kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 9 éve

Mosogass, úgyse leszel gépész!

A fiúk többsége lenézi, a villamos-, gépészmérnök és informatikai karokon tanuló lányokat. A tanárok szerint ez nem nőnek, anyának való pálya. Volt, aki viccesen megjegyezte, hogy a mosogatás a női szakma, a mérnöki a férfi. Nem ártatlanok a lányokat negatívan beállító sztereotípiák, mert a gazdasági racionalitás ellen dolgoznak. Az óriási a mérnökhiány egyre nagyobb versenyhátrányt szül. Míg Európa keresi a megoldást, Magyarország lemond erről – derül ki Nagy Beáta „Háttérben” című most bemutatott könyve kapcsán.

Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt vizsgálta, „hogyan bontakozik ki a szervezeti nemi rend”, vagyis milyen íratlan szabályok, hatalmi viszonyok következménye, hogy elenyészően kevés nő tanul három „maszkulinnak beállított” szakon a műszaki és informatikai felsőoktatásban. Országosan jellemző, hogy kritikusan alacsony a lányok száma a villamos-, gépész- és informatikai karokon. És ez látszólag senkit nem zavar.

Nagy Beáta


Magyarországon – európai összehasonlításban különösen – férfias területnek számít a műszaki és az informatikai felsőoktatás. Míg 1990 és 1999 között az adatok jelentős női aránynövekedést mutattak (15,7 százalékról 23,3 százalékra), ez a trend teljesen leállt az ezután következő tíz esztendőben. 2002 és 2010 között a diplomát szerzett hallgatók körében a számítástechnikai, a műszaki szakokon csökkent a nők aránya (a Nemzeti Információs Hivatal adatai szerint 2013-ban 14 százalék). Nagy Beáta szerint ez még inkább aláhúzza a témával foglalkozó kutatások fontosságát. A szerző a Nemzeti Információs Hivatal összeállítására hivatkozik, amely jelzi, hogy a diplomásokon belül változott ugyan a nemek aránya, azaz növekedett a női jelenlét, azonban a műszaki és informatikai területeken – a nemzetközi trendeknek ellentmondóan – csökkent a nők aránya.

„Mélyfúrást végeztünk, vagyis ott kutattunk, ahol 4-5 százalékban vannak a lányok” – mondta Nagy Beáta. Ez a hely, vagyis a kutatásnak teret adó Óbudai Egyetem már azzal is élen jár a szerző szerint, hogy választ keres erre a problémára, ugyanis Magyarországon ez az első ilyen átfogó, műszaki felsőoktatási intézményben végzett kutatás.

Nem ártatlan sztereotípiák

Röviden összefoglalva: a legfőbb ok az, hogy a lányok a nemi sztereotípiák, és nem a valódi képességeik szerint választanak pályát. A kutatásban megkérdezett tanárok elmondták, hogy a lányok ugyanolyan jól tudnak teljesíteni, mint a fiúk, ezzel szemben megkérdőjelezték, hogy nőnek, anyának való pálya lenne az informatikusé, rendszergazdáé, aki szűk helyekre mászik be szerelni, vagy a veszélyes környezetben dolgozó villamosmérnöké. A 15, zömében férfi tanár szerint mindez nem egyeztethető össze a családdal, volt, aki viccesen megjegyezte, hogy szerinte a mosogatás a női szakma, a mérnöki pedig férfiszakma. Nagy Beáta ezeket a sztereotip összehasonlításokat hallotta a leggyakrabban interjúi során: okos fiúk – magolós lányok, kreatív fiúk – szorgalmas lányok. Sokszor elhangzott a tanároktól, hogy a fiúk lusták, de ha valami nagyot kell alkotni, akkor rájuk lehet igazán számítani. „Ezek nem ártatlan sztereotípiák, erősen a gazdasági racionalitás ellen dolgoznak. Európában óriási a mérnökhiány, ami egyre nagyobb versenyhátrányt jelent, miközben Kínában állítólag évente 3 millió mérnököt képeznek – mondta el a közgazdász-szociológus. E folyamat mentális és gazdasági károsultjai maguk a tehetséges lányok is, mivel bezárul előttük a sikeresebb élet, esetenként a karrierépítés lehetősége a műszaki és informatikai pályán.”

„A tanárok alapvetően csak a társadalom felében, a fiúkban gondolkodnak” – állapította meg Nagy Beáta. Ambivalensnek tartja a gondolkodásukat, mivel naponta szembesülnek azzal, hogy a magyar egyetemisták kevesebbet tudnak, nehezebben motiválhatók, mint a korábbi évfolyamok, sőt, a tanárok is örülnének, ha több lány lenne a szakokon, mégis úgy gondolják, hogy nekik semmit nem kell tenniük ennek érdekében. „Nem értették, miért kérdezzük ezt. Az volt az érzésem, mintha feminista túlkapásnak tartanák” – tette hozzá.

Az egyetem kétezer hallgatójának véleményét online kérdőívekkel vizsgálták, melynek eredménye egybecsengett a fókuszcsoportos beszélgetésekével: a lányokat nem veszik komolyan a fiúk, fagyos a légkör irányukban a diáktársak részéről. A fiúk lenézik őket, pedig az egyik tanár szerint a lányok azért is hiányoznak az egyetemi életből, mert „szocializálhatnák” az erre nagy számban rászoruló fiúkat.

„22-es csapdájába kerültek a lányok. Kevesen vannak, és nehezen kooperálnak egymással, s közben nagy figyelem hárul rájuk. Az érdekérvényesítésre pedig szükség volna, mert a fiúk műszaki analfabétának nézik, cikizik őket. A lányok akár azzal a szélsőséges üzenettel is találkozhattak, hogy könnyebb vizsgasort kapnak, amit a portás is meg tud oldani” – foglalta össze a szerző.

