Munkaügyi megállapodást sürget az ILO
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója világméretű munkaügyi megállapodást sürgetett, hogy megelőzzük a hosszú és súlyos foglalkoztatási válságot, amely a munkanélküliség és a szegénység drasztikus növekedéséhez vezethet - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
A felhívást magas szintű háromoldalú megbeszélés követte az ILO Igazgató Tanácsában, ahol az IMF főigazgatója, Dominique Strauss-Kahn kijelentette: az IMF és az ILO közötti együttműködés nélkülözhetetlen a világméretű gazdasági válság leküzdéséhez. Az ILO főigazgatója, Juan Somavia szerint gyenge a nemzetközi együttműködés a válság kezeléséhez. "A válság pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi gyökerei összefüggenek, így a rá adott politikai válaszoknak is azoknak kell lenniük." Ez a legfontosabb üzenet a jövő heti G20-as londoni csúcstalálkozó előtt.
A megbeszélés alapjául az ILO Nemzetközi Munkaügyi Tanulmányok Intézetének legújabb, "A pénzügyi és gazdasági válság: A méltányos munka válasza" kiadványa szolgált. A tanulmány szerint demográfiai előrejelzések azt sugallják, hogy közel 90 millió új állásra lenne szükség 2009-2010-ben ahhoz, hogy felszívják a munkaerőpiacra újonnan belépőket, s elkerüljék a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közti hosszú távú szakadékot. A korábbi pénzügyi válságok esetén a munkaerőpiac csak a gazdaság talpra állása után 4-5 évvel állt helyre a tanulmány szerint. "Mihamarabb koherens és koordinált munkaorientált stratégiát kell megvalósítanunk, amely a fenntartható vállalatokon alapszik" - mondta Somavia úr. "Ha a gazdaságélénkítő erőfeszítések késnek, akkor a munkaügyi válság hosszú és súlyos lesz, és a foglalkoztatás csak 2011-től kezs majd helyreállni."
Átfogó tanulmányt készített az ILO
Az ILO tanulmánya 32 ország gazdasági mentőcsomagjait vizsgálta meg, köztük a G20-as csoport minden tagját. Miközben az IMF a GDP 2 százalékát kitevő mentő intézkedéseket javasolt, addig ezek a tervek átlagosan csak a GDP 1,7 százalékát érik el. A tanulmány kimutatja, hogy míg a fejlett országok átlagosan a GDP 1,3 százalékát költik válságkezelésre, addig a fejlődő országok csak ennek kevesebb, mint a felét. Az ILO felmérés kimutatta, hogy gazdaságélénkítő csomagok a pénzügyi szektor megsegítésére és adócsökkentésre koncentrálnak a munkahelyteremtés és társadalombiztosítás helyett. A reálgazdaságot megcélzó élénkítő csomagok ötször kisebbek, mint a pénzügyi szektornak nyújtott segélycsomagok. "Csak a vizsgált országok fele jelentett be munkaerő-piaci intézkedéseket, s az ezekre biztosított pénzügyi források is korlátozottak" - mondta Raymond Torres, az ILO Intézet Igazgatója, hozzátéve, hogy a szociálpolitikai intézkedések átlagosan csak 9,2 százalékát teszik ki a fiskális csomagoknak. A munkaerő-piaci intézkedések pedig csak 1,8 százalékot képviselnek.
A jelentés kimondja, hogy az infrastruktúrát fejlesztő programok nem fejlesztik megfelelően a vállalatok meglevő kapacitásait és a szakképzett munkaerőt - így az infrastruktúrára költött összegek lehet, hogy inkább magasabb árakat eredményeznek nagyobb termelékenység és több állás helyett. Az adócsökkentés pedig lehet, hogy inkább a megtakarításokat fogja növelni, s nem a keresletet, a termelést vagy az állások számát; továbbá a fiatalok és sérülékeny csoportok megsegítésére is kevés történt.
