Önmagában a digitalizálás sem lehet a Szent Grál
Csak minden tizedik cég nyitott az álláspiacon a digitális megoldásokra, pedig azt mindenki érzékeli, hogy sürgősen változtatni kell. A gyorsuló ciklusú kihívásokról, az előre szaladó fejlesztésekről és a piac diktálta kompromisszumokról Rácz Istvánt, az Allas.hu vezetőjét kérdeztük.
Az oldalt tavaly márciusban kapcsolták be, júniusban indult el a fizetős szolgáltatásuk, azóta viszont jó néhány változás is történt az Allas.hu-nál. Mi a pilot év tanulsága?
Az álláspiacon 2017 mindenki számára pilot volt abban az értelemben, hogy előbújtak a keltetőkből az első, valóban digitális kezdeményezések, mint a szervezeten belüli hálózatelemzésre profilozott CX-Ray, az automatizált videóinterjúkra és jelöltkiválasztásra fejlesztő Indivizo vagy az újgenerációs karrieroldalként működő Zyntern. Nem véletlen a felbukkanásunk, mert a még 2-3 éve is bombabiztosan működő megoldások egyre kevésbé tudnak hatékonyak maradni.
Általános visszajelzés lett a konkurensekről piacon, hogy a hagyományos megoldások jó, ha 50 százalékos hatékonysággal tudtak jelentkezőt adni a hirdetőknek. Minden régi és új szereplő a saját jól felfogott érdekében módszertani, illetve gyakran szerkezeti változtatásokra is kényszerült, pláne, hogy az utolsó negyedévre egyre világosabbá vált az is, hogy a változások nemcsak nagy mértékűek, de egyre gyorsabb üteműek is. Ez pedig előtérbe tolta a digitális megoldásokat.
Ebbe a környezetbe mi egy tipikus startup MVP-ként léptünk színre. Kellően naivan azt is gondoltuk, hogy gyorsan meg tudjuk mutatni, miért a miénk az álláspiaci helyzetre a jó megoldás. A startunk jól sikerült (a napi látogatottság a 3. hét végén benézett 100 ezer fölé, és az álláskeresők komplett profilfeltöltése is dinamikusan haladt; ez az adatbázis a 6. hetet 30 ezer fölött zárta), ám nyárra az is kiderült, hogy azok az irányok, amikkel az indulást előkészítő piacfelmérésre támaszkodva jelöltünk ki, sokszor nem, vagy nem úgy igazak. Rengeteg dolgot, köztük a kínálatot a kereslettel összekötő algoritmust is át kellett alakítani.
Rácz István: Ma az a jó recept, ha az 50 százalék megérzést 20 százaléknyi piaci visszajelzés és 30 százalék mérésalapú döntés megtámogatja
Egyetlen ötlettel indultunk, amihez aztán egy nagy munkaerő-piaci kutatás kapcsolódott, amiből azt gondoltuk: „kiderült, hogy mit akarnak a cégek”. Aztán a termék első verziójánál azt láttuk, hogy a felmérésben adott, az ideálishoz közelítő válaszok és a gyakorlatban meghozott döntések között jelentős a különbség. Így volt egy 55-60 százalékosan jó kiindulópontunk, amit a piaci visszajelzések és újramérések alapján próbáltuk meg irányba állítani. Ma az a jó recept, ha az 50 százalék megérzést 20 százaléknyi piaci visszajelzés és 30 százalék mérésalapú döntés megtámogatja. Enélkül könnyen elszámíthatja magát az ember, miközben azt is el kell fogadni, hogy a jó arányokkal sincs biztosíték arra, hogy a piac éppen akkor erre kellően rezonálni is fog. Nem mentegetőzésként, inkább csak jelzésként teszem hozzá, hogy a piac úgy általában ma sem tudja pontosan megmondani, hogy a digitális megoldások közül mit is használna szívesen. Akkor se, ha végeredményben minden azon múlik, hogy jól tudja-e használni a fejlesztéseket a maga sikere érdekében.
Az induláskor használt megoldásoknak ma jó, ha az egyharmada működik még a rendszerben. A többi különféle evolúciós folyamatokon ment keresztül, és részben vagy teljesen másként működik. Az álláspiac - és mi is vele - alaposan megváltoztunk.
Az arányok eltolásától, az irányváltásoktól azonban nem rettegni kell, hanem azokra reagálni kell tudni. A startupságnak az egyik velejárója az, hogy olyan területeken, olyan helyzetekre keres megoldási variációkat, amire nagyban még nincs meg. Ennél fogva én azt folyamatos célra tartásként élem meg, hogy nálunk folyamatosan készülnek az új megoldások. Mint amilyen a már tesztelés alatt lévő „ping” funkció is, amivel az álláshirdető direkt e-mail kapcsolatba tud lépni a számára leginkább megfelelőnek tűnő jelöltekkel - már azelőtt, hogy az illető az adott álláshirdetéssel találkozhatott volna.
