Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 6 éve

Két hét szabadság: a modern élet luxusa?

Manapság rendkívül alacsony a több hetes pihenést választó munkavállalók száma. Az emberek egy része azért nem megy huzamosabb időre szabadságra, mert félti az állását, de gyakori probléma a nyaralás költsége és a helyettesítés is. A nyár ezért az erőforrás-gazdálkodás egyik legnagyobb kihívását jelenti.

Néhány évtizeddel ezelőtt általános volt, hogy a mezőgazdasági, háztáji termelő munkát végzők kivételével mindenki legalább két hétre elvonulhatott a szakszervezeti, vagy vállalati üdülőkbe nyaralni. Legfeljebb az időpontokra és a megfelelő időben történő jelentkezésre kellett odafigyelni.

A létszám tervezése nem jelentett problémát, mivel minden munkakörre legalább két-három pozíció jutott. Az alacsony szintű termelékenység mellett pedig akár egy havi hiányzás se jelentett kiesést. Az információ útja pedig annyira lassú volt, hogy fel sem merült, hogy valaki a szabadságán dolgozzon, vagy esetleg meg kelljen azt szakítania. A vállalatok nyilván nemcsak azért adtak majdnem ingyenes üdülési lehetőséget, hogy ezzel is emeljék a dolgozók életszínvonalát, hanem azt a sok szabadságot, amit az egyik oldalon nyújtanak, kontrollálni is tudják. Külföldre kevesen, kevés pénzből és ritkán járhattak. A teljes panziós SZOT-üdülés olcsó volt, csak épp az egyén szabadságát ellenőrizték- pont a szabadsága alatt.

Ma az állami szektor szinte ugyanúgy működik, mint a rendszerváltás előtt. Az iskola, az óvoda-bölcsőde egy hónapra, illetve tíz hétre bezár. A pedagógusok, az oktatási intézmények technikai dolgozói két-három hónapra szabadságra mennek. Még oktatás nélküli felügyelet is csak néhány, jellemzően fővárosi iskolában van. Egy kisvárosi, vagy községi településen június közepe és szeptember eleje közt megáll az élet.

Hasonló a helyzet az önkormányzatok ügyosztályain, illetve az állami intézmények nagy részében. Ügyet intézni is jelentős sorbaállással lehet csak az okmányirodákban, a hatóságoknál, mert minden közalkalmazott, köztisztviselő és most már a kormánytisztviselő is kiveszi az "éves rendes szabadságát". Üres munkaállomások állnak az állami hatóságok ügyfélszolgálatán egymás mellett. Még mindig létezik olyan kutatóintézet, ahol a dolgozók eldönthetik, melyik hónapban szeretnének szabadságra menni.

Mivel megvan ehhez a jogosultságuk, inkább csak irigyelhetjük a helyzetüket. Egy 41 éves munkavállalónak, a Munka Törvénykönyve szerint 28 nap alapszabadsága van. Ha ehhez nevel még két, 16 éven aluli gyermeket is, akik után az adott munkavállaló veszi fel a 2-2- nap extra pótszabadságot, akkor 32 nap szabadság jár neki. Ez 6 és fél hetet jelent. Ki vehet ki manapság - az előbb említett körön kívül - ennyi szabadságot?

A másik, fontos kérdés, hogy a cégek hogy tudják ezt az időszakot átvészelni? Nem nagyon lehet arról hallani, hogy esetleg összeomlana egy-egy vállalat a nyári szabadságolások miatt, de ez leginkább az előrelátó munkaerő-létszámtervezésnek, a törvény fokozatos tudatosulásának, illetve annak köszönhető, hogy egész szolgáltatói ágazatok épültek ki arra, hogy az ilyen esetben hiányzó munkaerőt pótolják.

A szabadságot kiadják, és nem kiveszik!

