Ergonómia az európai irodákban - egy kutatás tapasztalatai

A kutatás megmutatta, hogy az európai munkavállalóknak fontos a munkahelyi környezet minősége úgy az iroda egészét tekintve is, mint a saját munkaállomásukkal kapcsolatban. A legfontosabb helyen a kényelmes szék áll, mely a megkérdezettek 80 százaléknak volt fontos. A következő helyeken a megfelelő fényviszonyok (74 százalék), a levegő hőmérséklete (69 százalék), az elegendő tér (66 százalék), valamint a környezet tisztasága (65 százalék) áll. A válaszadók 54 százaléka számára fontos, hogy környezete illeszkedjen saját igényeihez, 59 százaléknak lényeges a rendezett asztal, 50 százalék pedig kiemelte az áttekinthető dokumentumtároló rendszert. Amíg 46 százalék szerint az iroda zajszintje komoly problémát jelent, addig lényegesen kevesebben (28 százalék) panaszkodtak az irodai dekoráció hiányára.

A nők érzékenyebbek a munkakörnyezetük minőségére, mint a férfiak

Az is szembetűnő, hogy Európa szerte a női munkavállalók érzékenyebbek a munkakörnyezetük minőségét befolyásoló tényezőkre. Míg a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók nagyobb hányada (57 százalék) a személyre szabott munkakörnyezetet tartotta fontosnak, a részmunkaidősök esetében ez mindössze 45 százalék. Kor szerinti megoszlás alapján megállapítható, hogy a fiatalabb munkavállalók inkább a fizikai környezetre érzékenyek (szék, levegő, tisztaság), míg az idősebbek számára fontosabb az "otthonos", testreszabott környezet, a jól szervezett dokumentumtárolás, valamint az irodai dekoráció minősége.

A munkavállalók 96 százaléka szerint a munkahelyi környezet hatással van a teljesítményre

A kutatás egyértelműen megmutatja, hogy ez jóval több, néhány fontoskodó munkavállaló véleményénél a munkahelyükkel kapcsolatban, hiszen 96 százalékuk szerint a kényelmes, kellemes munkakörnyezet közvetlen hatással van munkahelyi teljesítményükre. Amíg 71 százalék határozottan kiemelte a környezet ebbéli fontosságát, addig további 25 százalék szintén gyanítja a kapcsolatot a munkahelyi környezet és a hatékonyság között.

Fészkelődés, rendezgetés: a munkáltatónak 22,3 nap kiesés évente

A munkavállalók abbéli véleményét - miszerint a környezet hatással van produktivitásukra - megerősítette a kutatás, hiszen kiderült, hogy 74 százalékuk a munkaidejének egy részét asztala rendezgetésével, valamint fészkelődéssel tölti, hogy kényelmes testhelyzetet találjon.

Ez minden országban mindennapos probléma, de Németország (84 százalék), Hollandia (86 százalék), valamint Franciaország (82 százalék) kiemelkedik e tekintetben. Habár a fiatal dolgozóknál erőteljesebben került elő ez a motívum, a felsővezető válaszadók 66 százaléka szintén alátámasztotta ennek kedvezőtlen hatását.

Egy európai munkavállalónál az így elvesztegetett munkaidő átlagosan 46,5 perc naponta (1. ábra). Ez az időmennyiség a munkáltatónak, 8 órás munkanapokkal számolva évente 22,3 nap kiesést jelen dolgozónként.

Betegségek: a munkavállalók 70 százaléka szenvedett valamilyen, a nem megfelelő munkahelyi környezetre visszavezethető károsodástól

Az elmúlt 3 évben a kutatásban részt vevők 70 százalék szenvedett valamilyen, a nem megfelelő munkahelyi környezetre visszavezethető károsodástól (1. diagram). A hátfájás a leggyakoribb panasz (43 százalék), melyet a vállakban érzett fájdalom/feszültség követ (32 százalék). A fejfájás a résztvevők 29 százaléknak volt probléma, és ugyanilyen aránnyal jelent meg a nyaki fájdalom is a kutatás során (29 százalék). Majdnem minden 4. ember (23 százalék) szenvedett valamilyen szemproblémával, és 21 százalék számolt be a csuklókban és a karokban érzett fájdalomról, mint munkakörnyezetből adódó károsodásról.

Fenti tünetekből a megkérdezettek 49 százaléka legalább 2-t, 31 százaléka pedig legalább 3-a jelölt meg, mint felmerülő problémát.

Az egész régióra jellemző, hogy a nők nagyobb arányban szenvedtek az említett, nem megfelelő munkahelyi környezetre visszavezethető károsodásoktól, mint a férfiak, és talán meglepő módon a fiatal korosztály nagyobb részét is sújtja a probléma.