Vállalati törődés

A „Háttérben” című könyv foglalkozik országos és európai jelenségekkel is, mivel európai uniós problémáról van szó: kevés lány csinál karriert, nem is érdeklődnek e pályák iránt, miközben bőven lenne elhelyezkedési lehetőségük (lásd Karrierlépcsők című írásunkat). Európa-szerte erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítása érdekében a műszaki és informatikai területen, ilyenek az Európai Bizottság törekvései, munkacsoportjai. A holland Delfti Műszaki Egyetemre egy időben csak nő professzorokat vettek fel, mert a női oktatók alulreprezentáltak voltak, és hogy szerepmodellt mutassanak, mivel tenni akartak azért, hogy több lány kerüljön be az intézménybe. Ausztriában azt a célt tűzték ki, hogy az egyetem oktatóinak és vezetőinek 40 százaléka nő legyen.

Ezzel szemben Magyarország lemond a megoldáskeresésről, és minden változatlan marad, a műszaki felsőoktatásban 18-20 százalékra állt be a lány hallgatók aránya. Ezt a számot főként a sok diplomás nőt adó építészet, vegyészet erősíti (lásd Férfiterep című írásunkat). Nagy Beáta szerint sok oka van annak, hogy miért nincs megoldáskeresés. A szocializmus ideje alatt állami szinten indított emancipáció sokakban rossz élményként él tovább ma is. Másrészt a magyar társadalom nem fogadja el a pozitív támogatást, ami nehezíti a segítségadást. Ráadásul egy olyan macsó társadalomban élünk, ahol a döntéshozók nem tudják, mi történik Ausztriában vagy Hollandiában e téren. „Fontos volna a példa, azonban a magyar politika egynemű, a parlamentben, kormányban férfiak ülnek, ők töltik be a jelentős szakpolitikai funkciókat, a nők szerepe szimbolikus e téren is” – fejtette ki Nagy.

A kutató kiemelte, hogy az volna a legfontosabb intézkedés, ha az érintett felsőoktatási intézmények támogatnák a lány hallgatók belépését. Említést tett a hibrid tantervet bevezető iskolákról, ahol a lányok kiemelkedő teljesítményre képesek (Harvey Mudd College): ezeken a helyeken társadalomtudományokat is oktatnak, és nyitottak arra, hogy ne csak azok tudjanak megfelelni a követelményeknek, akik már amúgy is évek óta foglalkoznak az adott területtel. Az oktatási rendszer konzervatív, lassan változik. Ennél jóval dinamikusabban reagál a vállalati szektor a kérdésre. Nagy Beáta egyedül e téren lát előrelépést és gyakorlati eredményeket Magyarországon: követendő példának tartja a 16-17 éves lányokat „kódolni”, programozni tanító Prezi vagy SKOOL, és a nő munkatársait a digitális lehetőségek alkalmazásában bátorító General Electric kezdeményezését.

Kérdésünkre, hogy mit szeretett volna elérni munkájával, Nagy Beáta kifejtette: kifejezésre akarta juttatni, hogy mindannyian valamilyen szervezetben tanulunk vagy dolgozunk, nem lehet tehát a külvilágra mutogatnunk, mert ezzel csak a fennálló egyenlőtlenségek erősödnek meg, aminek az egész országra kiható hátrányai voltak, vannak és lesznek.

Férfiterep

A táblázat megmutatja, hogy a 21. század elején a női arányszámok 19 százalék körüli szinten stabilizálódtak. A műszaki területen 18,9 százalék, az informatikában pedig 13,1 százalék volt a nők aránya 2008-ban. Ebben a statisztikában ugyanakkor mindenféle műszaki terület benne van, például a viszonylag magas női arányt felmutató építészmérnök, a vegyészmérnök vagy a könnyűipari mérnök, a könyvtár-informatikus stb. képzés is.

Nők aránya a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók között képzési területenként (%) 2008, 2011

A Nemzeti Információs Hivatal írja: „Az elmúlt húsz évben nominálisan és arányaiban is megnőtt a női hallgatói létszám, ugyanakkor bizonyos – a KFI (Kutatás-Fejlesztés és Innováció) szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken, mint például a műszaki tudományokban, továbbra is a férfihallgatók dominanciája jellemző.


Karrierlépcsők

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a 2002-es és 2010-es évekre nézve milyen tipikus karrierutat láthatunk – a keresztmetszeti adatok alapján - a természettudományos és a műszaki területeken. A női hallgatók aránya mindkét vizsgált időpontban alacsonyabb, és a végzetteket tekintve is alatta marad a férfihallgatók arányainak, a drámai trendek a karrierépítés során bontakoznak ki: az egyre magasabb karrierlépcsőkön egyre alacsonyabb a nők aránya, miként az egymástól távolodó görbék is mutatják.

Nők és férfiak aránya a tipikus természettudományos és műszaki karrierúton, diákok és tudományos területen dolgozók körében, EU-27, 2002-2010
Forrás: EC, 2013: 81

A fenti adatok tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a lányok körében különösen alacsony a műszaki és informatikai képzés iránti érdeklődés, miközben ezeken a pályákon számtalan elhelyezkedési lehetőség lenne.


  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk

Irreális fizetési elvárások okozzák a legnagyobb problémát - HR Trendek Magyarországon 2024-ben

A HR Trends 2024-ből - a Randstad legfrissebb kutatásából - többek között kiderül, hogy a felmérésben részt vevő több mint 350 vállalat... Teljes cikk