A fiatalabb dolgozóktól már ilyet nem nagyon hallani, de a régebbi rendszer munkaerőpiacán szocializálódott munkavállalók még mindig sokszor mondják azt, hogy valamelyik időpontra kivették a szabadságot.

A valóság ezzel szemben az, hogy az éves szabadságot a munkáltató adja ki. A munkavállaló szabadságának mindössze a negyedével gazdálkodhat, az összes többi a vállalat éves szabadságolási tervével összhangban kerül kiadásra.

Ahogy a törvény is erről a következőképpen rendelkezik: A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. (MT 134. § (1))

Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. (MT 134. § (2))

Szigorú a szabály azzal kapcsolatban is, hányszor lehet elküldeni a dolgozókat szabadságra : "A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni." (MT 134. §., (4) )

Az időpont közlése is meghatározott "A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni." (MT 134. §., (5))

Tehát, ma már egy hónappal korábban egyeztetve, maximum két részletben lehet elengedni a munkavállalókat szabadságra. Ebben az esetben azonban feltételezhető, hogy megáll a termelés, leáll a szolgáltatás és gyakran négy-öt-hat hetes szabadságok miatt a jutalékos rendszerben, vagy mozgó bérrel honorált dolgozók a szabadságukat valamilyen, kevéssé hivatalos "fusizással" fogják tölteni.

Tervek és helyettesítések a szezonban

Az egyik, FMCG területen, nyári szezonalitású terméket gyártó vállalat HR vezetője szerint náluk minden előfeltevés ellenére nem jelent nagy problémát a szabadságolás. A vezetővel egyeztetett szabadságolási terv alapján dolgoznak, ezért minden szabadság össze van hangolva a működéssel. Az értékesítési területen dolgozóknak, akiknek a munkáját a nyári szezon a leginkább befolyásolja, ütemezett szabadságolás van. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató úgy adja ki a szabadságokat, hogy ütemezett helyettesítéssel kezelni lehessen a nyarat.

A HR vezető szerint azonban ezen a területen általános az a helyzet, hogy a munkavállalók jellemzően nem a szezonban mennek több hétre nyaralni. Mivel mindenkinek egyéni ösztönzője van, és a bevételek maximalizálására nyáron van lehetőség ezért elmondható, hogy egyenletes a szabadság kiadása. A HR vezető szerint náluk az sem probléma, hogy az oktatási-nevelési intézmények teljesen bezártak. A field sales-ben - teszi hozzá - ez nem óriási probléma, mert sok a fiatal, még gyermek nélküli, és/ vagy férfi munkavállaló. De a családosok számára sem okoz gondot a szabadság kivétele, mert egy-egy hétre mindenki el tud utazni, nyaralni, ha akar.

A projekteket igyekeznek nem a nyári időszakra időzíteni, és a termelésben, a gépsor melletti munkában pedig próbálnak olyan segítséget igénybe venni, ami a helyettesítési rendszert gördülékennyé teszi. Ilyen a diákszövetkezetek, illetve a munkaerő kölcsönzők szezonális megbízása a nyári szabadságolások idejére.

A professzionális nyári kisegítők

A saját nyári projektjeik pont az ügyfeleik szabadságolási problémáin segítenek, mondta el Kurdi Ferenc, a Pannon- Work Csoport Értékesítési és marketing vezetője. A Pannon- Work Csoportba két iskolaszövetkezet is tartozik (Pannon- Work Iskolaszövetkezet, Pannon Student Iskolaszövetkezet), az ő esetükben a nyár a főszezon, ekkor tudják a diákokat a legnagyobb számban foglalkoztatni. Az értékesítési és marketingvezető szerint ügyfeleiknél a betanított és a segédmunka- jellegű feladatokat lehet kölcsönzött munkavállalókkal a nyári szabadságolási időszakban megoldani. Ezeken a munkaterületeken, Kurdi Ferenc szerint, jellemzőbb a diákok foglalkoztatása. Ilyenkor például, nem ritka, hogy 10-20, de akár 150-200 fős diákcsoportok is dolgoznak a szabadságon lévők helyett egy-egy megbízónál.

Az értékesítési vezető szerint ez a munkaerő-pótlás a nagy "élőmunka-igényű" feladatok esetén képzelhető el. Ezek a feladatkörök jellemzően a gyártósorok melletti fizikai munkát jelentik, illetve adatrögzítési feladatokat jelentenek, és ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett call-centeres megbízások is. Ezek olyan, rövid betanulási időszakot igénylő tevékenységek, ahová be lehet állítani diákokat is.

Kurdi Ferenc a saját, nyári szezonalitással működő szolgáltatásuk szabadságolási rendszeréről azt mondta, hogy ezt a cégen belül úgy oldják meg, hogy a munkatársak távolléte minden esetben igazodjon a munkájuk, a feladataik havi ritmusához. A szabadság nagyobbik részének kiadásáról - az Mt. alapján - a Pannon-Worknél is a munkaadó rendelkezik. Kurdi Ferenc szerint ezzel még soha nem volt problémájuk, mert a munkatársak pontosan látják, mikor tudnak elmenni egy-két hétre szabadságra.

Szabadságolás idején ők maguk is igénybe vesznek diákmunkát, abban az esetben, ha a hiányzó munkatárs feladatai egy részének helyettesítése ezt lehetővé teszik. Ezek, a hiányzást pótló diákmunkák a Pannon-Worknél, Kurdi Ferenc szerint jellemzően adatrögzítések, ügyfélszolgálati feladatok. Néha annyira sikeres ez a próbamunka, hogy az értékesítési vezető szerint sokan állandó munkatársukká is válnak. Több diákmunka projekt-vezetőjük is még diákként kezdett dolgozni a Pannon- Work Csoportnál.

Arról, hogy mennyire zökkenőmentes a Pannon- Work Csoportnál a helyettesítések rendszere, Kurdi Ferenc szerint az is mutatja, hogy ő is épp a nyilatkozata hetében tért vissza az egyhetes szabadságáról.
Follow hrportal_hu on Twitter

A kisboltokat lehetetlenítheti el a vasárnapi pótlék

Bár csak ősszel indul újra az egyeztetés a vasárnapi pótlék kérdéséről, illetve az nyitva tartás újra felmelegített témájáról, az eddig nyilvánosságra került tervek mindenképpen több tízmilliárd forintos többletkiadást jelentenek a kereskedelemben, írja a VG Online.tovább..

További cikkek
KSH: 5 százalékos a munkanélküliség

Május-júliusban tovább csökkent a munkanélküliek száma, 78 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig egy év... Teljes cikk

Három nap pluszmunkáért hatalmas adócsökkentés

A finn kormány ígéretéhez híven csökkenti az adókat, miután a szakszervezeti tagok 90 százaléka jóváhagyta a júniusban kötött bérmegállapodást. Teljes cikk

Sok a menekült, küzd az EU

Továbbra is nagy migrációs nyomás nehezedik az Európai Unióra, és ismét emelkedésnek indulhat az illegális határátlépők száma, ha kudarcba... Teljes cikk

Angliában kevesebb külföldi kaphat munkát

Sir David Metcalf, a Migrációs Tanácsadó Testület vezetője kijelentette: ha formailag is véglegessé válik a Brexit, akkor az uniós tagországokból... Teljes cikk

Nem szeretik a problémákról beszélő ápolókat?

Turcsányi Tibor ápoló a Magyar Nemzetnek arról beszélt: úgy hiszi, korábbi kritikus nyilatkozatai miatt utasították el jelentkezését egy fővárosi... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Dubaj: elbocsátották a vezetőket, mert lógtak

A dubaji városi kormányzat több vezetőjét elbocsátotta Sejk Mohamed bin Rasíd Ál-Maktúm, Dubaj uralkodója és az Egyesült Arab Emírségek...