Mi az igazság az új OKJ-val kapcsolatban?

A Magyar Oktatási Tájékoztató, a mot.hu tizenkét jelentős felnőttképző intézményt kérdezett arról, szerintük milyen hatása lesz a változásnak. A felmérésben felmerülő problémákat jelezte a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely közleményben foglalta össze, a tárca szerint mi indokolta az OKJ ilyen módosítását. Egy fontos változást is közölt az NGM: az új OKJ szerinti képzések bevezetése előreláthatólag egy félévvel későbbre fog tolódni.

A felnőttképző intézmények vezetői úgy vélik, ha 2013. január 1-jén életbe lép az új OKJ, akkor nehéz helyzetbe kerülnek ők is, és azok is, akik felnőttként, tanfolyami képzés keretében akarnak OKJ végzettséget szerezni. Az OKJ képzések elvégzéséhez ugyanis sok esetben jövőre a jelenleginél kétszer, háromszor több órán kell részt venniük a tanulóknak, mint jelenleg, de vannak szakmák, amelyeknél még ennél is nagyobb a különbség.

Tanfolyam fél év helyett három év alatt?

Az egyik felnőttképző saját képzése példáján mutatta be a különbséget. "Jelenleg fél év alatt tud valaki nálunk kereskedő boltvezető és bolti eladó végzettséget szerezni. Mivel sokan munka és család mellett tanulnak, az az igény, hogy szombatonként legyen oktatás. Egy nap alatt hat órát tudunk leadni. Ha egy új OKJ szerinti eladó tanfolyamot nézek, ahol 960 óra a minimum, akkor látható, hogy ez ebben a formában több mint három évig tartana. Csak úgy tudnám csökkenteni a képzési időt elfogadhatóra, ha hetente legalább három napon oktatás lenne. Azt viszont a munkahellyel, családdal rendelkezők többsége nem tudja vállalni."

Mennyibe fog így kerülni egy OKJ képzés?

Nem csak azért jelent problémát az óraszámok drasztikus emelése, mert hosszabb lesz a képzési idő, hanem azért is, mert többszörösére emelkedik a tanfolyamok ára. Jelenleg egy OKJ tanfolyam legalacsonyabb költsége 80 ezer forint, a felnőttképzők úgy gondolják, hogy ennek kétszerese, háromszorosa lesz a költség, mint jelenleg, hiszen az óraszámok emelkedése azzal is jár, hogy az intézményeknek többet kell költeniük terembérletre és a tanárok óradíjára. Néhány területen egyéb tényezők is emelik az árakat. Két intézmény is említette, hogy a szakács és a cukrász képzésüknél például már most problémát jelent, hogy 30 százalékkal nőtt az utóbbi hónapokban az élelmiszerek ára, melyeket az ételkészítés gyakorlatokon fel kell használniuk.

Egyes szakmák eltűnnek, mások megújulnak

Az óraszámok emelkedése a szakképesítések túlnyomó többségét érinti, az eddigi átlagos 2-300 órás tanfolyamok helyett jövőre már a jelenleg legnépszerűbb képzéseknél ( asztalos, cukrász, szakács, épület- és szerkezetlakatos, női szabó, pék, pincér, villanyszerelő) minimum 960 órás képzéseket írnak elő. Lesznek olyan szakmák, amelyek az új Országos Képzési Jegyzékben már nem is szerepelnek, ugyanis 1300-ból 632 szakképesítés maradt. Vízkútfúró, megújuló energiaforrás- energetikus, csőszerelő szakmákban nem lehet majd szakképesítést szerezni jövőre. Ezek között vannak olyanok, amelyek elavult szakmák, az elmúlt években senki sem kereste ezeket, de van egy-két népszerű szakképesítés is. Ilyen például a pedagógiai asszisztens, amely önálló képzésként már nem található meg, csak a pedagógiai és családsegítő szakképesítés részeként.

A különbség jelentős, ugyanis jelenleg a pedagógiai asszisztens végzettség 6-7 hónap alatt megszerezhető, a pedagógiai és családsegítő szakképesítésnél a minimális óraszám 960, ami nagyjából három év. Ráadásul, ahogy az egyik - ilyen képzésekkel foglalkozó - intézmény vezetője elmondta, nemcsak az óraszám lett magasabb, hanem míg a pedagógiai asszisztens képzésnél eddig két különböző területen kellett gyakorlatot teljesíteniük a tanulóknak, az új képzésnél három területen kívánják meg ugyanezt. A döntés azért meglepő, mert a Közoktatási törvény előírja, hogy 2013. szeptember 1-jétől három csoportonként vagy száz gyerekenként pedagógiai asszisztenst kell alkalmaznia minden közoktatási intézménynek. Ez az jelenti, hogy rövidesen a jelenleginél sokkal több ilyen képzettségű szakemberre lesz szükség.

A régi OKJ sem volt hibátlan

A régi OKJ-ból azt hiányolták a felnőttképzők, hogy nem volt meghatározva a képzéseknél a minimális óraszám, vagyis akár néhány hetes tanfolyamokat is kínálhattak a szervezők. Így gyakran éppen azok a képző intézmények kerültek hátrányos helyzetbe, amelyek színvonalas oktatást kínáltak. "Néha már mosolyogtató, amit egy-egy cég kínál - mondja az egyik nagymúltú, vendéglátóipari képzésekkel foglalkozó képző intézmény vezetője. - Szakácsokat, cukrászokat például nem lenne szabad úgy képezni, hogy ne legyen biztosított a tanulók számára a gyakorlati hely. Az oktatás minőségének javítására mindenképpen szükség lenne, de ahhoz elég lett volna ellenőrizni a képzőhelyeket, és nem kellett volna az egész endszert felborítani."

Három felnőttképző is megemlítette, hogy a vizsgák átalakítására is szükség volt, mert a jelenlegi rendszerben előfordult, hogy egy hétig kellet vizsgázniuk a tanulóknak. Az új szabályozás szerint ilyen nem lesz, egy komplex vizsgán kell teljesíteniük a vizsgázóknak.

Mit tehetnek a felnőttképző cégek ebben a helyzetben?

Bizonytalanok a felnőttképzők a jövőjükkel kapcsolatban. Többségük készített már előzetes kalkulációkat, de mivel egyelőre még sok szakma esetében a vizsgakövetelmények sem ismertek, ezért legtöbbjük kivár. "Egyelőre az biztos, hogy decemberig még a jelenlegi OKJ szerint szervezünk tanfolyamot, hogy mi lesz januártól, azt megjósolni sem tudjuk" - fogalmaz egyikük. Többen - tizenkettőből öten - úgy látják, hogy a következő évben már nem OKJ képzések szervezésével foglalkoznak majd, hanem inkább a vállalati és továbbképzéseké, tréningeké lesz a főszerep. Azok a cégek, amelyek nemcsak a tanfolyamok megszervezésével foglalkoznak, hanem saját tanműhelyeikben, laborjaikban biztosítják a szakmai oktatást, nehezebb helyzetben vannak.

"Itt van egy hatalmas épület, több mint száz gép, csak egy laborunk felszerelése több mint 60 millió forintba került. Ezt nem lehet egyik napról a másikra bezárni és más tevékenységbe kezdeni. Maradok az oktatásban, de nem vagyok optimista a jövőt illetően" - mondta el egyikük.

A megkérdezett vezetők úgy vélik, hogy a következő egy év kritikus lesz a felnőttképző intézmények számára, ezért azok a vállalkozások, amelyek csak OKJ képzéseket kínálnak, vagy nem elég tőkeerősek, azok 2013-ban el fognak tűnni a piacról.

A tanulni vágyók is nehéz helyzetbe kerülhetnek

Az, hogy az óraszámok, így a képzési idő és a tanfolyamok költsége is, ilyen drasztikusan emelkedik, azért jelent problémát, mert az elmúlt időszakban az OKJ tanfolyamok túlnyomó
többségét a résztvevők maguk finanszírozták. Nagyon sok álláskereső tanult új szakmát azért, hogy jobb pozícióba kerüljön a munkaerőpiacon, de olyanok is beiratkoztak OKJ tanfolyamra, akik már dolgoztak egy területen, csak nem volt meg a végzettségük, és így akarták biztosítani a munkahelyüket. Amióta a szakképzési hozzájárulást nem közvetlenül használhatják fel a munkáltatók, azóta a résztvevők saját erőből finanszírozták tanulásukat, munkáltatójuk legfeljebb munkaidőkedvezménnyel támogatta őket. További kérdés lehet, hogy vajon egy munkáltató tudja-e vállalni, hogy egy munkatársát akár két éven keresztül is elengedje tanfolyamra minden péntek délután.

"Azt nem tudom elképzelni, hogy az a sok ember, akinek nincs munkája, és mégis a saját pénzéből elvégezne egy tanfolyamot, hogy munkát vállalhasson, januártól azért nem tud tanulni, mert túl hosszú és drága a tanfolyam" - mondta az egyik felnőttképző munkatársa, és arra is utalt, hogy szerinte vagy változtatnak még a szabályokon, vagy állami támogatást nyújtanak a tanulni vágyóknak, mielőtt összeomlana a felnőttképzési piac.

