Kis cégek: ideje odafigyelni a munkavállalókra

Nő a kis cégeknél és a részmunkaidőben dolgozók száma

Egy tanulmány háromszázezer kis vállalkozást vizsgált az Egyesült Királyságban. Ebből kiderült, hogy a mikrovállalkozások egyre nőnek, és egyre több embert foglalkoztatnak részidőben - olvasható az Onrec-en található szakmai cikkben. A tanulmány szerint - amely az elmúlt egy évet vette alapul - a vállalkozói szektor erőteljesen növekedett, az emberek új cégeket létrehozását tervezték. A számok megerősítik a legújabb gazdasági adatokat, miszerint az Egyesült Királyság kezd kilábalni a válságból. A tanulmányból arra is lehet következtetni, hogy abban a szakaszban, mikor a gazdaság növekedik, a bérek pedig csökkennek, több ember keres a hagyományostól eltérő munkát. A tanulmány szerint ilyenkor az emberek hetvenhárom százalékkal több részmunkaidős állást keresnek.

Széles körű szakértelem az életben maradás záloga

A tanulmány szerint a mikrovállalkozásoknak szükségük van széles körű szakértelemre, tizenkilenc százalékuk el tud készíteni egy színvonalas internetes oldalt, tizenkilenc százalékuk a rendeléseket az interneten keresztül le tudja bonyolítani.

Húsz százalékuk ért az emailen keresztül történő marketinghez, mivel a mikrovállalkozások figyelnek arra, hogy növekvő eladási adataik legyenek. A közösségi média szerepe is fontos lett, mivel a mikrovállalkozásoknak technológiai szakértelemmel kell rendelkeznie, ez tizenhét százaléknál figyelhető meg. A grafikai tervezés tizenkettő százaléknál, a telemarketing tíz százaléknál, a lógótervezés hat százaléknál jellemző.

Virágzó és egyre nagyobb számú vállalkozások

A tanulmány szerint kezd kirajzolódni egy tiszta kép, mondta Bill Little, annak az oldalnak az európai igazgatója, ahol ezt közzétették (freelancer.co.uk.). Manapság mikrovállalkozást indítani könnyebb, mint idáig, és kevésbé kockázatos az alacsony költségek miatt, amit az elején kell belefektetni - legalábbis a szigetországban. A tanulmányból kiderül, hogy sokan a meglévő munkájuk mellett kezdik el a vállalkozást, hogy tudják a saját vállalkozásukat segíteni, mielőtt otthagyják a munkájukat és teljes időben foglalkoznak a vállalkozásukkal.

A vállalkozásoknak külső erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy létrehozzanak és felvirágoztassanak egy vállalkozást, így a fentebb leírtak lehetnek az okai, hogy ilyen gyors mértékben szaporodnak az Egyesült Királyságban. Sok szabadúszó több keresethez jut így, mivel a hagyományos munkaköröknél csökkenek a bérek az utóbbi években. Mivel a vállalkozások meg tudnak élni, ezért az ebben tevékenykedő emberek az extra munkájukért megkapják a jutalmat.

Kis- és közepes vállalkozások Magyarországon

Hazánkban a vállalkozások szinte kizárólag mikrovállalkozások - hangsúlyozta a HR Portálnak nyilatkozva Szűcsné Bakonyi Piroska, a Központi Statisztikai Hivatal vállalkozásstatisztikai főosztályának munkatársa. Az 1-9 fős mikrovállalkozások - beleértve a nulla és ismeretlen létszámú vállalkozásokat is - az összes vállalkozás 98 százalékát tették ki 2013. szeptember 30-án.

Számuk az év első 9 hónapjában több mint 19 ezerrel emelkedett. Az emelkedés mértéke 84 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában tapasztalt növekedést. Az előző évhez viszonyított magasabb mértékű emelkedés a nemzeti dohányboltok kialakításának következménye. Növekedett az önálló vállalkozók illetve a betéti társaságok száma, mivel az Fdvtv. meghatározza a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának személyi feltételeit, amelynek értelmében azt kizárólag egyéni vállalkozó, illetve olyan gazdasági társaság folytathatja, amelynek legalább egy természetes személy tagja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért.

Magyarország a kkv-szektor minden fontos jellemzője tekintetében közel áll az uniós átlaghoz - olvasható a European Commission Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának 2012. évi tájékoztatójában. A kkv-szektor méretkategóriák szerinti rétegződése igen hasonló. Annyiban különbözik, hogy a 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások aránya némileg magasabb, mint az EU egészében: ezek a kkv-k 94,8 százalékát teszik ki (EU: 92,2 százalék), és 36,4 százalékos foglalkoztatási aránnyal rendelkeznek. Másodszor, a kkv szektor ágazati felépítése Magyarországon csaknem ugyanaz, mint az EU-ban. A legfontosabb ágazat a szolgáltatási szektor, amely a kkv-k 53 százalékát (EU: 45 százalék), a foglalkoztatottság 41százalékát (EU: 40 százalék) és a hozzáadott érték 42 százalékát adja; ezt követi sorban a kereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar.