Megoldás

Mit tettek a vállalatok és azok alkalmazottai ezeknek a komoly egészségügyi problémáknak a kezelése, megelőzése érdekében? A kutatás kimutatta, hogy bár számos olyan ergonómiai eszköz elérhető, mely alkalmas a felmerülő tünetek enyhítésére és a különféle bántalmak, betegségek kialakulása kockázatának csökkentésére, sajnálatos módon ezek használata manapság elég ritka. (2. diagram)

Az asztali lámpák és a különféle dokumentumtartók (27-27 százalék) a legelterjedtebb irodai ergonómiai kiegészítők, melyek hozzájárulnak a kényelmesebb, hatékonyabb munkavégzéshez. Mindemellett ez természetesen azt is jelenti, hogy a munkavállalók nagy része, még ezeket az alap ergonómiai kiegészítőket sem használja mindennapi irodai munkája során.

A megkérdezettek 23 százaléka használ lábtámaszt, és ennél valamivel kevesebben (20 százalék) tettek valamilyen speciális gerinc, vagy háttámaszt székük támlája. A biztonságosabb számítógép használattal kapcsolatban feltett kérdésekből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 17 százaléka használ csuklótámaszt gépeléshez/egérhez, 21 százalék pedig valamilyen laptop, vagy monitor állványt, mely biztosítja a kijelző megfelelő pozícióba való emelését használója számára.

Mindemellett a kutatás azt is megmutatta, hogy 32 százalék egyáltalán nem használ semmilyen ergonómiai eszközt az egészségesebb, kényelmesebb és így lényegesen hatékonyabb munkavégzés érdekében.

Azoknak a munkavállalóknak a 68 százaléka, akik az elmúlt 3 évben a csuklóban és a karokban jelentkező visszatérő fájdalomról számoltak be, nem használ csuklótámaszt a gépeléshez és egérhez. Azon dolgozók 73 százaléka pedig, akik hátfájással küzdöttek, nem használ háttámaszt a székéhez az ülőmunka során, 71 százalékuk pedig lábtámasszal sem könnyíti meg helyzetét. A fejfájásra panaszkodók 67 százaléka nem használ sem asztali lámpát, sem dokumentum tartót munkája során. Végül, az előzőekhez nagyon hasonlóan a szemproblémákkal küzdők 72 százaléka nem használ monitor, illetve laptop állványt, 64 százalék asztali lámpát, 63 százalék pedig dokumentum tartót.

Munkavégzés változó környezetben: az emberek 33 százaléka a kanapén ülve végzi munkáját, ha nem az irodában dolgozik

A kutatás szerint az átlagos európai dolgozók 79 százaléka már nem csak szigorúan irodai környezetben végzi munkáját, hanem tölt némi időt számítógépével, laptopjával irodán kívül is. A csoport nagy része jellemzően otthoni irodában (home office) (68 százalék) végzi munkáját. Ezt követi a már kevésbé formális, úgy nevezett kanapén ülve végzett munka (33 százalék), majd a konyhaasztal (20 százalék), és az ágy (18 százalék). A kávézó, szálloda, vonat, busz, repülőgép hasonló arányban választott "munkahely" (együtt 15 százalék). Ettől némileg elmarad a nyugodtabb vasútállomás és reptéri környezet (11 százalék), 7 százalék pedig egyszerűen a földön ülve dolgozik. Végül 6 százalék jelölte meg az autóját, mint lehetséges helyet a számítógépes munkavégzésre.

Az összes említett munkavégzési gyakorlat kockázatot jelent a munkavállaló számára és hosszabb távon olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a hátfájás, vagy egyéb kiújuló mozgásszervi problémák (RSI). A kutatási adatok szerint a leginkább veszélynek kitett csoport a 18-34 év közötti, közép- és felső vezetői munkakörben, teljes munkaidőben dolgozó férfiak.

Jogi szabályozás: a 90/270/EK európai direktíva alapján minden munkáltató törvényi kötelezettsége egy rendszeres, évenkénti munkaállomás kockázatelemzés elvégzése

A 90/270/EK európai direktíva alapján minden vállalat törvényi kötelezettsége egy rendszeres, évenkénti munkaállomás kockázatelemzés elvégzése annak érdekében, hogy a számítógépes munkaállomások a munkavállalók igényeinek megfeleljenek. Az európai munkavállalók fele ezzel egyáltalán nincs tisztában, a német és francia adatok pedig az európai átlagot is felülmúlják, ahol 65 százalék és 59 százalék egyáltalán nem tud erről a fajta jogi kötelezettségről.

Összehasonlításképpen, például Hollandiában a helyzet lényegesen jobb, ahol a dolgozók mindössze 32 százaléknak hiányosak az információi e tekintetben. Jellemzően a kkv-k esetében lényegesen rosszabb a helyzet, ahol még a vállalkozást irányító felsővezetők között is 48 százalék volt azok aránya, akik egyáltalán nem voltak tisztában ebbéli kötelezettségükkel. Néhány iparág viszont kiemelkedően jól informáltnak bizonyult, ilyenek például a pénzügyi és szolgáltatási szektor, valamint a non-profit szervezetek.