Mennyit tudnak fizetni a felnőttek a képzésükre?

A felnőttképző intézmények már nyár közepe óta (amikor nyilvánosságra hozták az OKJ-val kapcsolatos változásokat) igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy január 1-jétől a jelenleginél jóval hosszabbak és drágábbak lesznek ezek a tanfolyamok, ezért iratkozzanak be a tanulni vágyók még idén, de úgy tapasztalják, hogy sokan anyagi okok miatt nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Havonta 20, összesen körülbelül 100 000 forint az az összeg a mot.hu által megkérdezett felnőttképző intézmények szerint, amit a tanulni szándékozók többsége még ki tud fizetni egy képzésre.

Az egyik képző vezetője így foglalta össze tapasztalatait: "Tudja mennyi érdeklődőm van? Egy nap 8-10 telefonhívást kapok, olyan emberektől, akik szeretnének tanulni, és közülük jó, ha ketten tudják vállalni a költségeket. Pedig már kamatmentes részletfizetési lehetőséget is biztosítunk számukra, de így sem tudják előteremteni a tandíjat. Bele sem merek gondolni, hogyan tudnak majd kifizetni az emberek kétszer, háromszor ekkora
tandíjakat."

Hogyan látja a minisztérium?

A mot.hu a felmérés során felmerült kérdéseket továbbította a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. A tárca válaszában összefoglalta, milyen szempontok szerint alakították ki az új Országos Képzési Jegyzéket. Eszerint a változtatást az indokolta, hogy "az adott képzési óraszámok előírására vonatkozó új törvényi szabályozás (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény) a korábban kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítések óraszámainak nagyságrendjében lényeges változást nem okozott (amennyiben korábban szakmailag megalapozott óraszámok szerepeltek az OKJ-ban), azonban az elsősorban iskolai rendszerben és a felnőttképzésben is oktatható szakmák esetén feltüntetett (iskolarendszeren kívüli) óraszámok jelentősen csökkentek (a korábbi maximális 2200 óra körüli időtartamokról átlagosan 1200 óra körülire)" - áll a közleményben.

Az eddig korlátok nélkül, szabadon csökkenthető iskolarendszeren kívüli óraszámok helyett ugyanakkor a szakmai egyeztetések eredményeképpen szakképesítésenként minimális és maximális óraszámok kerültek meghatározásra, amelyen belül a képző intézmény önállóan határozhatja meg a feltételrendszeréhez igazodó konkrét képzési időt. Ezen keretek az iskolarendszerben is oktatható szakképesítések esetén általában az iskolai rendszerű képzési idő feléhez közelítenek, amely már figyelembe veszi azt, hogy az iskolarendszerű képzésben testnevelés és osztályfőnöki órák is vannak, továbbá a tanórák számottevő részében ismétlés, illetve számonkérés történik, ezért "kevésbé hatékony" az új ismeretek átadása szempontjából. E változások következménye az is, hogy az új képzési időintervallumok mellett sem a piaci viszonyok közt működő felnőttképzés, sem az iskolai rendszerű felnőttoktatás nem kerülhet - a képzési idők révén - a másik képzéstípussal szemben indokolatlanul előnybe.

"A maximális órakereteket felváltó időintervallumok - megítélésünk szerint - hatékonyabban segítik az egységes és minőségi képzés biztosítását, ugyanakkor korlátozott lehetőséget is nyújtanak a képzést folytató intézmény sajátosságaihoz (például eltérő oktatási eszközök, lehetőségek, módszertan) igazodó eltérésekre is"- véli a minisztérium.

Rövidebb idő alatt is szerezhető végzettség

Az új óraszámok további csökkentése már kizárólag csak az előzetesen igazoltan megszerzett ismeretek beszámításával lehetséges. Az előzetesen megszerzett megfelelő tudás birtokában például egy vagy akár több modulzáró vizsga is teljesíthető képzésben való részvétel nélkül, így a képzésben részt vevő számára lerövidülhet a képzés ideje (az előzetes tudás jellegétől, tartalmától függően elméletileg az előképzettség nélkül 960 órás képzés esetén akár 100-200-300 óra körülire is), és így csökkenhetnek a képzési költségek is. Egy adott szakképesítés tekintetében teljes körű előzetes felkészültség, tudás esetén az összes modulzáró vizsga - előzetes tudásfelmérés keretében történő - teljesítésével, kivételes esetben akár a komplex vizsgára jelentkezés is lehetséges szervezett képzésben (tanfolyamon) való részvétel nélkül is.

Miért tartják indokoltnak az óraszámok változtatását?

Arra is kitért az NGM, hogy szerintük miért volt szükség az óraszámok módosítására. "Az OKJ-ban meghatározott képzési időtartamok vizsgálatára, megítélésére soha nem kerülhet sor az egyes szakképesítések szakmai tartalmától függetlenül - vélik. - A
felvetésükben jelzett 960 órás minimális képzési idők olyan szakképesítések (például a kőműves, villanyszerelő vagy cukrász) esetén jelennek meg, amelyeket az iskolai rendszerben 2-3 évig (legalább 2000 óra tényleges szakmai elméleti és gyakorlati tartalommal) tanulnak a fiatalok. Ezen szakképesítések esetén sem szakmai, sem életkori indokai nincsenek azon igénynek, hogy a felnőttképzés sajátosságaira hivatkozva, az említett paraméterek (heti 1-2 óra képzés, 6-8 hónapos tanfolyam) mentén legyen lehetőség - mindenfajta
előképzettség nélkül - akár 50-100 órás képzési programokat követően szakmai vizsgát tenni. Ilyen kis óraszámú képzési idő esetén nagy eséllyel lehet számolni egy sikertelen szakmai vizsgával is.

Kérdésként merülhet fel az is, hogy vajon mennyiben szolgálja az adott szakma érdekeit és társadalmi megítélését, ha például az említett szakképesítések esetén körülbelül 300-400 órás "gyorstalpaló", azaz a szakmai vizsga minimumfeltételeinek szerencsés körülmények melletti teljesítését célzó képzések alapján jutnak az emberek bizonyítványhoz? Előzőek alapján a képzési óraszámok változtatása, csökkentése tehát csak az adott szakképesítéssel szemben megfogalmazott szakmai elvárások, követelmények csökkentése esetén valósulhat meg. Ebben az esetben a képzési idő csökkenésének egyaránt ki kell terjednie mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzésre is."

Az összes vizsgakövetelmény év végére várható

A felnőttképző intézmények jelezték, ahhoz, hogy tervezni tudjanak, szükségük lenne az új vizsgakövetelményekre is. Ezzel kapcsolatban ezt a tájékoztatást adta a Nemzetgazdasági
Minisztérium:

"Az OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai dokumentumainak kiadása a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján két szinten történik. Először kormányrendeleti szinten kerülnek kiadásra az egyes szakképesítéseket alkotó szakmai követelménymodulok. Ezt követően kerülhet sor - a szakképesítésekért felelős miniszterek által kiadott rendeletek formájában - az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek (amelyek már csak hivatkozás szinten tartalmazzák a kormányrendeletben kiadott, az adott szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulokat) kiadására.

Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelettel mintegy 80 db szakképesítés szakmai követelménymoduljai már kiadásra kerültek. A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet pedig már az új OKJ-ban szereplő 77 darab szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazza. Az új OKJ-hoz igazodó szakmai dokumentumok teljes körének kiadása érdekében az ősz folyamán módosításra kerül a fentiekben szereplő "követelménymodul" kormányrendelet, majd ezt követően várhatóan az év végéig megjelennek a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendeletek is."

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények várható kiadási és az új képzések 2013. január 1-jei indulási időpontja csak korlátozott felkészülést tenne lehetővé a képzések indítására az új OKJ szerinti képzések bevezetése előreláthatólag egy félévvel későbbre fog tolódni. Az ezt biztosító jogszabály módosítás előkészítése folyamatban van.

Elképzelhető, hogy lesz támogatás

Arra a kérdésre, hogy várható-e a jövőben, hogy azok, akik felnőttként OKJ végzettséget szereznének, kapnak valamilyen anyagi támogatást, a következő válasz adta a Nemzetgazdasági Minisztérium: "Előkészítés alatt áll az új felnőttképzésről szóló törvény, amelynek kidolgozása során a tárca megvizsgálja azokat a lehetőségeket, hogy milyen módon lehet támogatni állami forrásokból az OKJ-s végzettség megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzéseket. Emellett a következő évek európai uniós forrásokból támogatott programjaiban ugyancsak fontos szempontként kezeli a szaktárca, hogy a kiemelt érintettségű társadalmi célcsoportok a felnőttképzésben meghatározott támogatási keretek között szerezhessenek piacképes OKJ-s végzettséget" - áll az NGM tájékoztatójában.