Oktatási reformért kiált az informatikus szakma

A legnagyobb álláskereső portálok és a fejvadász cégek tapasztalati alapján is elmondható, hogy a cégek leginkább informatikai szakértőket, mérnököket keresnek, míg a legtöbb jelentkezés a felsőfokú végzettséget nem igénylő területekre érkezik. A szabad szavas keresések listáján sem szerepel az elsők között az informatikus szó, annak ellenére, hogy a munkáltatók őket várják leginkább.

"Az utóbbi időben az IT, a gépészmérnök és villamosmérnök pozíciók azok a területek amire a legnagyobb erőfeszítések árán találunk az ügyfeleink elvárásainak megfelelő, szakképzett jelölteket. Hatalmas saját és külső adatbázisokból is dolgozunk, de az átlagosnál lényegesen több munkaórát vesz igénybe a kutatás egyes pozícióknál, aminek eredményessége érdekében gyakran marketing eszközöket is bevetünk." - mondta Beck Zsolt, a Beck and Partners ügyvezetője.

A Manpower group által végzett kutatás eredményeként elmondható, hogy a magyar munkaadók 61 százalékának okoz gondot a megfelelő munkaerő hiánya, ami a világviszonylathoz képest magas szám. 33 százalékuk mondta azt, hogy a társaság működésre is nagy hatással van ez a felmerülő probléma.

Mik lehetnek az okok?

Egyértelműen élő probléma, hogy az informatikai cégek száma és lehetőségei gyors ütemben növekszenek, nagy igény van a szakképzett munkaerőre, amit az IT szakemberek száma nem tud kielégíteni. A felsőoktatásból évente mintegy kétezer szakember kerül ki, a nyitott pozíciók száma viszont rohamosan növekszik. A probléma sokrétű. Egyik gyökere egy szomorú demográfiai adatban rejlik, miszerint a munkaerőpiacra a főiskolákról, egyetemekről kikerült fiatalok száma évről évre csökken. Ma, Magyarországon közel tízezer betöltetlen informatikai álláshely van.

Másfelől a cégek is igazi harcot vívnak a frissdiplomásokért, sőt, az informatikus és mérnök hallgatók nagy százaléka, már az egyetemi évei alatt a szakmájában dolgozik. A legnagyobb cégek pedig szakmai gyakornoki programok keretében nevelik ki maguknak a munkaerőt, minden támogatást megadva nekik, hogy befejezzék tanulmányaikat, így sok hallgatónak már az abszolváláskor biztos, jól fizető munkahelye van.
Az egyetemeknek, bár biztos befektetés lenne a mérnökképzésbe való beruházás, az oktatási rendszer nem teszi lehetővé, hogy ilyen mértékben invesztáljanak marketingre és fejlesztésekre.

A fiatalok szemszögéből

Felmerül a kérdés, miért nem tanul mindenki informatikusnak vagy mérnöknek, hisz mind a két terület nagyon jó perspektívával kecsegtet: könnyű a kezdeti elhelyezkedés, a legtöbb nettó bér is minimum 150-200 ezer forint között mozog és külföldi lehetőségekben is gondolkozhatnak. A válasz egyszerű: az IT pálya nehéz. Magyarországon évente 5 ezer fiatal jelentkezik informatikai szakokra, akiknek minimum a fele időközben lemorzsolódik. Nehezen elsajátítható tárgyakat kell tanulniuk és a felsőoktatási intézmények elvárt tudásanyagához képest, általában alacsonyabb színvonalú képzést kapnak a középiskolákban a diákok, ezért sokan már az első félévben kiesnek a sorból.

Problémát jelent az is, hogy nincs valós visszajelzés a szülők felé a munkaerőpiacról. A fiatalok és a család tájékoztatását már a középiskolai specializációnál el kell kezdeni, és felhívni a figyelmüket arra, hogy milyen jövőképpel kecsegtet a szakma.

A HR-esek szerepe

Valószínűleg az összes cég HR-ese találkozott már ezzel a kérdéskörrel, nem is beszélve a toborzó irodákról. Gyakran felmerülő probléma, miszerint a szakemberek pontosan tudják, hogy jó tárgyalási helyzetben vannak, ezért igen magas a bérigényük, váltani pedig csak jóval magasabb bérért, vagy kiemelkedő szakmai kihívásért lennének hajlandóak, amit a munkaadók nagy része nem tud biztosítani. Cégek HR-eseként a meglévő szakemberek megtartása az elsődleges cél, ehhez fontos, hogy biztosítsák számukra a cégen belüli karrierutat, motivációt és képzést, illetve azt a fajta munkahelyi környezetet, ami követi a híres startupok által kialakított stílust és lazaságot. Ezek fontos szempontok lehetnek a fiatal informatikus álláskeresőknek. Érdemes gyakornoki programokat indítani, és igencsak nagy szerepe lesz a cég hírnevének a piacon, ami miatt mindenképp kiemelt figyelmet kell fordítani a PR-ra, valamint a HR brandingre.

Közüggyé vált a változás

Az informatikai vállalkozások szövetsége a hazai GDP 12 százalékát előállító cégeket tömöríti. Szerintük, ha a be tudnák tölteni azt a tízezer munkahelyet, melyet az ágazatban 2013-ban regisztráltak, 120 milliárd forinttal növelné a bruttó hazai terméket, vagyis az informatikai képzés és az egyensúly helyreállítása fontos makrogazdasági tényezővé vált.
A pályakezdő mérnökök támogatása azért is fontos, mert mára legnagyobb nemzetközi innovációkban is vannak magyar fejlesztések.

Oktatási reformért kiált az informatikus szakma

Összességében elmondható, hogy elsősorban oktatási reformokra van szükség, hogy a piac igényei kielégíthetővé váljanak. Az elmúlt években szinte felfoghatatlanul felgyorsultak a technológiai fejlesztések, informatikai innovációk, és ez a tendencia az elkövetkezendő években még inkább jellemző lesz. Ezek miatt jó néhány szakma szinte biztos, hogy eltűnik, míg számtalan új fog megjelenni. Borítékolható, hogy jó döntés az informatikai pálya választása, a cégeknek és HR-eseknek pedig komoly kihívásokkal kell még szembenézniük. A folyamatos technikai fejlődés, tőlünk, HR-esektől is folyamatos fejlődést és változást, változtatást igényel.

Szabó Manuéla
Beck and Partners