kapubanner for mobile
Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 15 éve

Művészsorsok - I. rész: fogyasztói társadalom árnyékában az alkotói szabadság

Hatalmas bátorság, kiépült kapcsolatrendszer, jó reklám, ügyes eladó és egy nagy adag szerencse szükséges ahhoz, hogy ma valaki művészként meg tudjon élni. Sokszor azonban ez sem elég és a művészek megalkuvásra, vagy szakmaváltásra kényszerülnek Szakemberek szerint ellehetetlenítették a művésztársadalmat, ugyanis teljes bizonytalanságban élnek és a jelenlegi pénzközpontú társadalomban nincs igény munkásságukra. Azok az írók, zeneszerzők, képző- és iparművészek, akik nem előadóművészek, nem tudnak boldogulni.

B. Balázs (30) egy sikeres népzenekar tagja. Balázs már a gimnáziumi tanulmányai alatt tudta, hogy zenész akar lenni, több hangszeren játszik: cimbalmon, brácsán és nagybőgőn is. Bátyjával és néhány ismerősével 1995-ben alakították meg zenekarukat, megközelítőleg tíz éve járnak külföldre zenélni. Ezen külföldi fellépéseknél az életre szóló élmény kiemelkedő díjazással párosul. Most nyáron például Portugáliába, Litvániába, Lengyelországba utazik az együttes, de a kubai, spanyolországi meghívás sem ritka a zenekar életében. Néhány éve sikerült télre is állandó munkát kapniuk: óvodába járnak zenélni, ami biztos jövedelmet biztosít számukra. Balázs pénzügyi helyzete jelenleg kiegyensúlyozott és azt mondja, jól él. Élete olyan, mint a tücsöké, aki nyáron zenél, jól keres, télen viszont elvétve akad csak néhány meghívás, fellépés. Természetesen ilyenkor is zenélnek a környező vidékek táncházaiban, és nagy ritkán lagzit is bevállalnak, de ez utóbbit csak nagyon magas díjazásért vállalják el.

Baditz Balázs (61) festőművész, rajztanári diplomát a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett. Képei megtalálhatóak Kanadától az USÁ-n át Dél-Afrikáig, különböző magángyűjteményekben. Rajzai különböző folyóiratokban, napilapokban is megjelentek. Alkotásai rendszeresen szerepelnek egyéni és csoportos tárlatokon, országos kiállításokon. Művészeti munkássága mellett sokszor kénytelen más jellegű munkát is elvállalni, hiszen nincs biztos jövedelme. Hihetetlen életszeretet és eredeti látásmód jellemzi.

Balázs úgy tapasztalja, hogy a művészetből keveseknek sikerül megélni, hatalmas ismeretségi kör, jó reklám, ügyes galériás szükséges az érvényesüléshez, de sokszor a megalkuvás is szerepet játszik a sikerben. Előfordul ugyanis, hogy az eladás érdekében a művész kénytelen azt festeni, amit a megrendelő, vagy galériás kér. Baditz Balázs sem művészetéből él. Úgy látja, akkor lehet csak manapság a művészetből megélni, ha megalkudna, és az átlagigényeknek megfelelően giccsbe hajló tájképeket, vagy gémeskutas tanyasi tájakat festene.

A festőművész elmondta, hogy jelenleg a galériások, és "házaló" ügynökök is panaszkodnak a válságra, hiszen alig tudnak valamit eladni, a rezsi is alig térül meg.

Fogyasztói társadalom árnyékában a gondolati, alkotói szabadság

Hasonlóan látja a művészek helyzetét Urbán Ágnes is. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) titkára szerint ellehetetlenítették a művésztársadalmat: a képzőművészek teljes bizonytalanságban élnek, jóformán semmilyen jövedelmük nincs és a jelenlegi pénzközpontú társadalomban nincs igény munkásságukra, alkotásaikra, illetve az a középréteg, amely korábban vásárolt tőlük, mára elszegényedett és szintén ellehetetlenült. Természetesen vannak most is mesterségesen befuttatott alkotók, de ez igen szűk kör, és a többség alkalmi munkából, esetleg pályázatból tartja fenn magát. Hiszen az teljesen esetleges, hogy például egy festő az adott évben hány festményt tud majd eladni, és a befolyt összeg vajon fedezi-e kiadásait.

