Cégautó: főnököknek kötelező vagy tényleg motivál?

A válság idején ugyan visszaesett a cégautók száma és kevesebb pozícióhoz jár státusz autó, ám még mindig kedvelt juttatási forma a vállalati kocsi. Kerti Piroska, a Towers Watson kompenzációs szakértője a HR Portálnak elmondta, hogy bizonyos szint felett szinte kötelező plusz juttatás a céges autó, és ez a bértárgyalásokon rendszeresen elő is kerül. Általában elmondható, hogy a felsővezetők 12 millió forint körüli értékű autót járművet, míg a középvezetők kocsijai jellemzően 6-7 millióba kerülnek.

A hierarchia csúcsán lévők mellett azok számíthatnak autóra, akik vagy valamilyen kulcsképességgel rendelkeznek, vagy napi szinten használnak autót. Ilyenek például az értékesítők, a területi képviselők, az orvoslátogatók, vagy az építésvezetők. "Ugyan ők is használhatják saját használatra a céges kocsit, ám ezek a járművek jellegükből adódóan gyakran nem alkalmasak arra, hogy a családot is furikázni lehessen velük. Gyakori például a dobozos, vagy a kétüléses "munkaautó", ahová be sem férnének a hozzátartozók" - fogalmazott Kerti Piroska.

Jóval kedvezőbb helyzetben vannak viszont a cégvezetők, akik gyakran még az autó típusát is meghatározhatják. A nagyvállalatok jellemzően értékhatárt állapítanak meg, amelyeknél nem lehet drágább az autó, de az is jellemző, hogy bizonyos márkából lehet csak választani. Kerti Piroska elmondta, hogy a Towers Watson évi rendszeres bérfelmérésében résztvevő cégek közel fele finanszírozza a magánhasználatot is, sőt gyakran még a benzint is fizetik bizonyos határokon belül.

Nem is kerül már olyan sokba

A céges autók divatját jól mutatja, hogy a hazai autópiacot több éve a flottaeladások húzzák. A válság idején ugyan sok cég elhalasztotta a járműpark frissítését, de tavaly már 5,8 százalékkal több személyautót adtak el, mint 2012-ben. Ennek nagyjából 70 százaléka vállalati flottába került, ami egyben azt is jelzi, hogy egyre többen ismerik fel a flottamenedzsmentben rejlő lehetőségeket.

A hazai vállalatok ugyanis gyakran már nem készpénzben vagy banki hitelre vásárolnak autót, hanem lízingelik vagy úgynevezett operatív lízing-konstrukcióban "vesznek" autót. A pénzügyi lízingelés során a gépjármű a cég tulajdonába kerül, ennek megfelelően teljes értékét ki kell fizetnie havi bontásban. Az operatív lízingelés során viszont nem lesz a vállalaté a kocsi, a használat után visszakerül a flottakezelő céghez. Ugyanakkor nem is kell kifizetni a teljes értéket, csupán a beszerzési érték és a maradványérték közötti különbözetet.

Utóbbi esetén sokat spórolhat a cég, miután egy gépkocsi tartós bérlete - a flotta nagyságától függően - 100 és 150 ezer forint közötti összegbe kerül. A flottakezelők azonban számos kényelmetlenséggel járó feladatot is átvállalnak, így például a szervízelést, a téli-nyári gumicserét, vagy akár a biztosítások megkötését is. Ezzel azt is elérhetik a cégek, hogy egy új vezető kinevezésekor nem kell a korábbi főnök autójába ülni, hanem ismét nullkilométeres kocsit adhatnak.

A legtöbb vállalat azonban továbbra is ragaszkodik a saját tulajdonhoz. Nekik érdemes szintén tartós bérletbe adni az autót annak az alkalmazottnak, aki majd használja a járművet, miután így mentesülhetnek a cégautóadó alól. Ez a havi szinten - környezetszennyezés mértéke alapján meghatározott - 7 és 44 ezer forint közé eső összeg éves szinten több százezer forintos megtakarítást is jelenthet. Miután a kisebb vállalkozások gyakran használt autót jelentenek be cégautóként, ez az összeg akár a gépjármű értékének felét is jelentheti.

További előnye lehet a tartós bérletnek, hogy az alkalmazott jobban vigyáz majd az autóra, hiszen annak költségeit - benzin, biztosítás, parkolási díjak - ő viseli, ráadásul az esetleges büntetések is az ő nevére érkeznek majd.