A HR Portálon 2007. november 12-én jelent meg a "Képzési tervvel biztosítható az optimális szakember gárda", című írásunk, amelyet több internetes portál is után-közölt. A tervezés hátterét jelentő 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről 2009. október 1-i hatállyal módosult, ezért a hiteles tájékoztatás megkívánja, hogy a korábbi anyag naprakészségét az alábbi írással biztosítsuk.

Az iskolán kívüli képzést végző szervezetek (cégek, képző vállalkozások) számára a Tv. meghatározza, hogy tevékenységük ellátásához milyen tervet kell készíteni. Ez: a képzési program.

A törvény az éves képzési terv elkészítésének kötelezettségét törölte.

A képzési program

Felnőttképzés végzéséhez a céget nyilvántartásba kell vetetni (saját céges képzés esetén is bizonyos esetekben) és a konkrét képzést (képzéseket) regisztráltatni kell. (Az
5/2004. (II.24.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, illetve a 6/2007. (II.12.) SzMM rendelet a 48/2001. (XII. 29.) OM számú rendelet módosításáról). Ehhez rendelkezni kell képzési programmal. A Törvény kimondja, hogy képzési program nélkül képzés nem végezhető (céges képzéshez is kell, ha annak ráfordításait közteher fizetési kötelezettség keretében el akarják számolni.)

A "2001. évi CI törvény a felnőttképzésről" 16. §-a pontosan meghatározza, hogy a képzési programnak mit kell tartalmaznia. Ezek a következők:

"16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
(2) A képzési program tartalmazza:

a/ a képzés során megszerezhető kompetenciát,
b/ a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c/ a tervezett képzési időt,
d/ a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás),
e/ a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyag egységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,
f/ a maximális csoportlétszámot,
g/ a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
h/ a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
i/ a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját."

A felnőttképzési törvény 16 § (1) és (2) szakasza határozza meg, hogy a képzésről (a regisztrációhoz, a folyamatos alkalmazáshoz) programot kell készíteni és annak milyen tartalommal kell rendelkeznie. A képzéssel foglalkozók számára ez a program az alapdokumentum, ezzel minden meghirdetett és megvalósított képzésre vonatkozóan rendelkezni kell.

A képzési program elkészítéséhez a következő vázlat ad biztos, gyakorlati eligazodást:

1. A képzés pontos megnevezése, tartalmi jellemzése;

2. A képzési cél pontos megfogalmazása;

3. Modulonként az adott egység célját, tartalmát (a feldolgozásra kerülő témakörök megnevezését), terjedelmét és óraszámát;
(Célszerű megadni a felhasználásra kerülő forrásokat (könyvek, jegyzetek stb.);

Az adott modulban a gyakorlatok tételes leírását, lényeges elemeik megjelölését, óraszámát;

(29. § 17. "Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeret-anyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű , önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben résztvevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat maghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni."

4. A méréshez használt módszerek, eszközök meghatározása;

5. A szervezés feladatai: időtartam, létszám, a szervezés módja stb.;

6. A személyi és tárgyi feltételek részletes megjelölése, leírása:

ki vezeti a képzést, kik és mit oktatnak a képzés keretében,

kik lesznek a hallgatók, milyen körből kerülnek ki (kiknek szól a képzés),

az irodalmi források, jegyzetek biztosítása (beszerzése),

a képzés elhelyezése (annak feltételei),

a szükséges eszközök és azok biztosítása,

kiknek, hova, miként ajánljuk,

a részvétel feltételei: iskolai végzettség, életkor stb.;

9. A képzés kompetenciájának leírása (mire teszi képessé a hallgatót a képzés/melyek azok az ismeretek, azok gyakorlati alkalmazásának szintje, személyiségjegyek/), amely egy feladatra alkalmasságot biztosít;

10. A képzés milyen dokumentumot ad (képzettség igazolása);

11. Formai elemek - dátum aláírás.

(A képzési programhoz példát nyújtunk át a későbbiekben.)

Minden tanfolyamról, tréningről rendelkeznünk kell ilyen programmal, hisz csak az képzés folytatható, amely ilyen tervvel rendelkezik. (A későbbiekben egy elfogadott programot mutatunk be.)

A felnőttképzési törvény 3. §-a meghatározza, hogy mely szervezetekre terjed ki hatálya

"(1) a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás igénybe vevő felnőttre,

b) a (2) bekezdésben maghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéb jogalanyokra."

"(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) az (1) bekezdés b) pontjában maghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá

b) felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás."

A törvény értelmében a felnőttképzésben érdekelt minden szervezetre vonatkoznak az előírások, akkor is ha csupán egyetlen tanfolyamot, tréninget szerveznek is. Ezt azért fontos megemlíteni, mert találkoztunk már olyan képzési alkalommal, amelynél a szervező és kivitelező azt mondta, hogy rá nem vonatkozik a törvény, mert csak ezt az egy képzési alkalmat gondozza. A kellemetlenségek megelőzése azt kívánja, hogy kellő körültekintéssel kell a felnőttképzési alkalmakkal foglalkozni.

