kapubanner for mobile
Szilágyi Katalin
Megjelent: 14 éve

Halálos munkahelyi stressz? - A HR is felelős

Az ego elvesztése, az egzisztencia megborulása olykor tragikus véget eredményezhet. Ez történhetett a France Telecomnál is, ahol a dolgozók az öngyilkosságban látták a megoldást. Milyen vezetői és HR-es magatartással lehet megelőzni, hogy ne fajuljon idáig egy szervezeti átalakítás?

Hogy miként kezeljük a stresszes helyzeteket, leginkább személyiségünktől függ, illetve attól, miként szocializálódtunk, mit tanultunk meg a családunktól, ők hogyan reagáltak a feszültségekkel teli helyzetekre. Van, aki agresszióval válaszol, van, aki lebénul. A France Telecom francia távközlési vállalatnál sajátos, drasztikus módon reagáltak a stresszes helyzetekre: másfél év óta 25 dolgozó vetett véget önkezűleg életének. A szakszervezetek az évek óta tartó átszervezéseket vezénylő menedzsment módszereire vezetik vissza az öngyilkosságok lelki okait, míg a menedzsment jelenleg stressz-mérő tesztekkel próbálja "megfejteni", mi áll a tragikus események hátterében. A francia sajtóban megszólaltatott alkalmazottak az elviselhetetlen nyomásra és a szigorú ellenőrzésekre panaszkodnak, és a hátrahagyott búcsúlevelek is arról tanúskodnak, hogy nincs minden rendben az átszervezések körül.


Tudatos létszámcsökkentés?



Az egyik legnagyobb francia szakszervezet, a CGT szerint a France Telecom az "elmúlt 15 évben teljesen átvette a kőkemény amerikai vállalatszervezési módszereket, amelyek lényege a dolgozók számának folyamatos csökkentése". Természetesen elképzelhető, hogy a vállalat, miután a racionalizálás során a szakszervezeti nyomás miatt nem tudta végrehajtani a leépítéseket, most így akarja elérni, hogy a dolgozók maguktól távozzanak. Ezért egyik helyről a másikra költöztetik, lehetetlen helyzetbe hozzák, lefokozzák őket, olyan helyzetet teremtenek, hogy a dolgozó kiégjen, frusztrált legyen. Mindez persze csak feltételezés, de azért az elgondolkodtató, hogy a vezetés miért csak 25 dolgozó halála után tartotta fontosnak, hogy lépjen az ügyben.


Tragédiához vezethet az ego elvesztése



Németh Gergely munka- és szervezetpszichológus szerint általában a munkájuktól megfosztott emberek nemcsak az egzisztenciájukat veszítik el, hanem az öndefiníciójukat, vagyis az önmagukról 20-30 év alatt kialakított énképüket is. - Nem az vagyok, akinek eddig tudtam, hittem magam, kevésbé vagyok már szakértő - ezekkel a gondolatokkal szembesülhetnek a munkavállalók, akik úgy érezik, felépítették önmagukat, amit most lerombolnak. Az öngyilkosság egy eltúlzott, nem adaptív (vagyis nem az alkalmazkodást elősegítő) viselkedési válasz erre a stresszre, egy rossz megküzdési technika - fogalmazott portálunknak a szakember.


A legveszélyeztetettebbek a felsővezetők és a vezetők



Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gazdasági válság kapcsán arra figyelmeztetett, hogy miként az 1929-33-as világválság idején, a növekvő munkanélküliség, a teljesítménykényszerből adódó nyomás hatására közvetve megnőhet az öngyilkosságok száma. Szakemberek szerint a tragikus tett elkövetésében szerepet játszó másodlagos rizikófaktorok, mint a munkanélküliség kiváltotta kétségbeesés, a rossz anyagi helyzet, a kilátástalanság önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki kétségbeesett lépésre szánja el magát. Mindezek a lelki betegségek kockázatát növelhetik, ami ezekkel a tényezőkkel együtt már valóban öngyilkossághoz vezethet.

