Megjelent: 20 éve

Keresetek Európában

Norvégiában havi bruttó 900 ezer forintot keres egy átlagos munkavállaló, Ukrajnában viszont csak 30 ezret.

A havi bruttó átlagkeresetek tekintetében jelentős a szakadék Európa nyugati és keleti fele között. Ennél azonban árnyaltabb a kép, s fontos tanulságokkal szolgál, ha megvizsgáljuk Európa országainak havi bruttó átlagkeresetek és a vásárlóerő-index alapján összeállított rangsorát.

Az osztrákoknál 627 ezer forint a havi átlagbér

Egy, a GfK Csoport által készített, 26 európai országra kiterjedő felmérés adataiból kiderül, hogy az egy főre jutó bruttó átlagkeresetek tekintetében Norvégia vezet a maga 3600 eurós (900 ezer forint) összegével. A második helyezett Németország (3318 euró - 830 ezer Ft), míg a harmadik helyen Svájc végzett (2748 euró - 682 ezer). Az élbolyban találjuk továbbá Ausztriát, Belgiumot, Finnországot is. Magyarország (583 euró - 145 ezer Ft) az adatok tanúsága szerint a középmezőnyben képviselteti magát, bár a Visegrádi Négyek közül Lengyelország (592 euró - 48 ezer) és Csehország (633 euró - 158 ezer Ft) is maga mögé utasította hazánkat.

Romániában feleannyit sem keresnek mint nálunk

A felmérés érdekessége, hogy az Európai Unió eredeti tervek szerint 2007. évi bővítése alkalmával az EU-hoz csatlakozni kívánó Románia (275 euró - 68.700 Ft) és Bulgária (163 euró - 40.750 Ft) is a sereghajtók közé tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 euró - 30 ezer Ft) zárja.

Vásárlóerőben más a sorrend

A havi átlagkeresetekről szóló adatok összevethetők a GfK európai vásárlóerő-index felmérésének eredményeivel. A vásárlóerő-index az egy főre jutó, euró paritáson mért, éves jövedelmet jelzi, mely figyelembe veszi - többek között - az árszintek különbözőségét, ezzel elősegítve az egyes országok jobb összehasonlíthatóságát.

Érdekes képet mutat a havi átlagkeresetek és a vásárlóerő-indexek összehasonlítása. A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az összeg.

Nagy az eltérés az átlagkeresetek tekintetében második helyezett Németország esetében is, ugyanis az EU legnagyobb tagállama, s egyben vezető gazdasági hatalma vásárlóerő tekintetében csak a tizedik helyen végzett egy főre jutó évi 15 961 euróval.

Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az első 20. helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró - az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka - áll rendelkezésére.

Összehasonlításképp: a velünk egy időben EU-taggá váló Szlovénia esetében ez a mutató 69,6 százalék, míg a sereghajtó Észtország esetében csupán 43,3 százalék.

A tíz legmagasabb egy főre jutó, havi bruttó átlagkeresettel rendelkező európai ország a vizsgált 26 ország közül

Norvégia 3600 euró - 900 ezer Ft
Németország 3318 euró (829.500 Ft)
Svájc 2748 euró (687 ezer Ft)
Ausztria 2580 euró (627.500 Ft)
Belgium 2453 euró (613.250 Ft)
Finnország 2410 euró (602.500 Ft)
Franciaország 2377 euró (594.250 Ft)
Írország 1992 euró (498 ezer Ft)
Szlovénia 1133 euró (283.250 Ft)
Málta 1019 euró (254.750 Ft)
Forrás: GfK Csoport

1 euró 250 forintos árfolyammal számolva - a szerk.
  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hol fizetnének ötször többet a munkádért Európában?

Az Eurostat 2024-es adatai alapján készült európai bérrangsor szerint az átlagfizetésekben akár ötszörös különbség is lehet az egyes országok... Teljes cikk

Ekkora fizetésemelések várhatóak a magyar munkaerőpiacon 2026-ban

A jövő évi bértárgyalások alapján 2026-ban átlagosan 7–8 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a dolgozók, ám ágazatonként óriási... Teljes cikk

A vezetők havi tízmilliót kapnak, a kutatók megélhetésért küzdenek: válságban a magyar tudomány

Miközben a HUN-REN vezetőinek bére másfél év alatt tízmillió közelébe emelkedett, a kutatók sok helyen továbbra is átlagbér alatt dolgoznak, és... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek