A stresszmentes munkahely illúzió, de nem mindegy, mit élnek át az alkalmazottak

Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont vállalat-egészségügyi divízióvezetője és Stoll Dániel, klinikai szakpszichológus 

„A pszichoszociális kockázati tényezők alatt értünk minden olyan környezeti hatást, mely kedvezőtlen hatást gyakorol a fizikai és mentális egészségre. A felmérés során pedig a munkahelyi faktorokra koncentrálunk. A vállalati irányelvek, kultúra és kommunikáció, a személyek közötti dinamika mind problémaforrás lehet. Fontos tényező a munkakörben az időkényszer, a balesetveszély, a műszakok száma és azok ideje. Nincs munkahely stressz nélkül, de amíg kismértékben inspiráló hatású és segíti a mentális összeszedettséget, addig a túlzott stressz és terhelés kimerüléshez vezet. Ez több betegségre hajlamosíthat, de csökken a munkavállaló elkötelezettsége és produktivitása is, ami akár felmondásához is vezethet.

A pszichoszociális kockázatfelmérés jogszabályi háttere

A munkaadóknak három évente kötelező pszichoszociális kockázatfelmérést végezni, azonban a törvényi szabályozás nem rendelkezik arról, hogy ezt a nehezen megfogható elemzést milyen módszertan segítségével kell elvégezni és milyen lépéseket kell tenni az eredmények ismeretében. Bár ez egy jogszabályi kötelezettség, a munkaadóknak is érdeke, hogy felismerjék az ebben rejlő fejlesztési lehetőségeket.

A munkaadónak is előnyére válhat a pszichoszociális kockázatfelmérés

„Elsősorban a felmérés anonimitása miatt kaphat őszinte visszajelzést a vállalat. A munkavállalók a felmérés során nem beazonosíthatóak, így bátran elmondhatják a véleményüket. Ha a kockázatértékelés alapos előkészületek után, megfelelő módszerrel készül, akkor valódi problémákra hívhatja fel a figyelmet. Pszichológusaink a megrendelővel együttműködve segítenek a háttérben rejlő okok felismerésében és azok megértésében. Így a jogszabályi megfelelésen túl valódi következtetéseket is le lehet vonni, melyekre alapozva csökkenthetőek a kockázatok, valamint akciótervet lehet készíteni. Ezért érdemes komolyan venni ezt a feladatot, ha már úgyis kötelező elvégezni” – mondta Dr. Nagy-László Nóra.

Ha egy cég tudatában van annak, hogy a túlzott stressz csökkenti a termelékenységet és lépéseket tesz azért, hogy ezt elkerülje válságállóbbá teheti saját működését. Stoll Dániel példaként említette az egyik megrendelőt, aki figyelmes lett arra, hogy valamiért jelentősen nőtt a betegszabadságok és táppénzes időszakok száma. A felmérésben egyes stresszorokat csoportosan jeleztek a munkavállalók. Ebből kiindulva megállapítható volt, hogy a cégben zajló változásokról nem történt meg a megfelelő kommunikáció, ami bizonytalanságot és feszültséget eredményezett.

Milyen stresszforrások és egyéb tényezők játszhatnak még fontos szerepet?

Fontos, hogy a vállalati hierarchián belül mennyire lehet felfelé is kommunikálni, így például tisztázottak-e az egyes szerepek a munkacsoportok és munkavállalók között, milyen mértékű a munkaterhelés, mennyire tud kontrollt tartani a munkafolyamatok fölött a munkavállaló. A munkakörülmények is stresszforrást jelenthetnek, például, ha vegyszerekkel, zajban vagy nem megfelelő hőmérsékletben kell dolgozni. Maga a munkavállaló is fontos tényező, hiszen az ő személyisége, motivációi, képességei is befolyásolják azt, hogy mi az, ami számára kellemetlenséget jelent. 

A munkavállalók pszichoszociális állapotának hosszú távú jelentősége

„Demográfiai adatok alapján elmondható, hogy a munkavállalók átlagéletkora nő, ezért fontos, hogy a jó munkaerőt ne csak megtartsák a munkaadók, hanem egészségük megtartásában is segítsék őket. Ahogy azt korábban említettük, a stressz nagyon sok betegségre hajlamosíthat, a főbb kóroki tényezők egyike. A hosszabb távú egészségmegőrzésben van tehát rendkívül fontos szerepe annak, hogy az alkalmassági vizsgálaton túl a munkavállalók mentális egészségére is figyelmet fordít munkaadójuk” – tette hozzá Dr. Nagy-László Nóra.

Fotó: Budai Egészségközpont