Hazudik, aki azt mondja, nem internetezik munkaidőben, nem küld egy e-mailt barátjának, nem olvas bele reggeli kávéja mellett kedvenc portáljába. Hiszen az internet pontosan erre való, és ha ez ember történetesen egy internetcsatlakozással ellátott gép előtt ül, biztosan ki fogja használni a lehetőséget a szünetekben. Csakhogy a szünet gyorsan letelik, és időkorlátozó hang hiányában az ember azon kapja magát, hogy órák óta szörföl a világhálón, a munka pedig várat magára. Nem is lenne ez olyan nagy baj, ha ez nem ismétlődne meg rendszeresen, hiszen a munkavállaló nehezen csábítható vissza pl. a bérszámfejtéshez, ha helyette érdekességek között dagonyázhat. Erre pedig mi lehet más a munkaadó reakciója, ha nem a letiltás és - újabban - a megfigyelés.

Egyre inkább afelé halad a számítógép uralta munka világa, hogy megfigyelő rendszereket vezetnek be a dolgozó idejének, munkájának ellenőrzésére. Ezt támasztja alá a Nexon és más cégek tapasztalata is: egyre több vállalkozás használ optimális munkarendek kialakítását segítő munkaidő-nyilvántartó szoftvereket. Előfordul, hogy indokolt ezen rendszerek bevezetése, de az is gyakori, hogy a vezetők csupán kontroll alá akarják vonni a munkahelyet. Ugyanakkor a munkaadókat is meg lehet érteni, hiszen sok munkavállaló használja a számítógépet arra, hogy kibújjon a munka alól, míg mások helyettük is dolgoznak, csak éppen ezt a nagyfőnök nem látja. Sok kutatás bizonyította már be, hogy a számítógép előtt ülők a munkaidőnek nagy részét nem valós munkával töltik, hanem csevegéssel, internetezéssel, esetleg karácsonyi, Valentin-napi ajándék utáni kutatással. Vagyis elvileg jogosan merül fel ez az igény a cégek részéről.

Internetezésért elbocsátás

Egy tavalyi amerikai felmérés óvatosságra int a munkaidőben történő böngészéssel kapcsolatban, a tengerentúlon ugyanis a vezetők 20 százaléka rúgott már ki alkalmazottat nem munkához kapcsolódó internetezés miatt, sőt 8 százalékuk konkrétan magánjellegű levélváltás okán is bocsátott el valakit. Nem véletlen ez a reakció, hiszen ahogy a CareerBuilder kutatásából kiderült: 2009-ben legkevesebb ötből három munkavállaló használta az internetet nem szigorúan a munkához kapcsolódó tevékenységhez, kétharmaduk pedig privát leveleket küldött és fogadott munkaidőben. Mintegy 21 százalékuk egy órát, vagy akár ennél is többet töltött személyes böngészgetéssel. A kutatás szerint ugyanakkor a munkaadók jelentős része alkalmazott valamilyen internetezési korlátozást munkavállalóival szemben. Mintegy felük bizonyos oldalakhoz való hozzáférést letiltatott, továbbá 50 százalékuk rendszeresen figyeli dolgozói internetezési, e-mailezési és üzenetküldési szokásait. És most már a magyar munkaerőpiacon is megjelentek azok a szoftverek, amelyek révén átláthatóvá válik a dolgozók munkatevékenysége.

Eltűnnek a bizalom alapú munkahelyek?

Dr. Szirmay Ágnes pszichológust arról kérdeztük, hogy jónak tartja-e ezen rendszerek használatát, vagy az ellentáborhoz csatlakozik, akik szerint a munka hatékonyságát nemhogy javítaná, inkább rontja a bizalmat hírből sem ismerő, ellenőrző munkahely. Vagyis miért szükséges a számítógéppel dolgozók munkahatékonyságát mérni? Hol marad a bizalom? Szirmay Ágnes azt mondja, hogy mindez szervezeti kultúra függvénye. Különben is óránként tíz perc szünetet kellene tartani, annak eltöltése személyes dolog, hívja fel a figyelmet a munkapszichológus. Ráadásul a feszült figyelem egy idő után lankad. - Miért ne internetezhetnének a szünetben a dolgozók, amennyiben egyébként a vállalat ezt mint munkahelyi juttatást jóvá hagyja? - teszi fel a kérdést a szakember. Ha nem internetezéssel kapcsolódik ki, akkor megtalálja a módját máshogy.