Kevés a szociális párbeszéd
A munkáltatókkal és szakszervezetekkel való szociális párbeszédet csak ritkán alkalmazzák és az országok közti koordináció is hiányzik. A szociális partnerek bevonása segítene javítani az intézkedések tervezését és helyreállítani a bizalmat. "A globális válság globális megoldásokat igényel" - hangsúlyozta az ILO főigazgatója. A koordináció hiánya csökkenti az élénkítő csomagok hatásait, ezért az egyes országok nem akarnak gyorsabban mozdulni, mint kereskedelmi partnereik, a recesszió pedig tovább súlyosbodik. A tanulmány azt is kimutatja, hogy a kereskedelmi protekcionizmus tovább csökkenti a világpiaci keresletet, a bérek csökkenése és a dolgozók jogainak gyengülése pedig nemcsak súlyosbítja a recessziót, hanem méltánytalan is és tovább mélyíti a szociális válságot. "Az intézkedések gyakran nem érintik azokat a strukturális egyenlőtlenségeket, amelyek a válság hátterében állnak" - mondta Somavia úr. "A válságra adott válaszokat nem szabad elaprózni, s csak időlegesen alkalmazni, hogy aztán mihamarabb visszatérjünk a "normális ügymenethez. A Méltányos Munka Programjának előrehaladása életbevágó a gazdaság talpra állásához, hogy megakadályozzuk a munkaerő-piaci, illetve a társadalmi válságot és előremozdítsuk a társadalmi kohéziót."
A globális munkaügyi megállapodás létrejötte biztosítaná, hogy az élénkítő csomagok hatásosabban birkózzanak meg a válság mechanizmusaival, így a hitelek befagyásával, a hazai kereslet gyors csökkenésével, és a külső piacok recessziójával. Ez a globális megállapodás a válság okait célozná meg, ezzel alapozva meg egy fenntarthatóbb gazdaságot. Az ILO tagjai kulcsszerepet játszhatnának ezen megállapodás létrehozásában. A következő Nemzetközi Munkaügyi Konferencia júniusban a globális munkaügyi megállapodás létrehozására fog koncentrálni.
A megbeszélés alapjául az ILO Nemzetközi Munkaügyi Tanulmányok Intézetének legújabb, "A pénzügyi és gazdasági válság: A méltányos munka válasza" kiadványa szolgált. A tanulmány szerint demográfiai előrejelzések azt sugallják, hogy közel 90 millió új állásra lenne szükség 2009-2010-ben ahhoz, hogy felszívják a munkaerőpiacra újonnan belépőket, s elkerüljék a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közti hosszú távú szakadékot. A korábbi pénzügyi válságok esetén a munkaerőpiac csak a gazdaság talpra állása után 4-5 évvel állt helyre a tanulmány szerint. "Mihamarabb koherens és koordinált munkaorientált stratégiát kell megvalósítanunk, amely a fenntartható vállalatokon alapszik" - mondta Somavia úr. "Ha a gazdaságélénkítő erőfeszítések késnek, akkor a munkaügyi válság hosszú és súlyos lesz, és a foglalkoztatás csak 2011-től kezs majd helyreállni."
Átfogó tanulmányt készített az ILO
Az ILO tanulmánya 32 ország gazdasági mentőcsomagjait vizsgálta meg, köztük a G20-as csoport minden tagját. Miközben az IMF a GDP 2 százalékát kitevő mentő intézkedéseket javasolt, addig ezek a tervek átlagosan csak a GDP 1,7 százalékát érik el. A tanulmány kimutatja, hogy míg a fejlett országok átlagosan a GDP 1,3 százalékát költik válságkezelésre, addig a fejlődő országok csak ennek kevesebb, mint a felét. Az ILO felmérés kimutatta, hogy gazdaságélénkítő csomagok a pénzügyi szektor megsegítésére és adócsökkentésre koncentrálnak a munkahelyteremtés és társadalombiztosítás helyett. A reálgazdaságot megcélzó élénkítő csomagok ötször kisebbek, mint a pénzügyi szektornak nyújtott segélycsomagok. "Csak a vizsgált országok fele jelentett be munkaerő-piaci intézkedéseket, s az ezekre biztosított pénzügyi források is korlátozottak" - mondta Raymond Torres, az ILO Intézet Igazgatója, hozzátéve, hogy a szociálpolitikai intézkedések átlagosan csak 9,2 százalékát teszik ki a fiskális csomagoknak. A munkaerő-piaci intézkedések pedig csak 1,8 százalékot képviselnek.
