Terhes nők és kismamák jogi védelme

Az Alkotmány 66. § (2) bekezdése szerint az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani, míg a (3) bekezdése szerint a munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.
A terhes nők védelmét az Alkotmányon kívül a Munka Törvénykönyve is biztosítja. A Munka Törvénykönyve 75. § (1) bekezdése általános szabályként megállapítja, hogy "nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat."

A Munka Törvénykönyve az alábbi védelmet biztosítja a terhes nőknek:



a nőt terhessége megállapításától a gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára igénybe venni nem lehet, (121. §)

a nő terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig túlmunkára (készenlétre) nem vehető igénybe, (128. § (2) bekezdés)

a terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (138. §)

a nőt a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő kedvezmény jár (ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértében jár) (138. § (5) bekezdés)

A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet. (Mt. 86.§ (1) és (2) bekezdés)

A kisgyermekes szülőket az alábbi munkajogi kedvezmények illetik meg:


A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; beteg gyermek esetén 10. életévéig; és a GYES lejárta után a gyermek 12. életévéig a beteg gyermek otthoni ápolása céljából.

A szülő döntése alapján a munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb gyermekei után pótszabadság illeti meg.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama alatt. (Mt. 90. § (1) bekezdés)


E két kedvezmény bármelyik szülő - választásuk szerint - igénybe veheti.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet az Európai Közösségek Tanácsának 1992. október 19-én kelt, a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült , illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK számú irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

A rendelet alapján a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre - ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, nemrégen szült, szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a rendelet mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.