Csak álom a home office a magyarok 95 százalékának - itt a kutatás

Tavaly ősztől idén tavaszig munkáltatók és munkavállalók között végzett reprezentatív kutatást a Családbarát Magyarország Központ arról, hogy mennyire van jelen a családbarát munkaszervezés a vállalati mindennapokban, mennyire elterjedtek az ezt segítő atipikus munkaformák: például a rugalmas munkaidő, a home office, a határozott idejű szerződés, a részmunkaidő. 1099 gazdálkodó szervezet és 1154 munkavállaló töltötte ki a kérdőíveket és ezen kívül strukturált interjúkat is készítettek a kutatók.

Mit gondolnak a munkavállalók?

A munkavállalók körében a részmunkaidő (33%) a legelterjedtebb, amit a rugalmas munkaidő követ.
A munkavállalóknak azonban csak 8,5 százaléka választhatja meg, mikor kezdi meg a munkát. 41% jelezte: lehetősége van arra, hogy az összegyűjtött túlórákat lecsúsztassa.

Minden negyedik munkavállalónál rugalmas a munkaidő

Megközelítőleg hasonló arányban képviseltették magukat a mintában azok, akik saját maguk döntenek arról, hogy szabadnapjaik több mint felét (41%), illetve kevesebb, mint felét (40%) mikor veszik ki. Ilyen döntési lehetősége a megkérdezettek 13%-nak egyáltalán nincs. Az összes szabadnappal rendelkezők aránya 6% volt.

A munkavállalók többsége (82%) úgy vélekedett, hogy jelenlegi munkája távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében nem lenne elvégezhető. A „részben” válaszlehetőséget megjelölők aránya 12% volt. Ezt a fajta munkavégzést elképzelhetőnek gondolja a válaszadók 7%-a.

Ötből négyen (73%) azt mondták, hogy fontos, hogy a munkaadó erőfeszítéseket tegyen a munka-magánélet egyensúlyra, ám csak 53 százalék elégedett ezzel, 42% szerint “lehetne jobb”.

A munkavállalók 95 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem dolgozik home office-ban, ami a Covid előtti szintre való visszaesést jelenti. Havi 1-2 napról 1,2%, heti 1-2 napról 2,5% számolt be, míg 1,1% rendszeresen dolgozik otthonról.

Csak százból öt munkavállaló dolgozik home office-ban

A munkavállalók többsége (86%) számára nem érhető el munkahelyén gyermekmegőrzés. 10% jelezte, hogy (ha úgy adódik) be tudja vinni a gyermekét a munkahelyére. Munkahelyi óvoda és napközbeni gyermekfelügyelet a válaszadók csupán 2,5%-a számára érhető el. A munkahelyi bölcsőde válaszlehetőséget egy válaszadó se jelölte meg.

Kevés helyen lehet bevinni a gyereket a munkahelyre

A munkavállalók mintegy fele (54%) jelezte, hogy szabadság kivétele nélkül is elengedik ügyes-bajos dolgait intézni. További 27% számára a jobb munka–magánélet egyensúly megteremtését segíti elő, hogy lehetőség van helyettesítésre, a kollégák közötti feladat-megosztásra. Az otthoni munkavégzés és a távmunka együttes aránya nem érte el 7%-ot. Érdemes tovább megemlíteni, hogy a válaszadók hozzávetőleg egyharmada (32%) számára a kérdőívben nevesített foglalkoztatási formák és gyakorlatok egyike se érhető el.

A munkaidő alatti ügyintézés a többségnél működik

Mennyit szeretnének dolgozni egy héten a munkavállalók? A 40 helyett 38 órát. szeretnének dolgozni akkor, ha saját maguk választhatnák meg munkaóráik számát. A kitöltőknek az is szempont volt, hogy a munkavégzésből származó bevételre szükségük van a háztartásuk fenntartásához. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a válaszadók többsége (79%) válaszadása során a 40 órát jelölte meg.

Mit gondolnak a munkaadók?

Nézzük, mennyire élnek a munkaadók az atipikus foglalkoztatási eszközökkel. A kérdőívben felsorolt válaszlehetőségek közül a legtöbben - ahogyan a munkavállalói kérdőívben - a részmunkaidős foglalkoztatás válaszlehetőséget jelölték meg (34%). 22% biztosítja a munkavállalóinak a rugalmas munkaidőt. További 15% és 19% között mozgott azoknak az aránya, ahol az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (17%), a kötetlen munkaidő (17%), az otthonról történő munkavégzés (16%), a határozott idejű munkaviszony/projektmunka (15%), illetve a behívás alapján történő munkavégzés (15%) elérhető.

A számokból is látszik azonban, hogy a többség a hagyományos foglalkoztatási modellt fogadja el. Inkább a felsővezetők, vezetők, valamint kisebb arányban a szellemi foglalkozású alkalmazottak körében alkalmazzák a cégek az atipikus foglalkoztatási formák valamelyikét. 50% feletti azok aránya, akik kételkednek abban, hogy az atipikus formák saját cégükben bevezethetők.

Gyakoriak az informális megoldások: azaz egy-egy órát a munkaidő végéből lecsúsztatnak vagy munkaidőben intéznek el egy sürgős ügyet, a kiesett munkaórákat pedig a munkavállalók bepótolják.

Személyes benyomásuk alapján milyen szempontok akadályozzák az atipikus munkavégzési formák szélesebb körben való elterjedését? - tették fel a kutatók a kérdést. A három leggyakrabban megjelölt indok a következő volt: 1. Az adott ágazat sajátosságaiból fakad (66%); 2. A munkavállalók nem igénylik (14%); 3. Megoldhatatlan szervezési problémát jelent a munkáltató számára (13%).

Nem az információhiány az oka a rugalmas munkaformák térnyerésének

Kevés munkaadó kínál home office lehetőséget. Ahol megvan, ott a többség pozitívan nyilatkozott. A cégek az előnyök között kiemelték az időspórolást, a munkavállalói elégedettség növekedést, az irodai költségek csökkentését. Az akadályozó tényezők között a vezetői meggyőződés, az adatbiztonság, a hiányzó digitalizáció, a mentális egészséggel (egyedül dolgozni kollégák nélkül) kapcsolatos aggodalom merült fel.

A teljes kutatás itt olvasható.