24 fok felett jár a védőital
A hatékonyság érdekében a munkaadónak érdemes áttekinteni, hogy az irodai környezetben milyen feltételek azok, amelyek segítik, sőt motiválják a beosztottakat.
Egy jól megközelíthető, hangulatos iroda kétségtelenül inspiratív környezetet jelent és kedvező benyomást gyakorol az oda látogató üzleti partnerekre is. Szintén kézenfekvő, hogy a kellő teret biztosító, ergonomikus és esztétikus belső bútorzat, berendezés többletértéket hordoz a cég számára.
A megfelelő munkakörnyezet kialakítását azonban az "esztétikus és praktikus" szempontok mellett számos munka-egészségügyi és egyéb előírás is szabályozza. Rendelet mondja ki, hogy az irodában egy alkalmazottra minimálisan hány négyzetméternyi területnek kell jutnia, s ugyancsak szigorú szabályok vonatkoznak a dolgozóhelyek fényellátottságára. Nyáridőben azonban talán a munkahelyi hőmérséklet szabályozásának előírásai tartanak számot a legnagyobb érdeklődésre. Az erre vonatkozó előírásokat egy 1996-os népjóléti minisztériumi rendelet fogalmazza meg.
E szerint a szellemi dolgozóknak hideg évszakban az irodában 20 és 22 fok közötti hőmérsékletet kell biztosítani, míg nyáron az elfogadható hőmérséklet 21 és 24 fok közé esik. A hatályos előírás szerint "a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése" a munkáltató feladata, így ha a munkahelyi hőmérséklet zárt térben meghaladja a 24 fokot, a munkáltatónak óránként 5-10 perces pihenőidőt kell elrendelnie. Ezen túlmenően a munkáltatónak a 24 foknál melegebb munkahelyeken igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítania. A jogszabály a folyadékveszteség pótlására 14-16 fokos hőmérsékletű ivóvizet javasol, de megemlíti, hogy e célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel van ízesítve. Az előírás arról is rendelkezik, hogy a védőitalt legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként egyéni használatra kiadott ivópoharakból kell biztosítani.
A szabályozás szerint 31 foknál melegebb irodákban nem kötelezhetőek az alkalmazottak munkavégzésre.
A megfelelő munkakörnyezet kialakítását azonban az "esztétikus és praktikus" szempontok mellett számos munka-egészségügyi és egyéb előírás is szabályozza. Rendelet mondja ki, hogy az irodában egy alkalmazottra minimálisan hány négyzetméternyi területnek kell jutnia, s ugyancsak szigorú szabályok vonatkoznak a dolgozóhelyek fényellátottságára. Nyáridőben azonban talán a munkahelyi hőmérséklet szabályozásának előírásai tartanak számot a legnagyobb érdeklődésre. Az erre vonatkozó előírásokat egy 1996-os népjóléti minisztériumi rendelet fogalmazza meg.
E szerint a szellemi dolgozóknak hideg évszakban az irodában 20 és 22 fok közötti hőmérsékletet kell biztosítani, míg nyáron az elfogadható hőmérséklet 21 és 24 fok közé esik. A hatályos előírás szerint "a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése" a munkáltató feladata, így ha a munkahelyi hőmérséklet zárt térben meghaladja a 24 fokot, a munkáltatónak óránként 5-10 perces pihenőidőt kell elrendelnie. Ezen túlmenően a munkáltatónak a 24 foknál melegebb munkahelyeken igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítania. A jogszabály a folyadékveszteség pótlására 14-16 fokos hőmérsékletű ivóvizet javasol, de megemlíti, hogy e célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel van ízesítve. Az előírás arról is rendelkezik, hogy a védőitalt legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként egyéni használatra kiadott ivópoharakból kell biztosítani.
A szabályozás szerint 31 foknál melegebb irodákban nem kötelezhetőek az alkalmazottak munkavégzésre.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?