Pont az ellenkezőjét érjük el a tiltással

Sok munkahelyen azért korlátozzák az internethasználatot, mert a cégvezetők szerint ez a hatékonyság rovására megy. A Nucleus Research év eleji felméréséből is erre lehet következtetni, amely szerint a Facebook látogatása 1,5 százalékos hatékonyságcsökkenést okoz a munka során. Szakemberek hangoztatják: le lehet tiltani a videonézegető és a közösségi oldalakat, meg lehet figyelni a dolgozó minden munkaidőben töltött percét, de ennek nincs szignifikáns kapcsolata a munka hatékonyságával. - A tiltás önmagában nem feltétlenül célravezető. Ha ez nem egészül ki egy teljesítménycentrikus szervezeti kultúrával, a munkatársak megbecsülésével, és más, pozitív tényezőkkel, akkor a korlátozás önmagában csak bizalmatlanságot jelez. Valamint azt erősíti, hogy a dolgozó nem tanulja meg szabályozni önmagát. Ha valakinek van ideje a sok internetezésre, akkor a munkamoráljával van gond, de a teljesítmény-értékelés, és a munka-leosztás is hibás - húzza alá Dr. Szirmay Ágnes, aki szervezetfejlesztéssel is foglalkozik.

Milyen szervezeti sajátosságra utal a megfigyelő rendszer?

A pszichológus úgy látja, hogy a számítógépen végzett munka teljes leszabályozása arra utal, hogy nem ura a helyzetnek a vezető, nem képes kontrollálni a munkát és a beosztottjait, nem tudja, mi folyik az alatta levő pozíciókban. - Nagy baj van, ha ezzel az eszközzel kívánják kiszűrni az alkalmatlan, motiválatlan munkakerülő embereket - nyomatékosítja a szakember. Szerinte az internetezés miatt elbocsátani, vagy elmarasztalni valakit inkább azt jelzi, hogy a vezető számára megfoghatóbb szabotálási mód, mint a konkrétabb teljesítmény-értékelés. Hiszen itt elvileg felnőtt emberek dolgoznak, akik tisztában vannak a munka világának írott és íratlan szabályaival.

Kulcsfontosságú a szakszerű kiválasztás és a teljesítménycentrikus munkakultúra

A pszichológus azt mondja, hogy érdemes a kiválasztásnál nézni az emberek teljesítmény-igényét, lojalitását, különböző motivációit, valamint a szabályok betartásának igényét, készségét, és a felelősségérzet szintjét.

- Egyébként egy rendszertől senki nem válik mintadolgozóvá, főleg nem egy notórius munkakerülő. Aki nem szeret dolgozni, az továbbra is meg fogja találni a módját, hogy kibújjon a felelősség alól - szögezi le Szirmay, hozzátéve: jobb lenne inkább olyan munkakultúrát kialakítani, ahol szégyen az, ha valaki miatt romlik a teljesítmény, és munkaidő alatt nem a munkájával foglalkozik.

Megszünteti a bizonytalanságot az információ

Hazánkban is több cég foglalkozik a számítógépen munkát végzők hatékonyságának mérésével, a rendszerük révén kiderül, hogy a dolgozók mennyi időt töltenek valós munkavégzéssel, ki internetezik, vásárolgat, bonyolít privát levelezést munkaidőben. Ezzel foglalkozik a K&K Tanácsadó és Informatikai Kft. is. Kovács Károly értékesítési vezető elmondta: több munkaadó használja a cég által kínált szoftvert, amely automatikusan naplózza az alkalmazottak számítógépes tevékenységét: azt, hogy mennyi időt tölt aktívan a számítógép használatával, milyen alkalmazásokat használ, milyen oldalakat látogat. Az adatokhoz a vezetők, közvetlen vezetők férnek hozzá, ám a dolgozók is kérhetik a betekintést. A cég az adatokat bizalmasan kezeli. Fontos, hogy a közvetlen vezetőnek kell küldeni a riportot, hiszen ő látja, hogy a dolgozó éppen min dolgozik, a rejtett tevékenységgel együtt válik értelmezhetővé az adat. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy az illető nemcsak belépett egy adott programba, hanem ténylegesen használja.

