Megjelent: 4 hónapja

A stresszmentes munkahely illúzió, de nem mindegy, mit élnek át az alkalmazottak

A WHO adatai szerint világszerte évente tizenkétmilliárd munkanap veszik kárba a depresszió és a szorongás következtében, a Gallup 2022-es jelentése szerint pedig az európai munkavállalók 39 százaléka tapasztal stresszt, a munkahelyük iránti elkötelezettségük pedig mindössze 14 százalék. Ennek ellenére a munkavállalói pszichés jóllét csak az utóbbi években kapott nagyobb figyelmet, holott több, mint egy évtizede kötelező a pszichoszociális kockázatfelmérés. A Budai Egészségközpont szakértői, Dr. Nagy-László Nóra, vállalat-egészségügyi divízióvezető és Stoll Dániel, klinikai szakpszichológus segítségével többet is megtudhatunk a pszichoszociális rizikókról, a felmérés jogszabályi hátteréről, a stressz és egészség kapcsolatáról, valamint a munkaadók számára így nyerhető hasznos információkról.

Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont vállalat-egészségügyi divízióvezetője és Stoll Dániel, klinikai szakpszichológus 

„A pszichoszociális kockázati tényezők alatt értünk minden olyan környezeti hatást, mely kedvezőtlen hatást gyakorol a fizikai és mentális egészségre. A felmérés során pedig a munkahelyi faktorokra koncentrálunk. A vállalati irányelvek, kultúra és kommunikáció, a személyek közötti dinamika mind problémaforrás lehet. Fontos tényező a munkakörben az időkényszer, a balesetveszély, a műszakok száma és azok ideje. Nincs munkahely stressz nélkül, de amíg kismértékben inspiráló hatású és segíti a mentális összeszedettséget, addig a túlzott stressz és terhelés kimerüléshez vezet. Ez több betegségre hajlamosíthat, de csökken a munkavállaló elkötelezettsége és produktivitása is, ami akár felmondásához is vezethet.

Ezekből a problémákból olyan extraköltségek származhatnak, ami akár az adott kolléga éves fizetésének 75 százalékát is kiteheti.
Betegségek közül konkrét példaként említeném a derékfájást, aminek a hosszútávú fennmaradásában a legfőbb kóroki tényező a munkahelyi stressz. Tehát nem lesz könnyű a felépülés azok számára, akik elégedetlenek és túlhajszoltak a munkájuk során” – mondta Stoll Dániel.

A pszichoszociális kockázatfelmérés jogszabályi háttere

A munkaadóknak három évente kötelező pszichoszociális kockázatfelmérést végezni, azonban a törvényi szabályozás nem rendelkezik arról, hogy ezt a nehezen megfogható elemzést milyen módszertan segítségével kell elvégezni és milyen lépéseket kell tenni az eredmények ismeretében. Bár ez egy jogszabályi kötelezettség, a munkaadóknak is érdeke, hogy felismerjék az ebben rejlő fejlesztési lehetőségeket.

A munkaadónak is előnyére válhat a pszichoszociális kockázatfelmérés

„Elsősorban a felmérés anonimitása miatt kaphat őszinte visszajelzést a vállalat. A munkavállalók a felmérés során nem beazonosíthatóak, így bátran elmondhatják a véleményüket. Ha a kockázatértékelés alapos előkészületek után, megfelelő módszerrel készül, akkor valódi problémákra hívhatja fel a figyelmet. Pszichológusaink a megrendelővel együttműködve segítenek a háttérben rejlő okok felismerésében és azok megértésében. Így a jogszabályi megfelelésen túl valódi következtetéseket is le lehet vonni, melyekre alapozva csökkenthetőek a kockázatok, valamint akciótervet lehet készíteni. Ezért érdemes komolyan venni ezt a feladatot, ha már úgyis kötelező elvégezni” – mondta Dr. Nagy-László Nóra.

Ha egy cég tudatában van annak, hogy a túlzott stressz csökkenti a termelékenységet és lépéseket tesz azért, hogy ezt elkerülje válságállóbbá teheti saját működését. Stoll Dániel példaként említette az egyik megrendelőt, aki figyelmes lett arra, hogy valamiért jelentősen nőtt a betegszabadságok és táppénzes időszakok száma. A felmérésben egyes stresszorokat csoportosan jeleztek a munkavállalók. Ebből kiindulva megállapítható volt, hogy a cégben zajló változásokról nem történt meg a megfelelő kommunikáció, ami bizonytalanságot és feszültséget eredményezett.

Milyen stresszforrások és egyéb tényezők játszhatnak még fontos szerepet?

Fontos, hogy a vállalati hierarchián belül mennyire lehet felfelé is kommunikálni, így például tisztázottak-e az egyes szerepek a munkacsoportok és munkavállalók között, milyen mértékű a munkaterhelés, mennyire tud kontrollt tartani a munkafolyamatok fölött a munkavállaló. A munkakörülmények is stresszforrást jelenthetnek, például, ha vegyszerekkel, zajban vagy nem megfelelő hőmérsékletben kell dolgozni. Maga a munkavállaló is fontos tényező, hiszen az ő személyisége, motivációi, képességei is befolyásolják azt, hogy mi az, ami számára kellemetlenséget jelent. 

A munkavállalók pszichoszociális állapotának hosszú távú jelentősége

„Demográfiai adatok alapján elmondható, hogy a munkavállalók átlagéletkora nő, ezért fontos, hogy a jó munkaerőt ne csak megtartsák a munkaadók, hanem egészségük megtartásában is segítsék őket. Ahogy azt korábban említettük, a stressz nagyon sok betegségre hajlamosíthat, a főbb kóroki tényezők egyike. A hosszabb távú egészségmegőrzésben van tehát rendkívül fontos szerepe annak, hogy az alkalmassági vizsgálaton túl a munkavállalók mentális egészségére is figyelmet fordít munkaadójuk” – tette hozzá Dr. Nagy-László Nóra.

Fotó: Budai Egészségközpont

  • 2023.03.30euChance KLUB Elindult az euChance program, melynek egyik kulcs eleme a networking lehetőséget biztosító euChance KLUB. Szeretettel meghívjuk a 2023-as év első eseményére. 2023. március 30. 9:00-11:00 Nem Adom Fel Kávézó 1086 Budapest, Magdolna utca 1. Részletek Jegyek
  • 2023.04.28Vezetői Best Practice Fórum VEZETŐI ÉS SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ, MOTIVÁCIÓ A fórum célja a vezetői legjobb gyakorlatok megosztása Részletek Jegyek
  • 2023.05.10Foglalkoztatás 3.0 Nyissunk együtt a munkaerőpiac új lehetőségei felé! Hogyan lehet sikeres a 3. országból történő toborzás? Milyen munkaerőpiaci problémákat orvosolhatunk vele? Mekkora erőforrást és pénzt igényel a folyamat? Hogyan érdemes belevágni? A HR Portal és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által közösen szervezett Foglalkoztatás 3.0 konferenciának fókuszában az Mt. 2022, év végi EU-s jogharmonizációja, valamint a 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatása áll. Részletek Jegyek
  • 2023.05.18Lean Konferencia Lean és digitális transzformáció Lean, energiahatékonyság, folyamatfejlesztés. Részletek Jegyek
További cikkek
Mit tehet a HR a mérgező főnökök ellen? - íme a jogi megoldások mobbing esetén

Egy Linkedin posztból indult el egy kommentfolyam, majd Jobangel nálunk, a HR Portálon fejtette ki a véleményét a munkahelyi zaklatás, megfélemlítés... Teljes cikk

A stresszmentes munkahely illúzió, de nem mindegy, mit élnek át az alkalmazottak

A WHO adatai szerint világszerte évente tizenkétmilliárd munkanap veszik kárba a depresszió és a szorongás következtében, a Gallup 2022-es jelentése... Teljes cikk

Munkavédelem: legtöbbször az oktatás hiányosságai és a pihenőidő miatt kellett intézkednie a felügyelőknek

Az ellenőrzött vállalkozások többsége betartotta az előírásokat és munkabalesetből sem volt több a megszokottnál idén nyáron. Bár még mindig... Teljes cikk