Minden évben 40 ezerrel kevesebb potenciális munkavállaló

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke még egy lépéssel tovább ment, mint mondta a jelenlegi állapot sem irányadó a jövőre nézve, a munkaerő rendelkezésre állása szempontjából, hanem további romlásra lehet számítani, hiszen demográfiai okokból évről évre 40 ezerrel kevesebb a munkaképes korú ember Magyarországon, ez 20 év alatt 800 ezer fős hiányt fog jelenteni a munkaerőpiacon. Ez egy folyamatos harc lesz, amit soha nem lehet teljesen megoldani, így a jelenséggel meg kell tanulni együtt élni. Rolek Ferenc is megemlítette tényezőként a munkaerő megnövekedett mobilitását, a bérkülönbségeket, a mérleg másik serpenyőjében pedig az automatizálás nyomán a munkahelyek megmaradásának kérdését, amely folyamatok egyszerre vannak jelen a piacon. Az alelnök a robotizációt hosszabb lefolyású átalakulásnak gondolja, így mint mondta, most a hiányra kell koncentrálni.

A kis- és középvállalatokat kell segíteni elsősorban a hatékonyság javításában, mert ebből a szempontból komoly szakadék van Magyarországon a nagy, elsősorban multinacionális cégek és a kkv-k között. A hatékonyság javulását a képzés, képzettség megreformálásában látja, valamint kiemelte, hogy a munkáltatóknak fel kell ismerniük, foglalkozniuk kell a dolgozók egészségi állapotával. Kiemelte, hogy ehhez a kormányzati hozzáállásnak is változnia kell, hiszen a munkáltató által biztosított szűrés, egészségbiztosítási hozzájárulás adózik, vagyis „büntetik”, pedig állami feladatokat vesznek át.

Rolek Ferenc a közszférában is hatékonysági problémákat lát, vagyis kevesebb munkaerővel kellene jobb szolgáltatást nyújtani. A közfoglalkoztatásban nem igazán lát tartalékokat, mert a jelenleg ott dolgozó 170 ezer emberből szerinte mindössze 30-40 ezer lenne átvihető a versenyszférába, a többieket nem valószínű, hogy lehetne foglalkoztatni. A nyugdíjasok munkavállalása tekintetében a szövetkezetek létrehozását jó, de csak első lépésnek látja. Ugyanakkor úgy véli, nem kell belekényszeríteni nyugdíjasokat ezek közé a keretek közé, sőt ki kellene nyitni a kereteket, csökkenteni kellene az állami szférában a korlátozásokat a nyugdíjasok foglalkoztatására, a fiatalokat pedig a versenyszféra felé terelni.

Meg kell oldani a romák foglalkoztatását

Legfontosabb kérdésnek a romák foglalkoztatásának megoldást tartja, amely politikai és gazdasági szempontból is érzékeny téma, de mint mondta a lakosságon belüli részaránya a romáknak a becslések szerint jelenleg 8% a felnőtt lakosságban, de a fiatalok között már 15%, a gyerekek között pedig 20%, vagyis könnyű belátni, hogy demográfiai szempontból is mennyire fontos lenne, hogy az integráció terén drasztikus változásokra van szükség. Ehhez pedig komoly anyagi elkötelezettségre és társadalmi összefogásra is szükség van, hangsúlyozta. Egyébként a hiány a munkaerőpiacon nem 800 ezer, hanem 1,5 millió fő lesz.

Európai szintre vagy az alá kellene csökkenteni a turizmus áfáját

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke a turizmus helyzetét vázolta, amely iparágban az Unióban 13 millió ember dolgozik, az ezredforduló óta 2,5 millió új állás jött létre. Az európai turizmus a világ idegenforgalmának felét teszi ki. A szektor már csak azért is fontos az elnök szerint, mert a foglalkoztatottak 20%-a 25 év alatti, így a fiatalok első munkavállalói élményüket, tapasztalatukat gyakran ezen a területen szerzik meg, már a tanulmányaik alatt, ha munkát vállalnak. A munkakörülmények az ágazatban nehezek, az imázs nem is nagyon jó, így nem feltétlenül vonzó a munkavállalók számára, például a szezonalitás, a munkavállalók kiszolgáltatottsága miatt sem. Magyarországon a turizmus a GDP 10%-át jelenti, a munkavállalók 12%-a dolgozik az iparágban, és már most is több ezer olyan munkahely van, amit nem tudnak betölteni. A turizmusfejlesztési stratégia szerint pedig az elkövetkező 15 évben további 90 ezer munkavállalót kellene a szférába felvenni, amivel a foglalkoztatottak száma elérné a 450 ezret. A turizmus fejlesztésére 836 milliárd forintot szán a kormányzat.
Kevés a munkaerő és magas az áfa, e kettő probléma akadályozza, hogy még jobban húzza a turizmus az országot
A megfelelően képzett munkaerő hiánya ezen a területen is akadálya a növekedésnek, ráadásul a munkaerő külföldre vándorlását is komolyan megszenvedte az iparág, bár az egyén szintjén nyilván pozitívum a lehetőségek nyitottsága. Itt is probléma a jövedelmezőség, ami a bérek területén komoly különbséget jelent Nyugat-Európával összevetve, ahol szintén komoly hiány mutatkozik például szakácsokból, bolti eladókból, pincérekből is, így nem csoda, hogy a jóval magasabb bérek vonzóak a hiányszakmákban, így óriási a fluktuáció. Míg külföldön egy fiatal, aki ezen a területen dolgozik, három év alatt egzisztenciát tud teremteni, ez Magyarországon nem tud működni, mondta az elnök.