Igaz ugyan, hogy a HR-ben is zajlik a digitalizálódás - és erre mindannyian előszeretettel hivatkozunk is -, de a gyakorlatban azért önmagában ez sem a Szent Grál
Tíz százalék alattira teszem azon cégek arányát, akik tudják és merik is használni a digitális HR megoldásokat. A többiek többé vagy kevésbé, de már érzik, hogy valamit másként kellene csinálniuk, mint eddig, ezért próbálkoznak. Belekapnak ebbe-abba, és az így szerzett tapasztalataik alapján igyekeznek eligazodni az adott helyzetben.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Önmagában a digitalizálás sem lehet a Szent Grál
2. oldal - Mindenkinek a maga komfortzónájában kínálunk megoldást
Az álláspiacon 2017 mindenki számára pilot volt abban az értelemben, hogy előbújtak a keltetőkből az első, valóban digitális kezdeményezések, mint a szervezeten belüli hálózatelemzésre profilozott CX-Ray, az automatizált videóinterjúkra és jelöltkiválasztásra fejlesztő Indivizo vagy az újgenerációs karrieroldalként működő Zyntern. Nem véletlen a felbukkanásunk, mert a még 2-3 éve is bombabiztosan működő megoldások egyre kevésbé tudnak hatékonyak maradni.
Általános visszajelzés lett a konkurensekről piacon, hogy a hagyományos megoldások jó, ha 50 százalékos hatékonysággal tudtak jelentkezőt adni a hirdetőknek. Minden régi és új szereplő a saját jól felfogott érdekében módszertani, illetve gyakran szerkezeti változtatásokra is kényszerült, pláne, hogy az utolsó negyedévre egyre világosabbá vált az is, hogy a változások nemcsak nagy mértékűek, de egyre gyorsabb üteműek is. Ez pedig előtérbe tolta a digitális megoldásokat.
Ebbe a környezetbe mi egy tipikus startup MVP-ként léptünk színre. Kellően naivan azt is gondoltuk, hogy gyorsan meg tudjuk mutatni, miért a miénk az álláspiaci helyzetre a jó megoldás. A startunk jól sikerült (a napi látogatottság a 3. hét végén benézett 100 ezer fölé, és az álláskeresők komplett profilfeltöltése is dinamikusan haladt; ez az adatbázis a 6. hetet 30 ezer fölött zárta), ám nyárra az is kiderült, hogy azok az irányok, amikkel az indulást előkészítő piacfelmérésre támaszkodva jelöltünk ki, sokszor nem, vagy nem úgy igazak. Rengeteg dolgot, köztük a kínálatot a kereslettel összekötő algoritmust is át kellett alakítani.
Rácz István: Ma az a jó recept, ha az 50 százalék megérzést 20 százaléknyi piaci visszajelzés és 30 százalék mérésalapú döntés megtámogatjaMilyen nagy szakadék a még ötletként vízionált és a ma működő Allas.hu között?
Egyetlen ötlettel indultunk, amihez aztán egy nagy munkaerő-piaci kutatás kapcsolódott, amiből azt gondoltuk: „kiderült, hogy mit akarnak a cégek”. Aztán a termék első verziójánál azt láttuk, hogy a felmérésben adott, az ideálishoz közelítő válaszok és a gyakorlatban meghozott döntések között jelentős a különbség. Így volt egy 55-60 százalékosan jó kiindulópontunk, amit a piaci visszajelzések és újramérések alapján próbáltuk meg irányba állítani. Ma az a jó recept, ha az 50 százalék megérzést 20 százaléknyi piaci visszajelzés és 30 százalék mérésalapú döntés megtámogatja. Enélkül könnyen elszámíthatja magát az ember, miközben azt is el kell fogadni, hogy a jó arányokkal sincs biztosíték arra, hogy a piac éppen akkor erre kellően rezonálni is fog. Nem mentegetőzésként, inkább csak jelzésként teszem hozzá, hogy a piac úgy általában ma sem tudja pontosan megmondani, hogy a digitális megoldások közül mit is használna szívesen. Akkor se, ha végeredményben minden azon múlik, hogy jól tudja-e használni a fejlesztéseket a maga sikere érdekében.
Mennyi maradt mára az eredeti elgondolásokból?
Az induláskor használt megoldásoknak ma jó, ha az egyharmada működik még a rendszerben. A többi különféle evolúciós folyamatokon ment keresztül, és részben vagy teljesen másként működik. Az álláspiac - és mi is vele - alaposan megváltoztunk.
Az arányok eltolásától, az irányváltásoktól azonban nem rettegni kell, hanem azokra reagálni kell tudni. A startupságnak az egyik velejárója az, hogy olyan területeken, olyan helyzetekre keres megoldási variációkat, amire nagyban még nincs meg. Ennél fogva én azt folyamatos célra tartásként élem meg, hogy nálunk folyamatosan készülnek az új megoldások. Mint amilyen a már tesztelés alatt lévő „ping” funkció is, amivel az álláshirdető direkt e-mail kapcsolatba tud lépni a számára leginkább megfelelőnek tűnő jelöltekkel - már azelőtt, hogy az illető az adott álláshirdetéssel találkozhatott volna.
Igaz ugyan, hogy a HR-ben is zajlik a digitalizálódás - és erre mindannyian előszeretettel hivatkozunk is -, de a gyakorlatban azért önmagában ez sem a Szent GrálMennyire nyitottak a cégek a digitális megoldásokra?
Tíz százalék alattira teszem azon cégek arányát, akik tudják és merik is használni a digitális HR megoldásokat. A többiek többé vagy kevésbé, de már érzik, hogy valamit másként kellene csinálniuk, mint eddig, ezért próbálkoznak. Belekapnak ebbe-abba, és az így szerzett tapasztalataik alapján igyekeznek eligazodni az adott helyzetben.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Önmagában a digitalizálás sem lehet a Szent Grál
2. oldal - Mindenkinek a maga komfortzónájában kínálunk megoldást
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók