- Milyen teendői vannak a dolgozni akaró diáknak és az őt kiközvetítő iskolaszövetkezetnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

- Természetesen a munkaviszony létesítéséhez a diák munkavállalónak is rendelkeznie kell adóazonosító jellel (adókártyával), amit a 12T34-es számú adatlap kitöltésével lehet igényelni. Az adókártya igénylése az első alkalommal ingyenes. Az igényléshez szükséges nyomtatvány letölthető az adóhatóság honlapjáról, illetve ügyfélszolgálatain is elérhető.

Az iskolaszövetkezetek tekintetében pedig érdemes megjegyezni, hogy az iskolaszövetkezetekkel kötött szerződés esetén 2011. augusztus 1-jétől kezdődően az iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni

a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,

a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és a TAJ számát,

a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló diákigazolvány azonosító számát.

2012. január 1-jétől a munkáltató iskolaszövetkezet köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját is.

Az iskolaszövetkezet a bejelentési kötelezettségét

elektronikus úton központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapu) keresztül, vagy

telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

Az ügyfélkapus bejelentés a 12T1044D jelű nyomtatványon történik, és az adatlap benyújtásának feltétele, hogy az iskolaszövetkezet képviselője ügyfélkapu valamint adóhatósági regisztrációval rendelkezzen. A telefonos bejelentés a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös ingyenes számon történik.

- Mit érdemes tudni a munkaviszonyról adózási szempontból?

Mivel a diákszövetkezettel kötött szerződés esetén a diák munkavállaló által megszerzett munkabért a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó általános szabályok szerint kell megítélni, ezért a diák bére nem önálló tevékenységéből származó jövedelemnek számít és így az összevont adóalap részét képezi.

A személyi jövedelemadó alapja főszabály szerint a diák munkabére. 2012-ben a 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítéssel (a "szuperbruttósítással") csak az évi 2 424 ezer forint feletti jövedelmet kell megemelni az adó alapjának megállapításakor. A bért terhelő személyi jövedelemadó mértéke pedig a főszabály szerinti mérték, azaz az adóalap 16 százaléka. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles megállapítani, levonni és megfizetni a diák bérét terhelő személyi jövedelemadó-előleget.

A diák munkavállalónak is be kell vallania az adóköteles jövedelmét az adóhatóság felé az adóévet követő év május 20-áig a munkáltatótól kapott igazolás alapján az '53-as számú nyomtatványon. A diák adózó a bevallási kötelezettségét a törvényi feltételek megléte esetén adónyilatkozattal is teljesítheti [Szja tv. 11/A. §].

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tagja a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem biztosított, ebből következően járulékfizetési kötelezettség nem terheli sem az iskolaszövetkezetet, sem a tagot.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján az iskolaszövetkezetnek nem kell százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie a fenti foglalkoztatás esetében.