Európai összehasonlításban az áfa teher még mindig nagyon magas, így Gál Pál Zoltán ennek a kérdésnek a rendbetételét emelte ki elsőrendű célként, hogy legalább az európai szintre vagy az alá kellene vinni az áfát. Csökkenteni kellene az adóéket, javítani az ágazat reputációját és megtartó képességét, hogy vonzóbb legyen a munkavállalóknak. A képzés terén komplexebb megközelítést várnának el, amelyben több időt kellene a szakmai gyakorlatra szánni, ami a véleménye szerint a fiataloknak is jobb lenne, mert többet tanulnának, a munkáltatónak is, mert hosszabban számíthatna a betanított munkaerőre.

Nemcsak munkalehetőség, közösségfejlesztés is

A nyugdíjasszövetkezetek létrehozásának jogi szabályozásánál egyszerre kellett figyelembe venni az uniós közösségi jogot és a magyar jogi szabályozást is, mondta Dr. Réti Mária, az ELTE ÁJK egyetemi docense. (Az ELTE ÁJK készítette elő a törvényt a jogalkotónak.) Vagyis olyan társas vállalkozási formára volt szükség, amely lehetőséget ad egy korcsoport előnyben részesítésére, de nem sért mégsem közösségi jogot. A megoldást, az iskolaszövetkezetek szabályozásához hasonlóan - amely szintén egy értékes korcsoportot vont be a munkaerőpiacra -, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben találták meg. A szövetkezeti forma a gazdasági szerepén túl, szociális és egészségügyi szerepet is betölt a tagok számára. Cél volt, hogy a közösségépítést is segítsék ezzel a formációval, ahol többek között az is a komplex cél része, hogy a tagok át tudják adni tudásukat, tapasztalataikat. A törvényt már a megjelenése óta is finomították, hiszen már nem kell a szövetkezet létrehozása után illetéket fizetni, valamint jogászi szemszögből ők is támogatják a törvény alanyi körének kiterjesztését.

Képezni kell a befogadó közeget is

A nyugdíjas szövetkezetek kapcsán a résztvevők és a munkáltatók is a gyakorlatban tanulják a folyamatokat, hiszen új kezdeményezésről van szó, így nem állnak rendelkezésre jó gyakorlatok, jelezte Zsoldosiné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. A cégeknek az mindenképpen megéri, hogy egyszerű adózási formában, gyorsan juthatnak megfelelő munkavállalókhoz, tapasztalt munkaerőhöz. Ugyanakkor nem mindegy, hogy erre a foglalkoztatásra hogyan készül fel a munkáltató, mert figyelembe kell venni a sajátos igényeket, például a fizikai terhelhetőség és a stressz szempontjából. Figyelmet kell fordítani a betanulási időre, a beillesztésre, hogy a nyugdíjas tudja, hogy értelmes, hasznos munkát végezhet. Számukra általában fontosabbak a személyes kapcsolatok, több figyelmet, türelmet kell fordítani rájuk, és a rugalmasságnak meg lehetnek a határai. Van, akiknek újra meg kell szokni a rendszeres munkavégzést, hiszen kijött a gyakorlatból, cserébe viszont általában elkötelezettek a nyugdíjas dolgozók.

A nyugdíjasok számára pedig fontos, hogy tudják, kivel kötik a szerződést, kitől kapják a fizetést, hogyan zajlik a dokumentáció. Az eddigi tapasztalatok alapján a hölgyek aktívabbak. A regisztrált nyugdíjasok 70%-a nő, korcsoporti szempontból pedig a 65-70 évesek aktívak. A munkáltatók gyakran szívesen foglalkoztatják vissza korábbi dolgozóikat, de sok nyugdíjas nem oda akar visszamenni, ahol korábban dolgozott, inkább új kihívásokat keresnek. Mint mondta a kereskedelmi és szolgáltató szektornak lehet nagy szüksége rájuk. Csaposs Noémi azt is kiemelte, hogy nemcsak a nyugdíjas, hanem az aktív középkorú korosztály számára is biztosítani kell az atipikus munkavégzési formákat, az egyéneket megismerve figyelni a szükségletekre és nem a sztereotípiák mentén.

Fotó:
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Nyugdíjas és közszolga orvosolhatná a munkaerőhiányt?
2. oldal - Minden évben 40 ezerrel kevesebb potenciális munkavállaló