Nincs itthon a macska, cincognak az egerek

A rendszer mellett szól az is, hogy manapság nem engedhetik meg maguknak a cégek, hogy ne legyen információjuk arról, hogy a dolgozó mit csinál munkaidejében, kihasználja-e a munkaidejét. A munkacsoportokon belül egyenetlen lehet a munka elosztása, a leterheltség, amely feszültséget gerjeszt. A rendszer erre is megoldást jelenthet, hiszen tökéletesen alkalmazható teljesítményértékelés során. - Optimalizálni kell a munkafolyamatokat - erre kínál lehetőséget a program, állítja Kovács Károly. Tehát a munkaidő maximális kihasználtsága, valamint a hatékony munkavégzés a kulcsszó. A szakember kihangsúlyozta: a rendszer lehetőséget nyújt magáncélú géphasználatra, de kontrolláltan. A "megfigyelést" a munkavállaló ki tudja kapcsolni, ilyenkor csupán a magáncélú használat ideje jelenik meg a riportokban, ezzel védve a dolgozók jogait, szemben, sok egyéb megfigyelési módszerrel.

Kovács Károly szerint, akinek nincs takargatnivalója, az nem fogja ellenezni a rendszer bevezetését és nem fogja zavarni, az aktivitásáról készülő riport. A KKTT Automatikus Munkanapló rendszer az EDS Magyarországi Kft.-nél, (ami most már HP vállalata ) több mint 600 munkahelyen lett bevezetve.

Az értékesítési vezető kiemelte: jelen gazdasági helyzetben a cégek a túlélésért küzdenek, ebben a pedig a versenyképesség és a hatékonyság a mérvadó. Tehát ezek az úgynevezett "naplózó" rendszerek a munkaadók mellett a munkahelyeket is védik.

Az emberi teljesítményt elemzik

Mészáros Zsolt, a Mérés Kft. ügyvezetője úgy tapasztalja, hogy egyre nagyobb az igény a vállalatok részéről a megfelelő időgazdálkodásra, rendkívüli tartalékok vannak az egyéni- és csoportmunka szervezésben, valamint a számítógép mint munkaeszköz használatában. Ami nem is csoda, hiszen régebben - gyári környezetben - is voltak munkaeszközök, amiken hatékonyan kellett dolgozni de ott azonnal megjelent a munka terméke, nem volt kérdés, hogy kik dolgoztak, és mennyit, a mozdulatelemzés egyedfejlődése ott is megtörtént. Mára ez teljesen megváltozott, hiszen a produktum kevésbé megfogható.

A Mérés Kft. úgy tapasztalja, hogy a HRPM (emberei teljesítményt elemző rendszerek) módszertan használatával egy átlagos munkanapon a számítógép előtt töltött idő 20 százalékkal csökkenthető, így mérési eredményekre alapozva - teljesen egyénileg- lehet fejleszteni a munkastílust, ezáltal szervezettebbé válhatnak a munkanapok - állítja a Mérés Kft. vezetője. A HR vezetők pedig ezen elemzésekkel akár már a kiválasztás korai szakaszában is egzakt módon tudják mérni az állásra pályázók bizonyos készségeit és számítógép felhasználói ismereteit, illetve azok szintjét. Az elemzés által a dolgozók számítógép kezelői tudása összehasonlítható és egységes szintre hozható, amely versenyelőnyt jelent.

Mészáros Zsolt azt állítja, hogy csak olyan ügyféllel szerződnek, akik valóban változtatni szeretnének helyzetükön, mivel ezen módszertan használata elkötelezettséget igényel a részt vevő dolgozók és a vezetők részéről is.

Nem az elbocsátás a cél

A válság miatt minőségi cseréket hajtanak végre a munkáltatók, a munkaerőpiacon ugyanis olyan tehetségek tömege jelent meg, akik közül bőven lehet szelektálni. Mészáros Zsoltot arról kérdeztük, hogy ezek a felmérések, ellenőrzések erre is felhasználhatóak-e. Az ügyvezető vallja: nekik nem ez a céljuk. Az ő felméréseik alapján nem bocsátottak még el embereket, hiszen azóta is a legtöbb helyen együtt dolgoznak a korábban felmért munkavállalókkal.

A Mérés Kft.-t ugyanis olyan cégek választják, amelyeknél ha voltak is elbocsátások, már lezajlottak és jelenleg inkább a túl sok munka okoz problémát. Ha valaha is szükségessé válik minőségi csere a jelenlegi ügyfélkör dolgozói esetében, legalább valós teljesítményadatok alapján lehet azt megtenni, nem szubjektív menedzseri értékítélet eredményeképp, de a cégvezető hangsúlyozza, a cél a kollégák és így a termelékenység fejlesztése.