Kedvező létszám-mozgás várható
A hazai foglalkoztatók 62 százaléka készít rendszeresen létszámtervet, általában a szervezeti egység szintjére lebontva, egy évre kalkulálva. Ezek elsősorban a vállalat üzleti terveihez igazodnak, de sok helyen az előző évi létszámot veszik figyelembe. Érdekes, hogy a cégek még mindig leginkább munkaügyi kirendeltségeken illetve újsághirdetéseken keresztül tesznek szert munkaerőre.
Az üzleti tervekhez igazítják a létszámtervezést
A DGS Global Research által tavaly készített Országos HR Benchmark Felmérés szerint a szervezetek több mint 62 százaléka készít rendszeresen létszámtervet, leginkább a kisvállalkozások, a non-profit szervezetek és a közszféra intézményei között fordul elő, hogy nem foglalkoznak munkaerő-tervezéssel. A legtöbb munkáltató a szervezeti egység szintjére lebontott létszámtervezést alkalmazza, több mint 22 százalék azonban munkaköri lebontásban tervezi meg létszámszükségleteit.
A hazai szervezeteknél a leggyakrabban az éves létszámtervezéssel (36 százalék) találkozhatunk, mivel ez a tervezési módszer alkalmazkodik leginkább a gyakran változó gazdasági, piaci környezethez, illetve a legrugalmasabban reagál a jogszabályi változásokra. Az ennél gyakoribb tervezés már túlzott terheket ró a létszámtervezéssel foglalkozó szervezeti egységre, ám például a kereskedelmi, illetve termelő vállalkozásoknál, amelyeknél a szezonalitás, valamint a piaci helyzethez való azonnali alkalmazkodás szükségessége jellemző, ott létjogosultsága van ennek. Egy évnél hosszabb időre összesen 27 válaszadónál (megközelítőleg 10 százalék) tervezik a létszámot, ezekre a vállalkozásokra a stratégiai gondolkodás a jellemző, de valószínűleg biztos, jól tervezhető piaci pozíciójuk miatt is megengedhetik ezt maguknak.
Éles harc a hiányszakmákban
A felmérésben résztvevő vállalkozások megközelítőleg 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkaerőpiac nem tud számára elegendő illetve megfelelő minőségű munkaerőt biztosítani. Ez a helyzet pedig akadályozhatja a fejlesztési, beruházási elképzeléseket. A legnagyobb hiány a magasan kvalifikált, minőségi munkavégzésre képes szakmunkásokból, mester-szakmunkásokból és műszaki szakemberekből, mérnökökből mutatkozik. A vállalatok a hiányszakmák között jelölték még meg a számítástechnikai szakembereket, értékesítőket, minőségbiztosítási szakembereket valamint a karbantartókat. Természetesen azokban a munkakörökben, ahol nehéz szakembert találni, élesebb is a harc a munkavállaló megszerzésért és persze nehezebb is megtartani őket. Az eladói, a gazdasági, informatikai munkakörök betöltőit sem könnyű mindig maradásra bírni, hiszen szaktudásuk közvetlen vagy közvetett profitot hoz, illetve ismereteik univerzálisak, vagyis bárhol, bármilyen vállalkozási közegben kamatoztathatóak.
A benchmark felmérés világosan rámutat, hogy jogászokból, gazdasági szakemberekből ugyanakkor túlkínálat mutatkozik az álláspiacon, miként marketing szakemberekből és adminisztrátorokból sincs hiány.
A munkaügyi kirendeltségek és az újsághirdetések a legnépszerűbb toborzási csatornák
Az ÁFSZ 2007. negyedik negyedévi felmérése szerint a munkáltatók leggyakrabban a már alkalmazásban álló munkatársak révén tesznek szert a szükséges munkaerőre. Ezzel a lehetőséggel a válaszadók több mint 60 százaléka él. A legnépszerűbb munkaerő-pótlást célzó eszköz a munkaügyi kirendeltségek, központok által nyújtott szolgáltatás, az alkalmanként és gyakran igénybevevők aránya 77,5 százalék. Valamennyi munkáltató szívesen él ezzel a munka-erőpiaci lehetőséggel, közel kétötödük gyakran veszi igénybe a munkaügyi központok segítségét. A harmadik legkedveltebb forrás a helyi újságokban feladott hirdetés. A munkáltatók ugyanakkor kevésbé preferálják a felsőoktatási karrierirodák segítségét, ezzel a megoldással alig élnek, a felmérés adatai szerint leginkább a nagyvállalatok fordulnak ezen irodákhoz, elsősorban a diplomás munkaerő-szükségletük pótlására. Felnőttképző intézmények hallgatóiból is elsősorban a nagyobb cégek választanak munkatársakat, arányuk meghaladja a 30 százalékot. Megfigyelhető, hogy kevesebb munkáltató veszi igénybe a munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégek szolgáltatásait is. Mindazonáltal egyre több foglalkoztató képzi át vagy tovább szakembereit a regionális képző központokban.
Szilágyi Katalin, HR Portal
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Tavaly novemberben lépett hatályba - egyes rendelkezései idén fognak - az új német szakképzett bevándorlásról szóló törvény, amely jelentősen... Teljes cikk
A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk
A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 2 hete
- Toborzási előny, ha egy cég home office-t tud ajánlani 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 3 hete
- Hangosabbnak kell lennie a HR-nek: karriersztorik a Mercedesnél és a Molnál 3 hete
- Minden váltáson gondolkodó munkavállaló potenciális jelölt 1 hónapja
- Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel? 1 hónapja
- Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power 1 hónapja
- Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső? 1 hónapja
- Ennyi magyar munkaadó tervez létszámcsökkentést a második negyedévre 2 hónapja
- Miért lesz valaki HR-es? - Kérdések és válaszok: 1. rész 2 hónapja
- Többletpontokat szerezhetnek és pénzt kereshetnek az alapkiképzésben részt vevő fiatalok 2 hónapja