A munkahelyi stressz, mint rizikófaktor főként az aktívan dolgozóknál, a 25-55 éveseknél van jelen. Akik egyedül élnek, nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok, mint a párkapcsolatban élők, közülük is - életmódjuk, munkatempójuk miatt - a "legveszélyeztetettebbek" a vezetők, felsővezetők. Ezt az adatok is alátámasztják: tavaly a munkahelyi öngyilkosságok 14 százalékát felsővezetők követték el az Egyesült Államokban.


Az öngyilkosság, mint a stresszre adott reakció



Maga az öngyilkosság nem az ok, hanem okozat, valaminek a következménye - véli Németh Gergely, aki szerint felelős vezetőként nem lehet megengedni, hogy egy szervezet odáig eljusson, mint a France Telecom. - Ha egy szervezetben átalakításokat akarunk végrehajtani, annak megvannak a kifinomult, didaktikus eszközei. Egy ilyen szélsőségekig eljutott helyzetben a szakértelem hiánya vélhető, amely ha bebizonyosodik, akkor ebben az esetben a vezetésből és a HR osztályból azonnal le kell cserélni a felelős munkatársakat - hangsúlyozta a szakember.

Öngyilkosságba hajszolva. A Békés Megyei Bíróság idén januárban hozott jogerős ítéletet a békéscsabai Interfruct áruház néhai vezetője ügyében, akinek szülei tízmillió forintos kártérítést igényeltek a vállalattól, amiért fiúk öngyilkos lett. A kérelmet az első fokú munkaügyi bírósághoz hasonlóan elutasították, de a bíróság indoklásában kimondta: Molnár László az utólag igaztalannak bizonyult, közel 40 millió forintos, állítólagos hiány miatti munkáltatói magatartás okán lett öngyilkos. Kártérítés viszont azért nem jár, mert az emiatt bekövetkezett stressz-helyzetről a munkáltató nem tudott - ahogy a közvetlen hozzátartozók is csak utólag -, így azt nem tudta elhárítani.


A távol-keleti kultúrák egészen máshogy vélekednek az önként választott halálról, mint az európaiak. A távol-keleti kultúrában a múlt századig az öngyilkosságot tiszteletreméltó cselekedetnek tekintették, az elkövetett hibákért vállalat felelősséget látták kifejeződni benne. Bátorságról, hűségről és önuralomról tett tanúbizonyságot egy ilyen tett. Ez a felfogás máig erősen érezteti hatását. Az európai szocializáció, nem függetlenül a különféle vallási megközelítések miatt kivételes esetben engedi meg, vagy inkább tiltja a saját és más életének kioltását. Az emberek mintákon tanulnak, mintákat követnek. Ez általában segíti a tanulásunkat és alkalmazkodásunkat a környezetünkhöz. Ám ha elindul például egy öngyilkossági sorozat, akkor a hasonlóan kilátástalan helyzetbe került emberek erről vesznek mintát - magyarázta a tragikus tettek egyik lehetséges motivációs hátterét Németh Gergely.


Belebetegszünk a munkahelyi stresszbe



A magyar munkavállalók egészségi állapota, beleértve a mentálhigiénés állapotot is, az uniós átlagnál rosszabb, és az utóbbi időben tovább romlott, hiszen a stressz egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a bizonytalanság, ami tapinthatóan nőtt a munkavállalók körében. Egy nemrég közzétett felmérés szerint a magyar felnőtt lakosság 34,2 százaléka reménytelennek látja a jövőt - adott képet a mai helyzetről Nyáriné Dr. Mihály Andrea tréner, coach, aki emellett pszichiáter szakorvosként is dolgozik.

A munkahelyi bizonytalanság súlyosan érinti az embereket, akik emiatt hónapokon át szoronganak és stresszhelyzetben vannak. A gyomorgörcs, az étvágytalanság, az idegeskedés a leggyakrabban megjelenő tünetek. Egy friss felmérés is arról tanúskodik, hogy a magyarok 77 százaléka, több mint háromnegyede érzi úgy, a munkája több erőfeszítést követel, mint az elmúlt években. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a válság miatt megingott a munkahelyek biztonsága, a megmaradt állások pedig stresszesebbek, mert aki dolgozik, félti a helyét és jobban meg akar felelni, akár még az irreális elvárásoknak is.

