Jön az európai minimálbér!

Egyedi minimálbérrendszer

Általánosságban elmondható, hogy minimálbér tekintetében kétféle megoldás az elterjedt: van vagy nincs. Általában azokban az országokban ahol komoly szakszervezetek működnek és szakági kollektív szerződésben szabályozzák a minimális jövedelem kérdését, nem kerül minimálbér meghatározásra. Azokban az országokban, ahol igen, ott jellemzően egy minimálbért definiálnak. Ezzel szemben Magyarországon kétféle minimum jövedelem került megállapításra a minimálbér és a garantált bérminimum. A rend kedvéért a minimálbér 232.000 Ft a garantált bérminimum 296.400 Ft. Ha ezt a logikát követnénk, akkor elvileg szükség lenne egy harmadik kategóriára a felsőfokú végzettségűeknek, amely egyenletes lépték mellett 378 677 Ft-nak kéne lennie. Nem állom meg, hogy ne jegyezzem meg: a Pénzcentrum cikke alapján egy egyetemi(!) végzettséggel rendelkező pedagógus bére pótlékkal 391.248 Ft, tehát mondhatjuk, hogy a felsőfokú minimálbér.

Hol tartunk az EU-hoz képest minimálbérben?

A kérdésre a válasz sejthető, de az Eurostat legutolsó elérhető adatai és a grafikon alapján egyértelmű: a sor vége felé. Ha a minimálbér növekedését nézzük, akkor 2018-hoz viszonyítottan Magyarország a középmezőnyben található, azonban tegyük hozzá, hogy infláció tekintetében, az elmúlt időszakban toronymagasan vezettük a ranglistát. 

Minimálbér Euróban Forrás: Eurostat

A minimálbér változása Forrás: Eurostat, HRPortal

Ez utóbbi adat fényében indult meg a találgatás, hogy vajon változik évközben a minimálbér, vagy 2024 elején láthatunk egy magasabb emelkedést? Az évközi minimálbér-emelésnek az idő előrehaladtával egyre kisebb az esélye (persze nem zárható ki), de tekintettel a tárgyalási folyamatok hosszúságára meglepő lenne, hogy őszre új összegekkel találkoznánk. A jövő év eleji emelés viszont menetrendszerű és jobban előkészíthető lenne. A napi.hu információi szerint a jövő évi minimálbért már az uniós követelményrendszernek megfelelően alakítanák ki.

Mit jelent az európai minimálbér?

Az európai minimálbér hallatán az juthat eszünkbe, hogy az európai minimálbér egy EU által meghatározott összeg, amely mindenki számára kötelező érvényű lesz. A valóság nem ez. Az európai minimálbér egy ajánlás, amely a minimálbér összegszerű megállapításához vezető utat jelöli ki. A minimálbér összegének meghatározása továbbra is a tagállamok szuverén joga marad, minden tagállam a maga gazdasági lehetőségeihez mérten alakítja. Az ajánlás be nem tartása nehezen lesz szankcionálható, de mint elvet az elfogadástól számítottan két éven belül kellene implementálni. Az elfogadott ajánlás szerint a minimálbér kialakítása során a szociális párbeszéd, a szakszervezetek megerősítése, a kollektív szerződések számának növelése és ezzel együtt az érdekképviseletek munkavállalók döntéseibe való bevonását helyezi előtérbe, azaz, a központosított, rendelet jellegű megállapítás helyett, a felek tárgyalására tenné a hangsúlyt.  

Adja magát a kérdés: vajon politikai vagy közgazdasági kérdés a minimálbér? Tekintettel arra, hogy a minimálbér közvetlen hatással bír a munkaerőpiacra, piaci folyamatokat befolyásol, alapvetően közgazdasági kérdésről beszélünk. Olyannyira, hogy közgazdászok még arról is vitatkoznak, hogy egyáltalán szükség van-e rá vagy sem, vagy egész egyszerűen hagyni kellene a piacot a kereslet-kínálat mentén önszabályozni. Mindkét megközelítés helytálló. Azokban az országokban, ahol a kultúra, az érdekérvényesítés, a jogbiztonság valóban partnerekké emeli a munkáltatót és a munkaadót, ott valóban nincs létjogosultsága. De azokban az országokban, ahol mindez nincs meg, ott szükség van rá. (A jogszabály az alábbi linken olvasható teljes terjedelmében.)