A tanfolyam, tréning operatív terve

A szervezetnek (cég) és képző vállalkozásnak minden tanfolyamhoz (tréninghez) operatív tervet szükséges készíteni, amely a konkrét feladatokat rögzíti.

A szakirodalom nagy hangsúllyal foglalkozik az egyes képzési alkalmak tervezésével. Miként egy szervezet egy vagy több évre vonatkozó átképzési, továbbképzési szándékát tervbe kell foglalni, ez kivált fontos konkrét követelményei miatt az egy-egy tanfolyam (tréning, egyéb képzési alkalom) esetében.

A tanfolyam tervének a következőket kell tartalmaznia (ez nem jogszabályi előírás, hanem a gyakorlatot szolgáló segédlet):

- Mindenek előtt a cél meghatározása szükséges. Mire akarunk képezni, átképezni, tovább képezni, milyen cél érdekében kerül sor a képzésre. A cél nem más, mint az elérendő eredmény. Tehát egy tanfolyam esetében pontosan, konkréten meg kell határoznunk, hogy mit akarunk elérni és miért, minek érdekében. Ez nem formális tényező, hanem ha jól sikerül ezt megfogalmaznunk, akkor motivációs tényezővé (miért áll érdekében valakinek?) válik.

- A tervnek pontosan meg kell határoznia, hogy kiket készít fel, kiknek a tudását teszi teljesebbé a tanfolyam (tréning). Körül kell határolni a tervezéskor, hogy milyen képzettségi szinttel rendelkezőket fogunk bevonni a hallgatók körébe.

Fontos a felkészültségi szint ahhoz, hogy a célt és a képzési tartalmat összhangba tudjuk hozni. A kor szerinti összetétel is mérlegelendő, mert bizonyos esetekben előnyös a vegyes életkor, más helyzetben pedig homogénebb csoport-szerkezet előnyösebb. A tervezésnél tudnunk kell azt is, hogy önként vagy vezetői döntés következtében vesznek részt a tanfolyamon (tréningen).

- A képzési céllal összhangban megtervezzük a tanfolyam (tréning) tartalmát, valamint az alkalmazandó módszereket. Az előbbiek ismeretében meghatározzuk, hogy milyen időtartam szükséges a feladat teljesítéséhez. A tartalomhoz hozzá rendeljük az eszközöket, vagyis milyen könyv, jegyzet és tanári segédletek kellenek az eredményes oktató, képző munkához (a felkészítéshez).

- A terv fontos része, hogy a képzést hol és kikkel valósítjuk meg, miként biztosíthatók a személyi és tárgyi feltételek.

Az előzőekben a hosszabb ideje érvényesülő tervezési törekvések fontosabb elemeit vettük számba, ami a szakirodalomban is megfogalmazást nyert különböző formában.

Az operatív terv vázlata

Ez a tanfolyamot (tréninget) szervező, a megvalósítás módját biztosító, lebonyolító cég (szervezet, termelő vagy képző vállalkozás stb.) gyakorlati tennivalóit foglalja magában. Ezt a képzést megvalósító szervezetnek saját munkájához kell elkészítenie, ebben kell rögzíteni mindazon tényezőket, amelyek a zavartalan képzéshez hozzájárulnak. Ennek vázlata a következő:

- a képzés megnevezése, tartalmi behatárolás,
- a képzés célja,
- a képzés konkrét tartalma (a feldolgozásra kerülő elméleti témakörök, az ezekhez kapcsolódó gyakorlatok, ezek időtartama egyenként, alkalmazott tesztek stb.),
- a képzésben alkalmazott módszerek,
- a mérés, értékelés módja,
- a tervezett időtartam,
- a képzésbe bekapcsolódók köre, a részvétel feltételei,
- a képzési csoport minimális, illetve maximális létszáma,
- a megszerezhető kompetencia,
- a képzés személyi és tárgyi feltételei,
- költségvetés.

Lényegében az operatív terv tartalma lényegében megegyezik a képzési programéval, csupán a költségvetéssel bővül. Ez a terve az egyes tanfolyamok, tréningek konkrét eleit tartalmazza és minden képzési alkalomhoz szükséges elkészíteni. A modulokkal való tervező munka lehetővé teszi, hogy a regisztrált képzési program egyes moduljai önálló tanfolyamként, tréningként alkalmazhatóak.

Azzal a gondolattal nyújtjuk át ezt a tájékoztató írást, hogy minden érintett tervező munkáját erre alapozva tudja elvégezni.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon

1.oldal: Tippek a képzési terv összeállításához
2.oldal: Minta a képzési programhoz