Munkaadók milliárdjai a segélyhez vezető úthoz
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA szakma minden szintjén erősen vitatott az "Út a munkához" kormányprogram. Elvárt célja, hogy a rendszeres szociális segélyen lévők közül sokkal többen bizonyítsák, hogy megérdemlik a segélyt. A program éppen 50 milliárd forintot kíván évente költeni a Munkaerő-piaci Alapból az önkormányzati közfoglalkoztatásra.
A munkaadók a bérköltségeik után 3 százalék munkáltatói járulékot fizetnek a Munkaerő-piaci Alapba. Ezt azért teszik, hogy több és jobb legyen a munkaerő kínálat, hogy legyen pénze az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak munkaerő aktivizáló (visszasegítő) és fejlesztő eszközökre. E forrásból képzések, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás, egyéb fejlesztő programokra fordíthat forrást a hivatal, a regionális munkaügyi tanácsok jóváhagyásával.
Az "Út a munkához" program ezen aktivizáló eszközök forrásával néhány hónapos közcélú és közmunkát kíván 95 százalékban finanszírozni. Azon csak a szociálisan jogosultak vehetnének részt. Így a munkáltatók által befizetett járulék egyre nagyobb részét fordítaná a segély jogosultság megszerzésére, elvonva a forrást a munkaképes emberek munkaerőpiacra vezetésétől. Ez teljesen ellentétes minden európai gyakorlattal, irányelvvel, ajánlással. Ott már régen a piaci, az önfenntartásra képes vállalkozások munkahely teremtését, a nyílt munkaerő-piacra vezetést támogatják.
A magyar jogszabályok is megengednék, hogy ezen alapból sokkal többet fordítsanak például a kisvállalkozások bértámogatására, foglalkoztatási adókedvezményekre, alkalmi munka kifehérítésére, jobb támogatás menedzselésére. A néhány hónapos, jellemzően kommunális önkormányzati munkához adott támogatásnak tényleg csak egy célja van: megvizsgálni, hogy az álláskereső vajon "megérdemli-e" a segélyt. Itt önfenntartó munkahely nem jöhet létre, hiszen ez a támogatás vállalkozásnak nem adható, az önkormányzatok pedig a legritkább esetben növelik saját státuszaikat. Nem is csoda, hogy az ilyen támogatott állami vállalatok világa Európában leépült, hiszen a vállalkozások versenyhelyzetét sérti a vállalkozások adójából.
Az Út a munkához állami akció nem felfelé, a munka világa felé kívánja irányítani a munkát keresőket, nem az önfenntartó képesség esélyét kívánja javítani, nem több, aktív munkaerőt kíván a munkaerő-piacra vezetni. Ez a beavatkozás bizony lefelé, a kilátástalan közmunkán keresztül a tartós segélyt, a passzivitást, az eltartottságot szolgálja.
A munkaerő fejlesztése egy szakma, feltétele egy erre kiépített fejlesztő, segítő rendszer. Ennek persze része a támogatott foglalkoztatás is, mely segíti a munkatapasztalat szerzését, a visszailleszkedést. A munkába segítés külső feltétele pedig egy ösztönző gazdasági, szociális szabályozó rendszer. E rendszernek biztosítania kell, hogy érje meg legálisan dolgozni, és érje meg foglalkoztatni. Miközben az európai országok egységes irányelveken alapuló foglalkoztatási politika mentén fejlődnek, addig mi éppen visszafelé haladunk, a büntető, eltartó állam felé.
Legalább annyit el kellene elérni, hogy a közfoglalkoztatásra fordítható éves összeg ne lehessen több, mint a vállalkozások bértámogatására fordítható összeg.
Kulinyi Márton foglalkoztatáspolitikai szakértő
Az "Út a munkához" program ezen aktivizáló eszközök forrásával néhány hónapos közcélú és közmunkát kíván 95 százalékban finanszírozni. Azon csak a szociálisan jogosultak vehetnének részt. Így a munkáltatók által befizetett járulék egyre nagyobb részét fordítaná a segély jogosultság megszerzésére, elvonva a forrást a munkaképes emberek munkaerőpiacra vezetésétől. Ez teljesen ellentétes minden európai gyakorlattal, irányelvvel, ajánlással. Ott már régen a piaci, az önfenntartásra képes vállalkozások munkahely teremtését, a nyílt munkaerő-piacra vezetést támogatják.
A magyar jogszabályok is megengednék, hogy ezen alapból sokkal többet fordítsanak például a kisvállalkozások bértámogatására, foglalkoztatási adókedvezményekre, alkalmi munka kifehérítésére, jobb támogatás menedzselésére. A néhány hónapos, jellemzően kommunális önkormányzati munkához adott támogatásnak tényleg csak egy célja van: megvizsgálni, hogy az álláskereső vajon "megérdemli-e" a segélyt. Itt önfenntartó munkahely nem jöhet létre, hiszen ez a támogatás vállalkozásnak nem adható, az önkormányzatok pedig a legritkább esetben növelik saját státuszaikat. Nem is csoda, hogy az ilyen támogatott állami vállalatok világa Európában leépült, hiszen a vállalkozások versenyhelyzetét sérti a vállalkozások adójából.
Az Út a munkához állami akció nem felfelé, a munka világa felé kívánja irányítani a munkát keresőket, nem az önfenntartó képesség esélyét kívánja javítani, nem több, aktív munkaerőt kíván a munkaerő-piacra vezetni. Ez a beavatkozás bizony lefelé, a kilátástalan közmunkán keresztül a tartós segélyt, a passzivitást, az eltartottságot szolgálja.
A munkaerő fejlesztése egy szakma, feltétele egy erre kiépített fejlesztő, segítő rendszer. Ennek persze része a támogatott foglalkoztatás is, mely segíti a munkatapasztalat szerzését, a visszailleszkedést. A munkába segítés külső feltétele pedig egy ösztönző gazdasági, szociális szabályozó rendszer. E rendszernek biztosítania kell, hogy érje meg legálisan dolgozni, és érje meg foglalkoztatni. Miközben az európai országok egységes irányelveken alapuló foglalkoztatási politika mentén fejlődnek, addig mi éppen visszafelé haladunk, a büntető, eltartó állam felé.
Legalább annyit el kellene elérni, hogy a közfoglalkoztatásra fordítható éves összeg ne lehessen több, mint a vállalkozások bértámogatására fordítható összeg.
Kulinyi Márton foglalkoztatáspolitikai szakértő
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?