Az európai minimálbér kapcsán kiragadok néhány politikusi megközelítést:

„A jelenlegi helyzet ismét egyértelműen mutatja, hogy jól működő, szilárd társadalmi partnerségre van szükség Európában. Pusztán a politika nem tud a válság minden formájára átfogó választ adni” - Dennis Radtke (EPP, Németország)

„Az élelmiszerek, a rezsi és a lakhatás költsége az egekbe szökött. Sokan azért is küzdenek, hogy kijöjjenek a pénzükből. Nincs vesztegetnivaló időnk, a munkáért muszáj ismét megfelelő bért kapni. Az irányelv lefekteti a megfelelő minimálbérre vonatkozó normákat. Ezzel egyidejűleg lendületet adunk a kollektív bértárgyalások rendszerének, így több munkavállaló élvezhet jobb védelmet.” – Agnes Jongerius (S&D, Hollandia)

„A versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Változtatni kell rajta, tudjuk a recepteket. De hogy bemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi mondjuk meg, mint szakszervezetek, mint munkaadók, hanem valaki más, kívülről, hogy mekkora legyen a bér növekedése, a minimálbér, az számunka 2030-ig, amíg az uniós átlagot el nem érjük, biztosan nem elfogadható” – Parragh László MKIK elnöke

„A minimálbér-szabályozás elfogadásával az Európai Parlament történelmet ír, megszünteti ugyanis azt az igazságtalan világot, ahol Európa országai abban versenyzenek egymással, hogy ki tudja egyre olcsóbbá és egyre kiszolgáltatottabbá tenni a munkaerőt.” – Dobrev Klára (DK)

„….Mindazonáltal szeretném, ha nyilvánvaló volna, hogy a bérezés szabályozása, beleértve a minimálbér meghatározását is, az EUMSZ 153. cikk (5) bekezdése értelmében a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, a nemzeti gazdaságpolitika alapvető eszköze, ezért az EU nem avatkozhat be közvetlenül a fizetések szintjébe, nem érintheti a tagállamok hatáskörét és a szociális partnerek autonómiáját……..Fontos leszögezni, hogy az irányelvből eredő megfelelőségi kötelezettségek a törvényben meghatározott minimálbérre korlátozódnak; az irányelv megengedi, de nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy kötelező jogszabályi minimálbért vezessenek be; valamint nem kötelezi a tagállamokat kollektív szerződések bevezetésére azokon a területeken, ahol a szociális partnerek nem állapodtak meg kollektív szerződésben……… Magyarországon a minimálbér-megállapítási rendszer megfelelően és hatékonyan működik. 2010 óta a magyar minimálbér több mint duplájára nőtt, sőt a kormány és a szociális partnerek közti megállapodás eredményeként idén a jogszabályban foglalt minimálbér 20%-kal emelkedett a Magyarországon, ami a legmagasabb növekedési ráta volt az EU-ban.” – dr. Kósa Ádám (Fidesz)

Sajnos, a minimálbér, bár közgazdasági kérdés, erősen politikával átitatott. A minimálbér emelkedése minden aktuális politikai vezetés kommunikációs eszköze, főleg annak fényében, hogy a magyar ellátási rendszerben a minimálbér rengeteg juttatásnak az alapja. Könnyen és jól kommunikálható a minimálbér emelése, azonban a cehhet a foglalkoztatók fizetik.

De akkor mennyi (lesz) az annyi?

A kérdésre az jogszabályban ajánlásként jelenik meg a mediánbér 60%-a, de ez nem kötelező érvényű, így induljunk ki a jelenlegi adatokból. A minimálbér 232.000 Ft, a garantált bérminimum 296.400 Ft. A napi.hu szerint a szociális partnerek a teljes minimálbér-rendszert felülvizsgálják, és több lehetőséget is megvizsgálnak. 

A lap szerint az egyik ilyen lehetőség a minimálbér és a garantált bérminimum összevonása. Ha valóban csak összevonásról beszélünk, akkor jövőre a minimálbér 28%-kal lesz magasabb, mint most. Azon vállalatoknál, ahol van minimálbéren foglalkoztatott dolgozó a bérolló összecsukódását hozhatja magával, vagy a vállalatokat arra kényszeríti, hogy – a bérollók megtartásának érdekében - kisebb léptékkel ugyan, de lekövessék ezt az ugrást. Abban az esetben, ha a garantált bérminimum összege növekszik és úgy kerül összevonásra a két juttatás, már jóval vaskosabb összegeket kapunk.

Így növekedhet a minimálbér és a garantált bérminimum

A másik említett lehetőség az a két összeg súlyozott átlaga alapján kalkulált minimálbér, amely egy 281.000 Ft körüli összeget és 21,1% –os emelkedést jelentene. 

Nyitókép: Peter Stanic fotója a Pixabay-en

Használja bérkalkulátorunkat!