A kkv-szektor elmúlt években, illetve a válság alatt mutatott fejlődése tekintetében azonban éles különbségek fedezhetők fel Magyarország és az EU között. Magyarország egyike annak a néhány uniós országnak, ahol a kkv-szektor fejlődése 2005 óta szinte megállt. Az elmúlt 7 évben sem a kkv-k, sem a kkv-kban foglalkoztatott munkavállalók számában nem mutatkozott következetes és jelentős növekedés. 2011 végén a becslések szerint összesen 572 884 kkv működött Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 2005 óta alig valamivel több mint 1600-zal, azaz évente kb. 0,5 százalékkal nőtt a kkv-k száma. A kkv-k által foglalkoztatott munkavállalók száma a becslések szerint alig változott 2005 (1 788 010) és 2011 (1 788 649) között. A jövőbeli kilátások, valamint a gazdaság és munkaerőpiac szempontjából ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot az, hogy a cégek számát vagy további alkalmazottak bevonását tekintve a kis- és közepes vállalkozások méretsávjainak egyikében sem lelhetők fel bővülési tendenciára utaló jelek. Csupán a hozzáadott értékre vonatkozó adatok egyeznek az uniós átlaggal, néhol meg is haladják azt. Ez utóbbi adat okot adhat a bizakodásra: ugyanis annak ellenére, hogy vállalatindításhoz szükséges dinamizmus nincs meg Magyarországon, a már működő kkv-k képesek megfelelő tempóban növekedni.

Állami támogatás

Magyarország ezen a területen továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A legtöbb mutatószám balra tér ki, azaz az uniós átlag alatt van. A közbeszerzés tekintetében az elektronikusan hozzáférhető szolgáltatások hiánya jelenti a legnagyobb gondot. Ezenkívül a magyar közhivatalok az uniós átlagnál valamivel hosszabb idő alatt fizetik ki a vállalkozások járandóságát (előbbiek 26 nap, utóbbiak 25 nap alatt). Pozitívum viszont, hogy a magyar kkv-k uniós viszonylatban nagyobb mértékben részesednek a közbeszerzési pályázatokból (56 százalék, EU: 38 százalék). Vegyes képet festenek a mutatók, amelyek a vállalkozói célokra és kkv-k támogatására szánt uniós forrásokból való részesedést vizsgálják. Magyarország részesedése a vállalkozások alapítására és fejlesztésére nyújtott EMVA-támogatásokból valamennyivel magasabb, mint az EU-ban, a regionális alapokból való részesedés viszont jócskán elmarad az uniós átlagtól (4,5 százalék, EU: 9,5 százalék).

Mikrokörnyezet a munka-magánélet egyensúly táptalaja

A kisvállalkozásoknál (ezen belül a 10 fő alatti mikrovállalkozásoknál) sokkal hangsúlyosabb szerepe van, illetve lenne a "HR"-nek, a szó valódi értelmében, amely az emberi erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti. - nyilatkozta lapunknak Balázs Tibor, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. Egy kis szervezetben minden szereplőre sokkal komplexebb és általában előre kiszámíthatatlan intenzitású terhelés jut, mint egy nagy szervezetben. Ezért ha sikerül egy munkavállalónak valódi, tényleges erőt jelentő elemévé válni ezen "erőforrásnak", akkor azzal nemcsak stabilizálhatja megélhetését, hanem kialakíthat maga körül egy olyan támogató mikrokörnyezetet is, amely a munka-magánélet egyensúly legfontosabb kiindulópontja. Egy összetartó, egymást segítő, és emellett még "kellemes hangulatú" dolgozói kollektíva és szervezeti kultúra sokkal nagyobb pozitívum lehet mind szakmai mind személyes szempontból (nem beszélve az egészségről), mint a multi szervezetekben elérhető juttatások és lehetőségek serege.

HR-eszközök a kisvállalkozásoknál

Nagyon sok kisvállalkozás esetében tetten érhetőek "ösztönösen alkalmazott" HR-eszközök, amelyek általában a cégvezető, a tulajdonos, vagy a feladattal megbízott munkatárs személyes rátermettségén, empátiás képességein, tapasztalatain alapulnak. Mivel ezek mögött azonban nincsenek rögzített és mindenki számára egyértelmű módszertanok és eljárások, ezen szervezetek nagyon sérülékenyek is HR-oldalról, egyetlen vita, személyes konfliktus komoly szervezeti, gazdasági visszaesést idézhet elő. Minden olyan képzés, fórum, vagy rendezvény, amely felébresztheti az érdeklődést a kisvállalkozások vezetőiben, hogy ezen témakörrel foglalkozniuk kell, nagyon hasznos. Ez azonban nem elég: egyszerűen bevezethető, érthető és egyszerűen alkalmazható módszertant is kell számukra biztosítani, hogy a HR témaköre ne valamilyen "nagyvállalati bürokrácia" legyen a kisvállalkozások szemében, hanem ugyanolyan fontos eleme a vállalkozás építésének, mint a könyvelés, a jog, vagy a marketing.