Megerősítette ezt Nyáriné Dr. Mihály Andrea is, aki szerint az emberek tűrőképességük végső határáig hajlandók most elmenni, pusztán azért, hogy ne veszítsék el a munkahelyüket. A munkahelyi stressz azonban csak az egyik faktor, emellett a társadalmi szinten jelentkező bizonytalanság, értékvesztés, kilátástalanság-érzés súlyosbítja a helyzetet. A kettőt együtt nehéz elviselni - árnyalta a képet a szakember. Példaként említett egy vállalkozó cégvezetőt, aki azért lett öngyilkos, mert tönkrement a vállalkozása. - Bizonyos értelemben ez is munkahelyi stressz, hiszen neki a saját munkahelye a vállalkozása. Ráadásul, ha még emberek is függnek tőle, e felelősség miatt még súlyosabb lehet pszichés szempontból a helyzete. Nehéz tehát azt kimondani, hogy a munkahelyi stressz önmagában öngyilkossághoz vezet, vizsgálni kell több tényezőt is. A munkavállaló lelki alkata, labilitása, a megküzdőképesség elégtelen volta, az asszertivitás hiánya lehetnek azok a faktorok, amelyek egy ilyen végzetes cselekedethez vezethetnek - fogalmazott Nyáriné Dr. Mihály Andrea.


A munkatársak is felelősek



A szakember szerint a közvetlen munkahelyi emberi kapcsolatoknak is óriási a jelentősége. - Ha valaki például mobbing áldozata, és öngyilkos lesz, akkor feltételezhetően a mobbing kapcsán fellépő stressz vezetett idáig. Ekkor viszont azt kell megvizsgálni: milyen személyiségjegyek vezetnek ahhoz, hogy valaki mobbing áldozata legyen, milyen emberek a közvetlen kollégái, akik kitették ennek. Tehát nem önmagában a munkahely, hanem a munkahelyi formális és informális kapcsolatok azok, amelyek súlyosbíthatják a helyzetet, vagy éppen védő hatást fejthetnek ki - magyarázta a coach.

A KSH adatai szerint 2006-ban 2460 ember követett el öngyilkosságot hazánkban. Egy évvel később 2440. Az elmúlt években stagnált a szuicid esetek száma, de világviszonylatban Magyarország még így is az évente legtöbb esetet regisztráló tíz ország között van.



Ismerjük fel a "cry for help" jelenséget!



Annak, hogy valaki pszichésen gyengébb, kevésbé terhelhető, több jele is van: például, ha nem képes koncentrálni, sokat hibázik, bizonytalan, esetleg visszahúzódó, gyakran beteg, testi panaszai vannak. Ezt a közvetlen környezet és az illető vezetője is észleli, de sokszor a környezete nem támogatja, hanem éppen negatív visszajelzésekkel bombázza emiatt, teljesen aláásva az illető önbecsülését, és ezzel még nehezebb helyzetbe hozva őt.

Annak felismerésében, hogy végzetes tettre készül valaki, a családnak és a munkatársaknak is nagy a felelőssége. A támogató családi légkör sok nehézségen át tudja segíteni az embert, a biztos háttér kapaszkodót jelent. - Sajnos a többgenerációs együttélés lassan eltűnik, és ezzel eltűnik az a biztonságérzet is, hogy valaki mindig van körülöttünk, akire számíthatunk - jegyezte meg a coach szakember, hozzátéve, hogy a munkatársak még több időt töltenek az illetővel, így ők is sokat segíthetnek a bajba kerülőnek.

- Fel kell ismerni az úgynevezett "cry for help" jelenségét. Ezek azok a segélykiáltások, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy baj történhet. Ez lehet akár maga az öngyilkossággal való fenyegetőzés, a halál emlegetése, de megnyilvánulhat hirtelen viselkedésváltozásban is. Ilyen jel lehet a visszahúzódás, a környezettel való kommunikáció korlátozása - mondta Nyáriné Dr. Mihály Andrea.