Alkotóművészek és előadóművészek

A művészek tevékenységük szerint két csoportra válnak szét: alkotóművészekre és előadóművészekre. Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnöke úgy látja, hogy talán könnyebb a helyzetük az előadóművészek azon csoportjának, akik valamely intézményhez kötődnek, hiszen általában fix fizetéssel, az esetek jelentős részében munkaviszonyban foglalkoztatják őket. A színházban, operában dolgozók nagy része ide sorolható: például színészek, operaénekesek, rendezők, jelmez- és díszletervezők, kórusok, táncegyüttesek, szimfonikus zenekarok tagjai. Gyimesi László szerint az ilyen előadóművészek fizetése egy átlag értelmiségi közalkalmazotti fizetések mértékének felel meg. Mindenesetre össze sem hasonlítható az alkotóművészek sorsával, akiknek a többsége szabadfoglalkozású és örök bizonytalanságban él. Míg a zenészek, írók alkotása általában kevesebb anyagi ráfordítást igényel, addig a képzőművészek munkaköltsége jellemzően igen magas, és semmi sem garantálja, hogy aztán értékesíteni tudja alkotását - jellemzi a helyzetet a szakszervezeti szövetség elnöke.

Drámai a művészek munkaerő-piaci helyzete

A képzőművészeti szövetség titkára szerint drámai a tehetségek mai helyzete. Elég, ha csak a tervezőgrafikusokra gondolunk, akiknek szakmája, egy egyszerű számítógépes programmal látszólag kiváltható. A plakátok nagy részét ugyanis így készítik, és a korábbi időszak híres, magas színvonalú magyar plakátművészete a múzeumokba szorult vissza. A piacon nincs kereslet az igényesebb munkára. a magyar ipart jórészt felszámolták, nincs hol tervezzenek a magyar művészek, a most végző fiatalok is legfeljebb külföld felé kacsingathatnak. Aki tanításból próbál megélni, művésztanárként, annak is szűkül az élettere, az iskolákat összevonják, bezárják. Sok a pályaelhagyó. Azok az írók, költők, zeneszerzők, képző- és iparművészek, akik nem előadóművészek, nem tudnak boldogulni. Csak reménykedni lehet, hogy a pénzközpontú világból lassan kiábrándulunk, és ismét helye lesz az alkotásoknak, az értékeknek az életünkben.

Kényszerpályán a tehetségek

Gyimesi László szerint az elmúlt évtizedben egyes területeken javult a művészek munkaerő-piaci helyzete, hiszen bővült a munkalehetőségek köre: azonban jellemzően nem művészként, hanem a művészeti oktatásban sokan el tudtak helyezkedni. Tény ugyanakkor, hogy nemcsak a művészeknek nincs foglalkoztatási biztonsága, hanem minden diplomásnak. A szakszervezeti szövetség elnöke szerint is jó kérdés, hogy az idősebb korosztály miből él, elhagyták-e a pályát. Egyáltalán egy művésznek el lehet-e hagynia a pályát, hiszen míg él, benne lesz az alkotásra, önkifejezésre való késztetés.

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint hiába lettek szabadok a művészek 1989 után, csökkent a foglalkoztatottságuk. Azzal sem foglalkoztak, hogy mennyi járulékot fizetnek be, lesz-e nyugdíjuk. A szakszervezeti szövetség elnöke szerint is sok probléma van: elég a cigányzenészek sajátos helyzetére gondolni, akik mindent elvállalnak a megélhetésért, és sajnos sok művész jut kényszerpályára, például számos magasan képzett zenész kénytelen a megélhetésért lagzikban fellépni. A megélhetési kényszer sokszor rendkívül méltatlan helyzetbe hozza őket.

Koffán Károly festőművész, egyben a Képzőművészeti és Iparművészeti Dolgozók Szakszervezetének (KIMDSZ) elnöke elmondta, hogy a szakma, a rendszerváltás pillanatától, következetesen amellett foglalt állást, hogy hiba volt megszűntetni a Művészeti Alapot. Hiba volt továbbá elkülöníteni vagyonától a művésztársadalmat. Az Európai Unió nem szabályozza ezt a kérdéskört: rábízza az egyes tagállamokra. Ezért hibás az úton-útfélen elhangzó "ellenérv", miszerint ilyen intézmény Európában másutt, nincs.

