek egy 2018 végi szerződéshosszabbítással elkerülhették, sok cég tervezi visszavágni egészségprogramját 2020-tól, vagy nem vezette be 2019-ben az eredetileg tervezett programot, a magas adó miatt. A szolgáltatók remélik, hogy a döntéshozók is észlelik a folyamatnak ebbe a kedvezőtlen irányba fordulását, és lecsökkentik 40,71%-ra egységesen az egészségügyi szolgáltatás és magánegészségügyi-biztosítás adóterhét a cafeteria csomagban.

Fotó: Pixabay.com
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az egészséges munkavállaló mindenki érdeke
2. oldal - Ülőmunka és ergonómia