Ismerjük fel a saját felelősségünket! - Az elbocsátások során az elbocsátó lelki állapotára is gondolni kell, pszichésen ez is ugyanolyan megterhelő lehet, mint az, ha valaki elveszíti a munkáját. A dolgozóknak meg kell érteniük, hogy ők is aktív közreműködői, alakítói a vállalat sikerének, így az sem megoldás, ha mindig a vezetőre mutatunk, saját felelősségünket is éreznünk kell a cégért, önmagunkért és a családunkért is - hangsúlyozta Nyáriné Dr. Mihály Andrea.



Mit tehet a HR?



A vezetés felelőssége biztosítani, hogy a cég tegyen eleget törvényi kötelezettségeinek, és felmérje a pszichoszociális kockázatokat, együttműködésben az üzem-egészségügyi szolgálattal és a munkavédelemmel, és megelőző intézkedéseket hozzon. Ugyanakkor a szervezet oldaláról tekintve, a vezetőség felelőssége az is, hogy olyan vállalati kultúrát, vezetői hozzáállást alakítson ki, amely biztosítja a dolgozók megbecsülését.

Egy ilyen vállalaton belül tiszta, nyílt kommunikáció zajlik, a konfliktusok időben felszínre és megoldásra kerülnek, mindenki tisztában van azzal, mit tesz a vállalat egészének működéséért, munkájáról rendszeresen visszajelzést kap, támogató a munkahelyi légkör és adott a fejlődés lehetősége. A stratégia meghatározása a vezetés - beleértve a HR vezetőt is - feladata és felelőssége, a megvalósításhoz pedig a HR segítségével lehet megteremteni a feltételeket. Mindez a rossz gazdasági helyzetben is megvalósítható, igaz, nehezebben - vélekedett a coach.


Egy követendő példa: stresszkezelés az Unilevernél



Az egészségtudatosságáról ismert Unilevernél a stresszmenedzsment kiemelt helyen szerepel az egészségmegőrző programban. A vezetőt a HR osztály különböző eszközökkel segíti ebben. Mint Vince Beáta PR menedzser elmondta, olyan kiemelten stresszes helyzetekben, mint például a mostani válság, az egyik legfontosabb HR feladat a kulcsemberek megtartása, amelyben a karrier- és utódlástervezésnek kiemelt jelentősége van. Emellett biztosítani kell, hogy a szervezet rugalmasan tudjon alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez; a motivációt pedig a folyamatos kommunikációval, képzésekkel, tréningekkel lehet fenntartani.

Nehéz időszakban a vezetőnek különösen láthatónak kell lennie a szervezetben, ezért az Unilevernél kiemelt figyelmet fordítanak a folyamatos és kétirányú kommunikációra, tájékoztatják a dolgozókat a változásokról, annak érdekében, hogy csökkentsék a bizonytalanságot. Évente egyszer kommunikációs fórumot rendeznek valamennyi munkavállaló részére, amelyen az éves eredményeket értékelik és a következő év terveit ismertetik. Emellett évente 3-4 alkalommal vezetői fórumot tartanak 50 vezetőnek, havonta egyszer a vezetőség tagjaival, kéthavonta pedig a vezérigazgatóval ülhetnek le a dolgozók teázni és kötetlenül elbeszélgetni.

A HR osztály stressz menedzsment programot is működtet, amelyet elektronikus formában vagy tréner segítségével vehetnek igénybe a munkatársak, akiket a stressz levezetésében is segítenek. Foglalkozás-egészségügyi orvos rendel például az irodaépületen belül, akivel gyakran találkozhatnak a dolgozók, és egyénileg is konzultálhatnak vele. 2005 óta működik a cégnél a Vitalitás munkahelyi egészségmegőrző program, emellett minden évben szerveznek menedzserszűréseket is - tájékoztatott Vince Beáta.
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk