Kezek keresztbe, szemtorna
Bár lassan fél évszázada foglalkozik a tudomány a kiégéssel, még mindig gyakran „alibibetegségnek” gondolják a vállalati közegben, ha valaki kiégés miatt hosszabban kimarad a munkából. Pedig a stresszkezelés témája nem lehet lerágott csont, amíg gyakorlatilag minden ember érintett a munkaerőpiacon, sőt már az iskolában is. „Be on fire, don't burn out”, azaz lángolj, de ne égj ki címen tartott előadás Dr. Kaszás Ágnes jogász, NLP master coach és kineziológus, az NLP tréninggel (neuro-lingvisztikus programozás) foglalkozó New Code Intézet trénere a MEMO LeadersHUB rendezvénysorozatának keretében.
„Dehát kapott gumilabdát”
A „bringázz a munkába” programok, a csendes szoba, a babzsákfotel, a gumilabda, a csocsóasztal, a kutya irodai jelenléte ugyan inspirálóvá tehetik a munkakörnyezetet, a kiégést nem akadályozzák meg, pedig a cégeknél sokszor az a szemlélet uralkodik, hogy mindent biztosítanak a munkavállalóknak ehhez. „A legveszélyesebb az úgynevezett szürke zóna, amikor még nem látszik kívülről, mekkora a baj. Akár évekbe is telhet, míg kimondjuk, hogy az állandó fáradtság nem normális, akkor sem, ha mindenki más is folyton fáradt és kávét iszik körülöttünk. A kiégésre jellemző, hogy a fókusz teljesen elcsúszik arra, hogy megfeleljünk azoknak az elvárásoknak, amelyekről úgy véljük, hogy felénk támasztanak. Amikor stresszoldásról beszélünk, a kiégéshez vezető útnak két fontos pillére van, az egyik, hogy a fókusz elcsúszik saját magunkról a külvilág felé, a másik pedig a hosszú időn át fennálló krónikus stressz, amit nem tudunk megfelelően kezelni” - mondja Kaszás Ágnes, és hozzáteszi, a stressznek kivételes állapotnak kellene lennie, ehelyett viszont az történik, hogy non-stop szól a füstérzékelő, sípol a riasztó, ezért egy idő után azt hisszük, hogy ez a normális. De mit tudunk tenni a túlzott stresszreakcióval?
A stresszoldás eszköztára
A szakértő elmondta, hogy a stresszkezelés szempontjából megkülönbözhetünk három olyan pillért, amelyek alapján bizonyos módszereket csoportosíthatunk. „Az első pillér az elmeközpontú megközelítések és módszertanok, amelyek az elme felöl közelítenek. Jeligéjük, hogy csendesítsd le a gondolataidat. Ide tartozik a meditáció, relaxáció minden formája, a mindfulness, a vizualizációs technikák, a hipnózis, az önhipnózis. A másik pillért alkotják a testközpontú megközelítések, melyekben a test irányából küldünk olyan impulzusokat az agyba, hogy az lekapcsolja az agyban csipogó füstjelzőt. A harmadik kerül a legritkábban említésre, pedig nagyon fontos ahhoz, hogy a másik két eszköztár segítségével elért nyugodt állapotunkat szinten tudjuk tartani - ez a verbális eszköztár, amellyel megtanuljuk azt, hogyan védjük meg a határainkat. Ezt a harmadik csoportot kínálják leginkább a cégek; ide tartozik az asszertív és az eltávolító kommunikáció, a nemet mondás, az énüzenetek, stb.”
Egy felsővezető nem tudja kiüríteni az elméjét
„Ha egy cégvezetőnek azt mondjuk, hogy minden nap meditáljon háromszor 20 percet, jó esetben nevet rajta. Még ha meg is van benne a jó szándék, akkor sem biztos, hogy 2 percnél tovább bírja. A meditációtól kudarcélménye lesz, mert ez egy teljesen idegen élmény az ő működési módjához képest” - mutat rá az előadó. Számos vezető és munkavállaló éli meg, hogy áthidalhatatlan a szakadék az egész napos aktivitás, a koncentrált figyelem és az ellazult, relaxációs állapot között, ezért úgy érzik, képtelenek átugrani ezt a távolságot. „Úgy képzeljétek el, mintha egy profitorientált cég hirtelen bejelentené, hogy mostantól kezdve nonprofittá válik. Hasonló történik az agyunkban is: a lazításra azonnal bekapcsol az érzékelő, hogy valami nem stimmel, hiszen ez nagyon eltér a megszokott, biztonságos működéstől, ami a túlélés záloga.” Dr. Kaszás Ágnes szerint, ha a kiindulási és a vágyott állapot közötti szakadék túl nagy, akkor szükségünk van egy úgynevezett 0. lépésre, egy hídra, amely lehetővé teszi, hogy a zaklatott, túlfeszített mentális állapotból eljussunk oda, ahonnan már valóban képesek vagyunk ellazulni. „Stresszes állapotban a döntési szabadságunk beszűkül, nem férünk hozzá saját kapacitásunk egy jelentős részéhez, mert amikor vészhelyzet van, agyunk „diktátorként” viselkedik, hogy megmentsen minket attól, amit a személyes élettörténetünk szempontjából veszélyesnek ítél. Agyunk kevésbé támogatja a változtatást, különösen akkor, ha állandó nyomásnak vagyunk kitéve. Ezért bizonyos stresszkezelő technikák túl nagy ugrásnak, veszélyesnek tűnnek a számára. Ha azt szeretném, hogy a menedzsment, vagyis az agy támogassa a tulajdonos koncepcióját, akkor nem cserélhetünk le mindent. Érdemes meghagynunk valami stabilt és biztonságost, és akkor tárgyalhatunk arról, hogy néhány dolgot kicserélünk. A test felöl közelítő stresszkezelés során azt mondjuk a megrémült menedzsmentnek, hogy változtatunk, de lépésről lépésre. A test felöl az agyba küldött impulzusoknak pedig az az ismerőssége, hogy valamit csinálni kell, például tudatosan kell tennünk egy mozdulatot” - magyarázza a szakember.
Kimozdulni a stresszből
Dr. Kaszás Ágnes elmagyarázta, hogy bizonyos testpozíciók olyan erős impulzusokat adnak az agyunknak, amelyek önmagukban képesek megváltoztatni a teljes hormonális állapotunkat, energiaszintünket és ezzel együtt érzelmi és mentális állapotunkat. Egy előre görnyedt helyzet például akár 2-3 perc alatt is képes megváltoztatni a teljes hormonháztartást, és azt üzeni, hogy valami baj van. Kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos mozdulatok eredményekképpen az agyunkban helyreáll a két agyfélteke közti harmonikus együttműködés, amely a stressz hatására felborult. A nem túl irodabarát jóga helyett a szakember a Brain Gym nevű gyakorlatokat javasolja, amelyek segítségével semlegesíteni tudjuk a stressz-reakciót az agyban, és el tudunk jutni abba a 0. pontba, fókuszált állapotba, ahonnan már el tudunk lazulni, vagy ha kell, képesek leszünk újra jó teljesítményt nyújtani. „Ha valaki túl van a kiégés egy bizonyos pontján, akkor ezek a gyakorlatok már nem fognak működni, mégis komoly változásokat generálhat, ha tudatossá tesszük ezeket az ösztönös mozdulatokat, és rendszeresen gyakoroljuk őket, mert így könnyen elő tudjuk hívni őket a stresszes helyzetekben” - tanácsolja.
Néhány gyorssegély stressz esetén
Kéz a homlokra:
A lefagyás stressz-reackiója esetén, például amikor hirtelen kikapcsol az agyunk egy váratlan helyzetben, a homlokra helyezett kéz stimulálja a homloklebenyt, és újra hozzáférést kapunk a kapacitásunkhoz.Keresztező mozdulatok lábbal és karral:
Stressz esetén a jobb és a bal agyfélteke egyensúlya felborul, a logikus, racionális, analitikus gondolkodásért felelős bal agyfélteként kerül domináns helyzetbe. Testünk középvonala előtt az ellentétes láb és kéz egymás felé közelítése, lendítése, illetve minden keresztező mozdulat újra harmóniába hozza a két agyféltekét, és így segít megnyugodni.Szemtorna:
A stressz látásproblémákat is okozhat, de intenzív stresszhelyzetben látásunk beszűkül, „rövidlátóak” leszünk. Mivel a szem rengeteg ideggel kapcsolódik az agyunkhoz, a szem forgatása, tornáztatása kizökkent minket a stresszből. A szemmozgás kézmozgással való összekapcsolása még inkább csökkenti a stresszt, nem véletlenül népszerűek a felnőtt színező könyvek.- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Folyamatos az innováció az irodapiacon, amely az elmúlt évek változásaira új megoldásokat és alternatívákat kínál. A legfontosabb trendek... Teljes cikk
"Ha elfelejtjük, hogy kell feltöltődni. Elfelejtjük, hogy az este nem arra való, hogy hazavigyük a munkát és otthon folytassuk, hanem arra, hogy... Teljes cikk
Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyság tízből kilenc dolgozó érzett magas vagy extrém mértékű nyomást és stresszt az elmúlt egy... Teljes cikk
- Growth mindset szemlélettel az ESG célokért 2 hónapja
- Melyek a legnagyobb tréningcégek? Itt a lista 3 hónapja
- Egy hónap alatt meghaladta az ezret a csok pluszt igénylők száma 3 hónapja
- Extremitás és az intuíció 5 hónapja
- Még kilenc napig lehet pályázni az Év trénere díjra 6 hónapja
- A vezetőfejlesztés a munkaerő-megtartás kulcsa 7 hónapja
- Szervezeti kultúra: a vezetők és munkavállalók közös feladata 7 hónapja
- A gamifikáció, mint a munkaerő-megtartás eszköze 8 hónapja
- A megtartás kulcsa: a szervezet állapotának folyamatos mérése 8 hónapja
- Újabb 700 bölcsődei férőhely jöhet létre az országban 8 hónapja
- Mi köze a szervezeti kultúrának a munkaerő megtartásához? 8 hónapja