Átfogó összegzés a 2006-os munkaügyi változásokról

Ahhoz, hogy HR szakemberként átfogóan láthassuk, mire számíthatunk ebben az évben, az alábbiakban a lehető legrészletesebben összegyűjtöttük a 2006-os munkaügyi változásokat. A cikk hosszúságára való tekintettel az alábbiakban feltüntettük az alcímeket, hogy egyszerűbben kikereshesse az Önt érdeklő témaköröket!

1.Minimálbér, diplomás/szakképzett minimálbér, ágazati minimálbérek
2.Béren kívüli juttatások
3.Törvénymódosítás a "teljesítmény korrekció"-ról
4.Intézkedések a munkaerő-kölcsönzés terén
5.Kismamák számára a GYES mellett is munkalehetőség
6.Szigorított munkaügyi ellenőrzések, büntetések mértékének növelése
7.Az állami támogatások elnyerését rendezett munkaügyi kapcsolatok meglétéhez kötik
8.Foglakoztatást segítő járulékkedvezmények a mikro-, kis és középvállalkozásoknak a foglalkoztatás bővítéséhez
9.Közszféra - "Prémium évek" kiszélesítése
10.50 éven felüliek
11.Megváltozott munkaképességűek
12."Lépj egyet előre!" program tízezrek szakképesítéséért
13.Munkaerő-piaci szempontból módosított felnőttképzési támogatási rendszer



1.Minimálbér, diplomás/szakképzett minimálbér, ágazati minimálbérek
Az OÉT ötfordulós egyeztetése nyomán a vállalatok számára kedvező, három évre előre tervezhető minimálbér-alkut tudtak kötni. Ennek értelmében a minimálbér mértéke:
2006 jan 1-től: 62.500 Ft,
2007-től: 65.500 Ft,
2008-tól: 69.000 Ft lesz.

Az OÉT határozata szerint a minimálbérhez viszonyított sávos szorzószámokkal határozzák meg a szakképzett és/vagy diplomás munkaerő minimálbérét. Így három évre előre az alábbiak szerint alakulnak a szakképzett/diplomás minimálbérek:
2006 januárjától ajánlott, júliustól kötelező / 2007-ben / 2008-ban
szakképzett, gyakorlat nélkül: 1,05 / 1,10 / 1,20
szakképzett, min. 2 éves gyakorlattal: 1,10 / 1,15 / 1,25
2006-ban csak ajánlott / 2007-ben / 2008-ban
felsőfokú végzettséggel: 1,40 / 1,50 / 1,60

Egyes ágazatokban kollektív szerződésekben állapodtak meg a munkavállalók betöltött pozíció szerinti minimál alapbéréről. Az építőiparban az alábbi ágazati bértarifa-rendszerben állapodtak meg:


2.Béren kívüli juttatások
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, 2006-ban bérektől függetlenül 400.000 forintos éves értékhatárban maximalizálták az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatások körét. Az e maximalizált összeghatár felett nyújtott támogatási összeg természetbeni juttatási formában adóköteles.
Megemelték az alábbi adómentes juttatások értékhatárát:
-havi hidegétkeztetési utalvány új adómentes értékhatára: 4500 Ft,
-havi melegétkeztetési utalvány új adómentes értékhatára: 9000 Ft,
-iskolakezdési támogatás éves új adómentes értékhatára: 19.000 Ft,
-a munkáltató által ötévente egyszer nyújtható vissza nem térítendő lakásvásárlást célzó támogatás új adómentes értékhatára 1.000.000 Ft.
A helyi közlekedési bérlet 2006-ban köztehermentes juttatásnak számít.


A 2006-os béren kívüli juttatásokról (továbbá bevallásukról és az ún. "arányosítási kötelezettségről") részletesen az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=46373


3.Törvénymódosítás a "teljesítmény korrekció"-ról
A Munka Törvénykönyvének módosítása során kitértek a teljesíthetetlen normák alkalmazásával kieszközölt minimálbér kifizetésének visszatartására is. Ezt elkerülendő a "törvénymódosítás értelmében a teljesítménybér-korrekció annál a vállalkozásnál -illetve a munkavállalók azonos tevékenységet végző csoportjánál- szükséges, ahol:
-az átlagos teljesítményszázalék nem éri el a 100 %-ot és
-a létszámnak legalább a fele 100 % alatt teljesít.
A kiigazatási eljárás az átlagosan teljesítők számára abban az esetben is garantálja a minimálbér kifizetését, ha ez az átlagos teljesítmény a munkáltató által megállapított normák alapján 100% alatt marad. A kiigazítást követően is 100% alatt maradó teljesítmény esetén továbbra is jogszerűen lehet minimálbér alatti teljesítménybért fizetni."


4.Intézkedések a munkaerő-kölcsönzés terén
Az FMM hivatalos tájékoztatója szerint a Munka Törvénykönyvének módosításával a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt munkáltatók az alábbi változásokkal számolhatnak:
-"A törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve, ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban áll.

-A törvény előírja, hogy a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig igazolni a kölcsönzést (bejelenteni az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba). Az igazoló okirat másolatát a kölcsönvevő részére pedig át kell adnia.

-Ha nem kötöttek munkaszerződést, illetve a megkötött munkaszerződés nem felel meg a
kölcsönzésre vonatkozó szabályoknak, akkor a munkaviszonyt - a munkaviszony létesítésének időpontjától - a kölcsönvevővel közvetlenül létrejöttnek kell tekinteni. Ez az új szankció érdekeltté teszi a kölcsönvevőt a legálisan alkalmazott munkavállalók kölcsönzésében.

-Ha a kölcsönzött munkavállaló legalább 6 hónapig dolgozott a kölcsönbevevőnél, akkor ettől kezdve az ugyanazon munkakört ellátó munkavállalókkal azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, továbbá ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult. Ha a kölcsönzött munkavállaló - határozatlan idejű kölcsönzés esetén - egy éve, - határozott idejű kölcsönzés esetén - két éve dolgozik a kölcsönvevőnél, a jogosultsága valamennyi, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásra kiterjed."


5.Kismamák számára a GYES mellett is munkalehetőség
A Törvénykönyv módosítása szerint 2006 január 1-től a GYES-en lévő anyuka abban az esetben ha gyermeke már elmúlt 1 éves, minden korlátozástól mentesen maximum napi 8 órában munkát vállalhat. Munkajogi védettsége a GYES végéig változatlan marad.


6.Szigorított munkaügyi ellenőrzések, büntetések mértékének növelése
A Munkaügyi Ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Tv. Módosításával idén január 1-től foglalkoztatotti létszámra és a jogsértések számára való tekintettel differenciált büntetési eljárást vezet be a Munkaügyi Főfelügyelőség. Ennek értelmében a szigorított

munkaügyi ellenőrzések alatt tapasztalt jogsértések esetén:
-a bírságtétel 30.000-től 20.000.000 Ft-ig terjedhet, leváltva az eddigi maximum 6.000.000-ós bírsághatárt,
-ha a jogsértést súlyosnak ítélik meg, a bírság kiszabását akár már 1 munkavállaló esetén is megtehetik,
-a bírságtételeket differenciáltan szabják ki a jogsértések számának, az érintett munkavállalók számának, illetve a tényleges foglalkoztatotti létszámnak függvényében, továbbá, hogy egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követ-e el jogsértést és hogy első ízben, vagy többedszerre szabnak-e ki büntetést.


7.Az állami támogatások elnyerését rendezett munkaügyi kapcsolatok meglétéhez kötik
Az államháztartásról szóló 92. évi XXXVIII. Tv módosításának megfelelően a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatásokat rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötik. Így állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyek eleget tesznek a 'rendezett munkaügyi kapcsolatok' törvényben előírt feltételeinek. Ez többek között kizárja a szerződés nélküli foglalkoztatás tényét is.


8.Foglakoztatást segítő járulékkedvezmények a mikro-, kis és középvállalkozásoknak a foglalkoztatás bővítéséhez
2006 január 1-étől az OÉT döntése értelmében a vállalkozások sokat spórolhatnak a kedvezőbb járulékokkal:
-gyermeknevelésből, vagy hozzátartozó gondozása után a munkaerőpiacra visszatérő foglalkoztatása esetén: maximum bruttó 90.000 Ft-ig a tb-járulék 50 százalékát nem kell megfizetni maximum 9 hónapig ha a cég vállalja az adott személy 3 hónapos továbbfoglalkoztatását. Ennek értékhatára maximum: 13.050 Ft/fő/hó.
-50 éven felüli tartós munkanélküli foglalkoztatása esetén: a tb 50 százaléka takarítható meg, de ha a bruttó 90.000 Ft-ot nem haladja meg az adott foglalkoztatott munkabére, úgy akár a tb 100 százalékát is megspórolhatja a munkáltató. A maximálisan igénybe vehető kedvezmény 10.095 Ft és 20.190 Ft között mozoghat.
-a 250 főnél nagyobb foglalkoztatók -vállalkozás és non-profit szervezet- esetén a min. 3 hónapja álláskeresőként nyilvántartott személyek foglalkoztatásához munkahelyteremtő járulékkedvezmény vehető igénybe. Mértéke: a minimálbér 130 %-áig terjedő tb, a munkáltatói járulék és a tételes egészségügyi hozzájárulás teljes egésze amennyiben a munkáltató vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.


9.Közszféra - "Prémium évek" kiszélesítése
2006 január 1-től a közszféra korszerűsítése céljából kiszélesedik a "prémium évek" program, melybe az eddigi 3 éves határtól eltérően már bekapcsolódhatnak azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt. Ők "illetményük 70%-át kapják a jelenlegi 60%-kal szemben, emellett pedig a versenyszférában is biztosított számukra a munkavégzés lehetősége".


10. 50 éven felüliek
Az 50 éven felüli korosztály számára a járulékkedvezményes foglalkoztatáson túl (Lásd feljebb a: "Foglakoztatást segítő járulékkedvezmények a mikro-, kis és középvállalkozásoknak a foglalkoztatás bővítéséhez" c. pont!) igen előnyös változást jelent, hogy idén már a második OKJ-s szakképesítésük megszerzése is ingyenessé válik amennyiben garantált a leendő munkalehetőségük.


11.Megváltozott munkaképességűek
Január elsejétől módosulnak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatás feltételei is, de még egy "türelmi" ideig egymás mellett él a régi és új rendszer. Ennek értelmében "az új finanszírozási rendszer 2006. január 1-jén lép életbe, de 2007. június végéig kapnak türelmi időt a cégek, hogy rendszerüket átalakítsák".

Támogatott munkavállalók és munkáltatók köre:
"-a támogatás jelenlegi kedvezményezettei azok a munkavállalók, akiknek munkaképessége legalább 40 %-ban csökkent; az új szabályok alapján támogatható a foglalkoztatás abban az esetben is, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 40 %-ot nem éri el, azonban a munkavállaló - egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem foglalkoztatható,
- jelenleg csak a legalább 20 főt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek (Bt. Kft. Rt. stb.) és a szociális foglalkoztatók igényelhetnek támogatást; a jövő évtől kezdődően támogatásban részesülhetnek az egyéni vállalkozók és a non-profit szervezetek is".

A fogyatékkal élők bértámogatása lényegében három elemre épül:
"- a bértámogatás, amely a megváltozott munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál;
- a költségkompenzációs támogatás szabályai alapján megtéríthetők a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó egyes költségek,
- rehabilitációs költségtámogatásban azok a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, amelyek olyan személyek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerő-piacon nincs reális esélyük a munkavállalásra. Ebben az esetben szinte minden olyan költség megtéríthető, amely a foglalkoztatáshoz szükséges."
Fontos tudni: január 1-től a fogyatékkal élők szakmai-, nyelvi-, és általános képzése díjmentes!


12."Lépj egyet előre" program tízezrek szakképesítéséért
A szakképzettséggel nem rendelkezők munkaerő-piaci integrációja céljából a kormány január 1-én indította útjára a "Lépj egyet előre" című kormányprogramot, melynek lényege, hogy tízezreknek biztosítanak államilag finanszírozott képzést. Az ingyenes képzésben részt vehetnek:
-általános iskolai képzettséggel nem rendelkező, de a szakképzés megszerzését igénylő személyek,
-általános iskolai képzettséggel rendelkező személyek akik igénylik a szakképesítést,
-szakképesítéssel rendelkező személyek akik piacképesebb szakképesítésért szeretnének tanulni,
-érettségizett személyek akiknek igényük van a szakképesítésre.
Az állam a szakképesítő programra 4 milliárd forintot különített el, melyet pályázat útján indítanak el. A résztvevők teljes képzési költségét finanszírozza az állam, míg a sikeres záróvizsgát tevő személyek részére a minimálbér egyhavi összegének megfelelő vissza nem térítendő támogatást nyújt ezzel is elősegítve a munkaerő-piaci indulást.


13.Munkaerő-piaci szempontból módosított felnőttképzési támogatási rendszer
A hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévő munkavállalók támogatás céljából módosították a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Tv-t, a felnőttképzési célú keret felhasználásáról szóló 8/2003. VII. 4. FMM rendeletet. Ezek mellett a kormány kiadta a felnőttképzési normatív támogatás tárgyában az új 206 /2005. X.1. rendeletet, melynek értelmében:

-normatív támogatásban kizárólag a résztvevők továbbfoglalkoztatásáról gondoskodó intézmény részesülhet,
- ingyenessé válik az első OKJ-s szakképesítés megszerzése, 50 év felettiek esetében a második megszerzése is ha munkalehetőségük garantált,
- fogyatékkal élők szakmai-, nyelvi- és általános képzése díjmentessé válik,
- a támogatások odaítélésére prioritási sorrend alakult ki az igénylési rendszer egyszerűbbé válása érdekében,
- hazai forrásból támogatjuk a szomszédos államokban élő magyarok képzését,
- átalakul a regionális képző központok feladat- és finanszírozási rendszere annak érdekében, hogy alaptevékenységük során ingyenes képzést nyújtsanak: a hátrányos helyzetben lévőknek, továbbá azoknak a munkaviszonyban állóknak, akiknek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem megoldható, vagy munkájuk -a munkáltató előzetes közlése nyomán- 1 éven belül megszűnik.
A regionális képző központok ingyenes képzést nyújtanak a:
"- a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott csoportba tartozóknak,
- azoknak, akik nem tartoznak az eddig felsoroltak közé, de az első - 50. életévét betöltött személy esetén a második - szakképesítést szerzik meg, illetve fogyatékkal munkát vállalókként szakmai, nyelvi, vagy általános képzésben vesznek részt.
Ingyenes képzésben vehetnek részt azok is, akik a központi program vagy az EU által támogatott program célcsoportjába tartoznak,
Illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alkalmazásában állnak, így a hivatal által javasolt, valamint a miniszter által jóváhagyott képzési tervben vesznek részt."


Garai Katalin


Forrás: Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, Országos Érdekegyeztető Tanács, Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és további hivatalos, kormányzati értesítők