Magasabb szintű tudásra lesz igény a munkaerőpiacon

A Georgetown Egyetem oktatással és munkaerőpiaccal foglalkozó szakértői a közelmúltban egy kutatásukban rámutattak, hogy 2020-ra az Egyesült Államokban 20 millió magasan kvalifikált ember fog hiányozni a munkaerőpiacról. Méghozzá olyan szakemberek, akik mérnöki, matematikai, tudományos és egészségügyi területen szerezték diplomájukat. Ez a hiány évente 500 milliárd dollár veszteséget jelent az Egyesült Államoknak - írja a tanulmány.

Nincs ez másképp itthon sem, mondja Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Néhány slágerdiplomából túl sok van, míg a mérnökök, technológiai tudással rendelkezők már most hiányoznak a munkaerőpiacról. Konkrét hiány egyelőre inkább vezetői szinten jelentkezik, a HR-szakember szerint beosztottakat - ha hosszas kutatás után is - még a műszaki pályákra is lehet találni. Vezetőket azonban, ha itthon nincs megfelelő szakember, külföldről is hoznak a cégek Magyarországra - pedig mennyivel jobb lenne magasan képzett magyar munkaerővel betölteni a pozíciókat. Nyilván a pályaválasztáskor nehéz még így gondolkodni: mérnöknek megyek, mert azzal biztosan lesz munkám. Vagy érdekli ez a pálya a fiatalt vagy nem - és sajnos mostanában inkább nem. Csaposs Noémi szerint a magyar diplomásokat sok esetben az is hátráltatja a munkaerőpiacon, hogy nem beszélnek jól nyelveket: ez nagyban korlátozza lehetőségeiket.

Kevés lesz a középiskolai érettségi

Az Amerikában végzett kutatás arra is kitér, hogy 2020-ra az Egyesült Államokban előreláthatóan 165 millió állás 65 százalékához kevés lesz a középiskolai érettségi. Ezzel párhuzamosan pedig nő az igény a magasabb szintű tudásra: 2010-ben az állások 32 százalékához kellett bachelor fokozat, míg 2020-ra ez az arány várhatóan 35 százalék lesz az amerikai kutatók szerint. A tudományos, technológiához kötött, mérnöki és matematikai végzettséggel betölthető állások száma 26 százalékkal fog nőni.

Néhány munkaadó már most is panaszkodik amiatt, hogy nehéz egyetemet végzett munkaerőt találni az állásra, még akkor is, ha igen magas a munkanélküliek aránya - ez nálunk is így van. Csaposs Noémi szerint a nagy tudással rendelkező technológiai szakembereket a cégek egyszerűen elcsábítják egymástól. Holott lenne más út is. Egyre többször hallani arról, hogy egy-egy cég a környékbeli felsőoktatási intézménnyel együttműködve saját magának képez ki szakembereket, biztosítva ezáltal, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek a fiatalok. De van más módszer is: a Hankook gumigyár ösztöndíjprogramja már az egyetemi évek alatt próbálja a legképzettebb munkaerőt megszerezni, ezért az ország különböző egyetemein idén ősztől négy Hankook-ösztöndíjas mérnökpalánta fog tanulni. Nekik pontosan azokra a műszaki végzettségű diplomásokra van szükségük, akik már most is nagyon kevesen vannak, így valamiképp biztosítani kell az utánpótlást.

Csaposs Noémi szerint ezt a fajta tevékenységet az oktatási rendszernek támogatni kellene, hiszen a legjobban maga a cég tudja, hogy milyen végzettségű szakember kell neki, így ha a képzésben részt vesznek, hasznosítható tudást kap a diák. Másrészt itthon problémát jelent, hogy túl sok az elméleti és túl kevés a gyakorlati oktatás: ha egy-egy felsőoktatási képzést maga a jövőbeni munkáltató támogat, akkor nagy a valószínűsége, hogy kézzelfogható, praktikus tudást is nagyarányban kapnak az oda járók.

Nagyobbra nyílik a bérolló

A Georgetown Egyetemen készült kutatás még egy problémára rámutat: a magasan képzettek egyre alacsonyabb aránya súlyosbítja, és egyre inkább súlyosbítani fogja a fizetések közötti egyenlőtlenséget az Egyesült Államokban. A kutatás szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 84 százalékkal többet keresnek életük során mint az érettségizettek - és ez a szám egyre nagyobb és nagyobb lesz.

Berde Éva közgazdász szerint nem csak pályaválasztási, hanem demográfiai oka is van annak, hogy Magyarországon a felsőoktatási részvétel minden területen vissza fog esni. Szerinte azért is lesznek hiányok a munkaerőpiacon, mert csökken az érintett korosztályok létszáma. A Széll Kálmán-terv azt irányozza elő, hogy 2020-ban a 30-34 éves korosztály 30,3 százaléka rendelkezzen majd felsőfokú végzettséggel, ezzel szemben az európai uniós elvárások 40 százalékot céloznak. A közgazdász számításokat is végzett arra vonatkozóan, hogy hány diplomás lesz 2029-ben Magyarországon: "Ha a hallgatói arány évi 0,3 százalékkal nő, akkor becslésem szerint majdnem 35,5 százalék lenne 2029-ben a diplomások aránya. Azonban, ha a felsőoktatásban résztvevők aránya évi 0,1 százalékkal csökken, akkor 2029-re a diplomások aránya 30 százalék alá eshet vissza. 2020-ban valószínűleg csak alig fogjuk felülmúlni a Széll Kálmán-terv alapján várt 30,3 százalékos felsőfokú végzettségi arányt a 30-34 éves lakosság körében, és messze elmaradunk a 40 százalékos európai uniós célszámtól." (Berde Éva: A felsőoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon. Statisztikai Szemle, 91. évfolyam. 1. sz. 2013. 57-76. old.)

Demográfia ide vagy oda, az Amerikában végzett kutatás azt mutatja, hogy ahogy a világ az ipari termeléstől egyre inkább a tudásalapú gazdaság felé fordul, az egyes állások úgy követelnek egyre magasabb képzettséget. 1973-ban az Egyesült Államokban még az állások 72 százalékához elég volt az érettségi vagy annál is alacsonyabb végzettség, 2010-ben ez már csak 41 százalék volt, 2020-ra pedig várhatóan 36 százalékra zuhan.