A jelentés kimondja, hogy az infrastruktúrát fejlesztő programok nem fejlesztik megfelelően a vállalatok meglevő kapacitásait és a szakképzett munkaerőt - így az infrastruktúrára költött összegek lehet, hogy inkább magasabb árakat eredményeznek nagyobb termelékenység és több állás helyett. Az adócsökkentés pedig lehet, hogy inkább a megtakarításokat fogja növelni, s nem a keresletet, a termelést vagy az állások számát; továbbá a fiatalok és sérülékeny csoportok megsegítésére is kevés történt.
Kevés a szociális párbeszéd
A munkáltatókkal és szakszervezetekkel való szociális párbeszédet csak ritkán alkalmazzák és az országok közti koordináció is hiányzik. A szociális partnerek bevonása segítene javítani az intézkedések tervezését és helyreállítani a bizalmat. "A globális válság globális megoldásokat igényel" - hangsúlyozta az ILO főigazgatója. A koordináció hiánya csökkenti az élénkítő csomagok hatásait, ezért az egyes országok nem akarnak gyorsabban mozdulni, mint kereskedelmi partnereik, a recesszió pedig tovább súlyosbodik. A tanulmány azt is kimutatja, hogy a kereskedelmi protekcionizmus tovább csökkenti a világpiaci keresletet, a bérek csökkenése és a dolgozók jogainak gyengülése pedig nemcsak súlyosbítja a recessziót, hanem méltánytalan is és tovább mélyíti a szociális válságot. "Az intézkedések gyakran nem érintik azokat a strukturális egyenlőtlenségeket, amelyek a válság hátterében állnak" - mondta Somavia úr. "A válságra adott válaszokat nem szabad elaprózni, s csak időlegesen alkalmazni, hogy aztán mihamarabb visszatérjünk a "normális ügymenethez. A Méltányos Munka Programjának előrehaladása életbevágó a gazdaság talpra állásához, hogy megakadályozzuk a munkaerő-piaci, illetve a társadalmi válságot és előremozdítsuk a társadalmi kohéziót."
A globális munkaügyi megállapodás létrejötte biztosítaná, hogy az élénkítő csomagok hatásosabban birkózzanak meg a válság mechanizmusaival, így a hitelek befagyásával, a hazai kereslet gyors csökkenésével, és a külső piacok recessziójával. Ez a globális megállapodás a válság okait célozná meg, ezzel alapozva meg egy fenntarthatóbb gazdaságot. Az ILO tagjai kulcsszerepet játszhatnának ezen megállapodás létrehozásában. A következő Nemzetközi Munkaügyi Konferencia júniusban a globális munkaügyi megállapodás létrehozására fog koncentrálni.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 2 hónapja
- Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá az NGM és a Joint Venture Szövetség 3 hónapja
- Így lehet gördülékeny a szakember-utánpótlás 5 hónapja
- Együttműködési megállapodást kötöttek építészeti szakmai szervezetek 5 hónapja
- Veszélyezteti a román nyugdíjak folyósítását a munkaügyi dolgozók sztrájkja 5 hónapja
- Bíróság előtt a munkaügyi miniszter korrupciós vádak miatt 5 hónapja
- Ennyivel emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 6 hónapja
- Munkaügyi munkatárs 7 hónapja
- Több fizetés az érzelmi munkáért - miért ne valósulhatna meg? 7 hónapja
- Stratégiai együttműködést kötött a Mol és a Miskolci Egyetem 7 hónapja