Megjelent: 3 éve

A szabadságról, pótszabadságról, kiadásáról és nyilvántartásáról

Összefoglaló a szabadságra jogosultságról, a pótszabadság mértékéről, valamint a szabadság kiadásáról és nyilvántartásáról.

Hatályba lépés, a szabályozás természete

2013. január elsejével hatályba léptek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabadságra vonatkozó rendelkezései. A törvény munkaviszonyra vonatkozó előírásaitól főszabály szerint a munkaszerződés csak a munkavállaló javára, míg a kollektív szerződés - szemben az előző Mt. megoldásával (A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény) - mindkét irányban, tehát a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Ugyanakkor a törvény egyes esetekben kivételt tesz a főszabály alól, így előírhatja az eltérés teljes tilalmát, lehetővé teheti a felek egyéni megállapodásával a munkavállaló hátrányára történő eltérést, illetve a kollektív szerződésnek csak a munkavállaló javára történő eltérést engedhet. Az utóbbi kivétel hatálya alá tartozik szabadságra vonatkozó szabályok többsége, a kollektív szerződés csak szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezésektől térhet el a munkavállaló hátárnyára. Az Mt. eredetileg elfogadott szövege szerint az életkor után járó pótszabadságra vonatozó rendelkezésektől is eltérhetett volna a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára, de a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény ezt módosította.

A szabadságra való jogosultság

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben.

A törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött - így szabadságra jogosító - időnek minősíti a következő időtartamokat:

a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),

a szabadság időtartama,

a szülési szabadság időtartama,

a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,

a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell számítani),
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,

a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama (az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama; a kötelező orvosi vizsgálata tartama; a véradáshoz szükséges, legalább négy
órás időtartam; a szoptató anyát megillető, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órás, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órás időtartam; hozzátartozó halálakor két munkanap;

általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő; önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama; bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam; a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama; a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam).

Az Mt. a korábbiakhoz képest általánosságban szűkebben szabja meg a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körét (az előző Mt. szerint szabadság járt a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára, de a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára is), azonban a munkavállalóra nézve kedvező változásokkal is találkozhatunk (a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói
szolgálat időtartama nem jogosított szabadságra a korábbi szabályok szerint).

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

A szabadság mértéke

A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadságokat, illetve azok mértékét az alábbiak tartalmazzák:

Életkor után járó pótszabadság - először abban az évben illeti
meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte

- a 25. életévtől 1 munkanap
- a 28. életévtől 2 munkanap
- a 31. életévtől 3 munkanap
- a 33. életévtől 4 munkanap
- a 35. életévtől 5 munkanap
- a 37. életévtől 6 munkanap
- a 39. életévtől 7 munkanap
- a 41. életévtől 8 munkanap
- a 43. életévtől 9 munkanap
- a 45. életévtől 10 munkanap

Gyermek után járó pótszabadság - először a gyermek
születésének évében, utoljára abban az évben, amikor 16.
életévét betölti; mindkét szülőt megilleti

- egy gyermek után 2 munkanap
- két gyermek után 4 munkanap
- kettőnél több gyermek után 7 munkanap

- ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, fogyatékos
gyermekenként 2 munkanap

Az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni 5 munkanap
- ikergyermekek születése esetén 7 munkanap

A fiatal munkavállalónak járó pótszabadság - utoljára abban az
évben jár, amikor a tizennyolcadik életévét betölti 5 munkanap

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap

Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább
három órát dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap

A rehabilitációs szakértői szerv által megállapítottan legalább
ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező
munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap

Az Mt. szabadság mértékére vonatkozó szabályai között újdonságként jelent meg a fogyatékos gyermekek után és az ikergyermekek születése esetén járó magasabb mértékű pótszabadság, illetve az a rendelkezés, mely szerint pótszabadság jár valamennyi olyan munkavállalónak, akinek legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította (utóbbihoz hasonló jellegű pótszabadságot a korábbi törvény csak a vak munkavállalók számára biztosított).

A szabadság kiadása és nyilvántartása


A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot - év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét - legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.

A szabadság kiadásának időpontját - szemben a korábbi egy hónapos határidővel - legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. Az új Mt. már nem tartalmaz a szabadságra vonatkozó rendelkezések körében a munkavállalót terhelő bejelentési határidő alóli kivételt (a korábbi szabályozás szerint az életkor előrehaladtával növekvő alapszabadság egynegyede tartozott a munkavállaló rendelkezési körébe, ebből három napot a bejelentési határidőre való tekintet nélkül volt köteles kiadni a munkáltató olyan körülmény felmerülése esetén, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése a munkavállaló számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járhatott), de a munkavállaló egyéb jogcímen - a fentiekben már említettek szerint, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok felmerülése esetén - mentesülhet a munkavégzés alól.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot.

Fontos újdonság, hogy a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az
életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak.

A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza. Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni a törvény (ezekre az esetekre az előző Mt. nem igényelt kollektív szerződéses felhatalmazást a
szabadság egynegyedének tárgyévet követő év március 31-ig történő kiadásához - kollektív szerződés június 30-ig hosszabbíthatta meg a kiadásra nyitva álló határidőt -, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a negyedrésznél több szabadság tárgyéven túli kiadását is lehetővé tette).

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A szabadság kiadásának fenti szabályaitól kollektív szerződés bármely irányban eltérhet. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A gyakorlatban nehézségeket
okozott a szabadság napokban történő megfelelő kiadása az egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat érintően. Az Mt. ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a munkavállaló munkaviszonyára irányadó napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra történő munkavégzés alóli
mentesülést és a szabadság ezzel egyező óraszámban történő elszámolását írja elő. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig) és a napi
munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

A szabadság megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. Változást jelent, hogy a fordított helyzetben - azaz ha az arányosnál több szabadság került kiadásra a munkavállaló részére - az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató a különbözetre kifizetett munkabért visszakövetelje.
A munkáltatónak nyilván kell tartania a szabadság tartamát. Ha a kiadott szabadságot óraszámban kell elszámolni, a nyilvántartásnak is ebben kell történnie.

Forrás: kormanyhivatal.hu
  • 2021.03.08 Vezetői kommunikáció és konfliktuskezelés képzés A képzés célja a szervezeten belül eredményes és hatékony kommunikáció feltételeinek és eszközeinek megismerése és begyakorlása, a résztvevők kommunikációs kultúrájának fejlesztése - A személyes és a vezetői kommunikáció hatásfokának és eredményességének javítása - A szervezeten belül eredményes és hatékony együttműködés és konfliktuskezelés alapjainak megismerése Részletek Jegyek
  • 2021.03.092 Napos Scrum Master Képzés, Élő videokonferenciás A Scrum Master az agilis transzformációk kulcsembere. Olyan Servant Leader szerepkört takar, amelyben a fejlesztő csapatok segítőjeként, mentoraként a jó hangulatú, eredményes munkavégzés megteremtéséért felel e szakember és módszertani szakértőként segíti a projekt munka előrehaladását, jó minőségben, határidőre történő teljesítését. Képezd át magad Scrum Masterré! Részletek Jegyek
  • 2021.03.11 Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE (live) Képzésünkön fél napban a LinkedIn, fél napban pedig a Facebook toborzási praktikáiról tanulhat. Délelőtt kitérünk a LinkedIn személyes profil szerepére, a vállalati oldal fontos elemeire, a karrieroldalra, oldal analitikákra, továbbá megtanulhatja, hogyan kell felépíteni a kapcsolati hálót, és hogy hogyan érdemes a tartalmakat előállítani. Facebook témánkban szó lesz a hiteles és hatékony kommunikálásra alkalmas Facebook oldalról és a kampánykezelés előtti lépésekről. Mindezt interaktív, gyakorlatias módon, egyéni kérdések megválaszolásával bonyolítjuk le. Részletek Jegyek
  • 2021.03.302 Napos Agilis Képzés HR szakembereknek, élő videokonferenciás A képzés elsősorban toborzással, talent managementtel és képzéssel foglalkozó, agilis átalakulást segítő HR szakembereknek szól, akik szeretnék megérteni, mi az üzleti és IT területek elvárása az agilis transzformáció során. Bemutatjuk, hogyan tudnának hatékony támogatói és partnerei lenni az agilis átalakulásban részt vevő csapatoknak, és hogyan tudják megtalálni a szervezethez leginkább illő, megfelelő kompetenciákkal bíró agilis jelölteket. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Baj van az új munkaszerződésekkel, leállhat a Hajdú-Bihar megyei traumatológiai ellátás

Jelenlegi formájában nem hajlandók aláírni új szerződésüket a Debreceni Egyetem klinikáján a traumatológiai és kézsebészeti osztály dolgozói. Teljes cikk

Munkajogi információcsomaggal segíti a TASZ az egészségügyi dolgozókat

A Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) összeszedett szinte mindent, amire az egészségügyi dolgozóknak figyelniük kell, ha... Teljes cikk

Így befolyásolja az üzleti utakat a Brexit

Az átmeneti időszak lejártával a britek idén már a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint utazhatnak be és vállalhatnak... Teljes cikk