Az európai vállalatok 82 százaléka megsérti az uniós direktívát

A kutatás során az is kiderült, hogy az érvényes szabályozás ellenére, az európai munkavállalók mindössze 45 százalékánál végezte el jelenlegi munkáltatója az előírt munkaállomás kockázatelemzést (3. diagram). Ezen belül is mindössze 18 százalék esett át az elemzésen, az előírt 12 hónapon belül. Ez azt is jelenti, hogy a vállalatok 82 százaléka megsérti az uniós direktívát. Végül a megkérdezettek 45 százaléka vallotta, hogy még soha nem volt cégénél munkaállomás kockázatelemzés.

Jellemezően a teljes munkaidőben foglalkoztatottak és a nagyvállalatok dolgozói számoltak be nagyobb arányban az előírt évenkénti felmérés elvégzéséről, és érdekes módon a megkérdezett felső vezetők 65 százaléknál soha nem végezték el a kockázatelemzést.

Még azok közül is, akik tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy munkáltatójuk köteles lenne az említett elemzést elvégezni, mindössze 29 százalék jelezte, hogy az elmúlt 12 hónapban megtörtént a felmérés, ami 6 százalék magasabb, mint azok körében, akik semmit sem tudtak a témával kapcsolatban.

Az elmúlt 2 év során munkahelyet váltók közül is mindössze 38 százalékuk munkaállomását mérték fel új felelősségi körük megkezdésével, a bevezető folyamat részeként (4. diagram), miközben 47 százalékukkal tudatták, hogy hol találják az irodaszer raktárat, 38 százalékkal ismertették meg a dohányzásra kijelölt helyeket és szabályokat, valamint a közeli éttermeket és egyéb étkezési lehetőségeket. Ami a felső vezetői pozícióban dolgozó megkérdezetteket illeti, mindössze 23 százalékuk munkaállomása esett át a kockázatelemzésen, miközben 50 százalékuk ismerhette meg a már említett dohányzó és vendéglátóhelységeket.

Általánosságban a helyzet e tekintetben is lényegesen jobb a nagyvállalatoknál, és ez esetben is nagyobb figyelmet kapnak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak, részmunkaidős kollégáikhoz képest.

Vállalati hozzáállás: a vállalatvezetők mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy vállalata komolyan veszi a munkaállomás kockázatelemzés rendszeres elvégzését

Ha megvizsgáljuk a munkaadók hozzáállását azzal kapcsolatban, hogy mit tesznek azért, hogy a dolgozók munkaállomása személyre szabott és kényelmes legyen, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb munkavállaló úgy véli, vállalata nem veszi igazán komolyan a témát. Valójában mindössze minden 4. munkavállaló (24 százalék) gondolja úgy, hogy a vállalat legalább a törvényben megszabott minimum elvárásokat teljesíti. Ennél többet, tehát azzal kapcsolatos tréningeket, felméréseket, hogy hogyan lehet fejleszteni az egyéni munkakörülményeket, csak a vállalatok 14 százaléka biztosít alkalmazottai számára.

Németországban például, ahol a munkaállomás kockázatelemzés ritka a vállalatoknál, nem meglepő, hogy az alkalmazottak meglehetősen negatív véleménnyel vannak munkaadóik hozzáállásáról ezzel kapcsolatban. Ezzel szemben Hollandia az egyik leg pozitívabb ország e tekintetben, annak ellenére, hogy az elemzések aránya relatív alacsony értéket mutat (3.-4. diagram). Összességében, Európa szerte a vállalatvezetők mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy vállalata valóban komolyan veszi a munkaállomás kockázatelemzés rendszeres elvégzését.

Dolgozói magatartás

Azoknál a vállalatoknál, ahol látszólag kevés figyelmet szentelnek a munkaerő ilyen irányú segítésére, 10-ből mindössze 1 (11 százalék) munkavállaló állítja, hogy nem jelzi főnökeinek, ha kényelmetlen körülmények között kell dolgoznia. 39 százalék fordulna a munkahelyi vezetőjéhez problémájával, és 17 százalék kérne munkaállomás kockázat elemzést, ami nagyjából egybeesik azzal a 23 százalékkal, aki tisztában van a munkáltató ez irányú kötelezettségével. A legbátrabb 35 százalék kérné egy megfelelő ergonómiai eszköz beszerzését menedzserétől, további 10 százalék pedig saját költségére próbálná kényelmesebbé tenni környezetét.

Amíg a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyi vezetővel való egyeztetésre és kérnék a megfelelő eszköz beszerzését, addig a részmunkaidős dolgozókra sokkal inkább jellemző a saját költségre történő vásárlás. Ugyanez igaz a fiatalabb munkavállalókra (35 év alatt), valamint az idősebb korosztályra (55 felett).

Kreutz László
Fellowes Hungary
értékesítési és marketing igazgató

/Adatok forrása: Dynamic Markets Research - 2010/