Kölcsönzés a közszférában: álom csupán?

Miért nem kölcsönöz a közszféra?

Hazánkban a 3,7-3,8 millió munkavállaló 1-1,4 százaléka munkaerő-kölcsönzéssel keresi a kenyerét. amely jócskán alulmúlja az európai átlagot, amely 3,5-4 százalék, magasabb munkakultúrával rendelkező országokban pedig 6,5-8 százalék környékén mozog - ezzel a gondolattal vezette fel előadását Dr. Szieben László jogász, a Work Way Club Kft. gazdasági tanácsadója a Personal Hungary emberierőforrás-menedzsment szakkiállításon. A szakember hozzátette: bár az adatok pontosítását nehezíti, hogy a munkaerő-kölcsönzési engedéllyel rendelkező vállalkozások megközelítőleg egyharmad része tesz csak eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének. A jogász szerint többek között azért vagyunk lemaradva a fejlett országokhoz képest ezen a téren, mert a közszférában egyáltalán nem használják az atipikus foglalkoztatási formákat, pedig bizonyos esetekben akár költségeket lehet megtakarítani általuk, és ki lehet velük váltani az elbocsátásokat, megváltoztatva akár a közszférában is a gazdálkodás költségszerkezeti elemeit is. A kölcsönzés olyan eszközrendszer, amiben dologi kiadások ágán lehet finanszírozni személyi jellegű ráfordításokat, amely segít megtartani a munkaerőt a fontos tevékenységi területeken - tett utalást az új kormányzati politikai törekvésekre is a gazdasági tanácsadó.

Az önkormányzat gazdasági szerepe

A szakember szerint hazánk legalább 3-5 évvel van lemaradva az EU-hoz képest a humán szolgáltatások működtetése terén és a tulajdonában álló szervezetek hatékonyságának fejlesztése terén sem remekel az állami-önkormányzati szektor, amelynek oka, hogy azok mögött nincs/nem volt valós konszenzus, ami alapján egységes irányba lehetne haladni. - Olyan módon változik a trend, hogy mire megpróbálnak megfelelni az egyik elvárásnak, már valami más elképzelést vezetnek be - vázolta a probléma másik vetületét a közigazgatási szakértő. - Nehéz felmérni a társadalmi igényeket, de ha az el sem kezdődik, még nehezebb jól politizálni, jó közéleti szakembernek lenni, s jól kialakítani a feladat végrehajtásának struktúráját - mutatott rá Lovász László jogász, közigazgatási szakértő. Szieben László szerint is ez a kulcsszó, e nélkül nem lehet jól megkeresni és megbecsülni azokat a szakembereket, akik a közigazgatásban megfelelő szakmai tevékenységet látnak el.

A magyar GDP-nek 16 százaléka forog a - közszférának tekinthető - szektoron keresztül, és megközelítőleg 740 ezer embert foglalkoztat. A közigazgatási szakember a normatív támogatásra utalva kiemelte: egyre kevesebb pénzből kell megvalósítani ugyanazt a feladatmennyiséget, amely vagy a vagyon felélésével vagy kitörési lehetőségek alternatív keresésével lehetséges. - Több önkormányzatnál nincs már vagyon, amit fel lehetne élni, csak kötelezettségek vannak - mutatott rá Lovász László. A szakértő kiemelte: a decentralizált önkormányzati rendszer beavatkozás nélkül makrogazdasági veszélyeket is jelenthet. - Ha a közigazgatás jellegű és a településmenedzsmenthez kapcsolódó feladatok elváltak volna, mint ahogy korábban ez tervbe volt véve, akkor már rég nem itt tartanánk - nyomatékosította a közigazgatási szakértő. Az EU évekkel ezelőtt átszervezte az önkormányzati rendszerét, amit hazánk is tervezett 1990-ben. A cél az volt, hogy különüljön el a közigazgatási funkció és a menedzsment, illetve az ehhez kapcsolódó közszolgáltatások és az azok megfizetéséhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek - húzta alá Lovász László.

Az EU-ban természetes, hogy egy önkormányzat cégrendszerekben részesedésekkel rendelkezik, mert felmérték, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket teljesen felesleges köztisztviselői szemlélettel elvégezni. Szieben László egy önkormányzatról tud, amely saját munkaerő-kölcsönző vállalkozást tart fenn élvezve annak a gazdasági és strukturális előnyeit.

Megemlítendő, hogy a korábban megvalósult "polgármester akadémiai" képzés igen hasznos kezdeményezés volt és szélesebb körű meghonosítása igen hasznos lenne, látva az önkormányzati tisztségviselők és az apparátus információigényét.

Eredménytelen struktúraváltások az állami szektorban

Hiába voltak azonban struktúraváltások az állami-önkormányzati szektoron belül, ha nem volt mögöttük valódi értékelemzés, kutatás, így nem is eredményeztek még hatékonyságnövelést - emelte ki Dr. Lovász László közigazgatási szakértő. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében 1,3 milliárdot kaptak szervezetfejlesztésre az önkormányzatok. Lovász szerint azonban nem pont olyan struktúrában valósultak meg a szervezetfejlesztések, mint ahogy kellett volna, de ha más eredményük nem is volt, legalább egy sereg önkormányzat szervezetfejlesztésen esett át, ami a jövőre nézve elengedhetetlen. - Nem biztos, hogy az önkormányzatok megfelelő modellben, struktúrában látják el feladataikat - utalt a korábban jegyzőként dolgozó szakember a közelmúltban történt vörösiszap katasztrófára, és az ennek kapcsán felmerülő hatósági, köztisztviselői felelősség keresésre és elmondta, hogy például egy önkormányzatnak a környezetvédelmi hatósági feladatain kívül további legalább 3200 hatás- és feladatköre van, amelybe még egy kiskutya születésének engedélyezése is beletartozik. A katasztrófa kapcsán ugyanis elhangzott a sajtóban a két település jegyzőjének esetleges felelőssége. A vörösiszap katasztrófa kapcsán Szieben László kifejtette: egy önkormányzat számára a legnagyobb büntetés lehet például ezer közmunka típusú foglalkoztatási formában segítő embernek a humán adminisztrációja, s megoldhatatlan feladat az arra való jogszabálykövető felkészülés, noha a feladatmegoldásra akut módon szükséges lenne. Egy önkormányzatnak nincs apparátusa, nincs lehetősége azonnal reagálni váratlan eseményekre, egy külső szolgáltató cégnek azonban van, erre a jogszabályi környezet és a közbeszerzési törvény is lehetőséget ad - mutatott rá a szakember.

Kölcsönzés: nem mindenhol vannak jogi akadályok

- A közalkalmazottak, köztisztviselők bizonyos körének munkaerő-kölcsönzését a mostani a jogszabályi környezet ugyan ma még nem támogatja, nem úgy, mint az állami-önkormányzati többségi tulajdonú társaságok, például a Magyar Posta, vagy önkormányzati társaságok esetében - magyarázta Dr. Morvai Attila jogász. - Ha a 740 ezer közszolga kétharmada nem is kiszervezhető jogszabályi korlátok okán, akkor is nagyjából kétszázezres munkavállalói körről beszélhetünk, ami viszont igen, tehát négyszer annyi, mint amennyi ember összesen kölcsönzöttként dolgozik a piacon - mutatott rá Szieben László.

A gazdasági szakember úgy véli, a közszférát rá kell ébreszteni arra, hogy kétszázezer közszolga esetleges kiszervezésével a városgondokságtól az iskolai intézmények kiszolgáló személyzetén keresztül a postai adminisztrációt bonyolító apparátusig - legalább 3200 féle önkormányzati feladatkör - minden fajta feladatot el lehet végeztetni, amely gazdasági haszonnal optimálisabb feladatmegosztással is járhat. Ezen feladatok finanszírozását, gazdasági adminisztrációjának gondos kezelését érdemes megteremtenie egy városgazdálkodási vállalat és egy személyzeti szolgáltatói cég kapcsolatteremtésével - húzta alá Szieben László. Éppen ezért lenne szükség a konzultációra a helyi privát és közszféra között, ami bár elkezdődött, érdemi eredmények még nem látszódnak, a szakemberek azonban bizakodóak az önkormányzati szemléletváltással kapcsolatban.

Hosszadalmas közbeszerzési eljárás, konzervatív felfogás megy a hatékonyság rovására

Míg az állami szférában átlagosan 250 fő pénzügyi, személyzeti, humán adminisztációs feladataira 40 munkavállaló jut, addig a versenyszférában 1000 emberenként 10 dolgozó foglalkozik teljes munkaidőben ugyanezzel - emelték ki a pódiumbeszélgetésen, hozzátéve: ezek az arányok leginkább a nagyobb önkormányzatokra jellemzőek. - Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének tradícionális korlátai vannak, konzervatív humánpolitikai világ uralkodik ugyanis az állami és önkormányzati szektorban, s a változásokat nem követik le - emelte ki Morvai Attila. A jogász szerint nem jogszabályi kötelezettség, hogy mindenki, aki az önkormányzatnál, vagy a közszférában dolgozik, az egyben köztisztviselő, vagy közalkalmazott legyen. A hivatalnál azonban az a felfogás uralkodik, hogy minél többen vannak, annál nagyobb a vélt vagy valós jelentőségük. A Work Way Club gazdasági tanácsadója úgy véli, a végkielégítés megadóztatásával fogy az a fajta szociális biztonsági előny, amely mára összeforrt a közszféra nevével. - A közszféra szereplői ismerik ugyan az atipikus foglalkoztatási formákat, de nem annyira, hogy alkalmazzák is - mondta Morvai Attila. A jogász úgy tapasztalja, a különböző szervezetek, mint például HR osztályok, szeretnék megőrizni a maguk pozícióját, így ezekben a változtatásokban nem érdekeltek.

Másrészt a jogszabályi környezet sem kedvez a gyors munkaerő-kölcsönzésnek - tette hozzá a szakember. - Ha csak kisebb létszámú embert kell felvenni, az megoldható lenne szolgáltatás keretében, mert nem esik a közbeszerzési törvény hatálya alá. - Nagyobb létszámnál viszont ki kell írni közbeszerzést a szolgáltatás megvásárlásra, amely több hónapig is eltarthat, ráadásul nem biztos, hogy minden igényt a kiíró maga is ki tud elégíteni pl. bérszámfejtés, könyvelés. Mire az egészet lezongorázzák, a közbeszerzési eljárást lefolytatják, addigra már elavulttá válhat a feladat - mutatott rá a szakember.

Az állami szférában a költségvetésnél ideális esetben két-három évre előre be kell tervezni a külső szolgáltató igénybevételét, így a szolgáltatónak időben kell tájékoztatnia a lehetőségekről - javasolta Morvai Attila. A HR tanácsadók azonban úgy tapasztalják, hogy a folyamatosan változó jogszabályi környezet nem teszi lehetővé az önkormányzatok, állami szféra tervezését, így a szolgáltatók sem tudnak ahhoz igazodni.

Haszonnal jár a munkaerő kiszervezése, kölcsönzése

A kölcsönzésre való átállás a közszférában és a versenyszférában a munkaerőnek egy új típusú hasznosítását és kezelését jelenti - mutattak rá a szakemberek. Ha sikerül meggyőzni a polgármestert, testületet, be lehet mutatni, milyen megtakarításokkal illetve költségvetési szerkezet optimalizációval jár mindez, milyen előnyei vannak a kiszervezésnek, hogy az igény szerint történik a kiszolgálás és a dologi kiadások ágán való személyi jellegű ösztönzés. Ezzel megvalósulhat a közszféra leépítése és a nélkülözhetetlen helyi feladatmegoldáshoz szükséges humánerő megtartása is, amelyhez gondolati kurzusváltásra van szükség - zárta a fórumot Szieben lászló.