Különösen hátrányos helyzetben a képzőművész

Koffán Károly és Urbán Ágnes is a képzőművészek lehetetlen helyzetét emelte ki. A művészeti ágazatok foglalkoztatási helyzete ugyanis nagyon különböző: például a műemlékeket restauráló szakembereire van kereslet, míg a textilművészekre, festő- és grafikusművészekre, tervezőgrafikusokra kevésbé.

Tehát a művészeknek általában, nincs garantált jövedelmük. Amennyiben a műalkotást igénylő az Állami Lektorátushoz fordul, akkor hivatalos, de nem kötelezően betartandó állásfoglalást kaphat egy-egy konkrét mű pénzben kifejezett értékéről, - birtokba, használatba vételének- anyagi feltételeiről. Továbbá a képző- és iparművészet, fotóművészet területének specialitása, hogy egy-egy kiállítás, ugyan kulturális eseménynek minősül, azonban a hangversenytől, színi előadástól stb. eltérően a művész ezért semmiféle honoráriumra sem jogosult - rajzolta le a képzőművészek helyzetét a KIMDSZ elnöke.

A zenészek egy része jól keres

Gyimesi László elmondta, hogy a zenészek külföldön, és itthon is jól kereshetnek, attól függően, mennyire divatos az a zenei stílus, amit képviselnek, mennyire sikeresek saját műfajukban és mennyire elismert a teljesítményük, illetve mennyi fesztiválra, rendezvényre hívják meg őket. Jelenleg például a nép-, világzene és dzsessz is kezd nagyon ismert és kedvelt lenni, zenészeink számos meghívást kapnak szerte a világból. Mindehhez azonban hatalmas szerencse és kapcsolatrendszer szükséges - véli a művész szakszervezeti vezető.

Gyakran tapasztalni, hogy a fesztiválok, rendezvények állami mankóra szorulnak. És a jegyek árától függ a művészek díjazása. Külföldön viszont a jegyekkel garantálják a zenészek honoráriumát - teszi hozzá a szakszervezeti szövetség elnöke. Gyimesi szerint, ha egy művész külföldre megy, ott próbálja bontogatni szárnyait, új dolgokkal találkozik, azt nem úgy kell felfogni, hogy elviszi zsenialitását, hanem úgy, hogy bűn lenne Magyarországon tartani egy zsenit. Hiszen ha sikeres külföldön, a művész és az ország egyaránt gyarapodik művészeti értékekkel és eredményekkel. A művészeknek szélesebb spektrumban kellene gondolkozniuk, mozogniuk, hiszen a magyar piac kicsi, és az uniós csatlakozás egy több száz milliós piac elérésének a lehetőségét nyitotta meg. Természetesen ehhez, főleg az elinduláshoz az állami, vagy más mecenatúra nélkül kevés az esély - teszi hozzá Gyimesi.

Az alkotóművész nem része a munkaerőpiacnak?

A művészetből tisztán beérkező jövedelmek ad hoc jellegéből következik, hogy művészként nem létezik a munkanélküliség fogalma, így munkanélküli segélyre való jogosultság sincs: az alkotóművész, mint olyan, nem része a munkaerőpiacnak - vezeti le Koffán Károly.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közleménye szerint azonban amennyiben a művész munkanélkülivé válása előtt a foglalkoztatási törvényben meghatározott időn keresztül befizeti a jövedelméből a munkavállalói járulékot, akkor mind álláskeresési járadékra, mind álláskeresési segélyre jogosultságot szerezhet. Nem esik a művész sem más elbírálás alá, mint bármely járulékfizető foglalkoztatott.

De honoráriumrendszerről sem lehet beszélni, mert a Versenyhivatal ellenzi a minimum díjtételek kiszabhatóságának rendszerét. Ezáltal az is előfordul, hogy bizonyos feladatok teljesítését, költségeit, a művész más, - esetleg nem is a művészet területéről származó - jövedelméből maga fedezi például számos köztéri műalkotás esetében. Ez a gyakorlat azonban visszás - teszi hozzá a szakszervezeti vezető.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk