Munkaerőhiány és a munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon
A Cafeteria Trend és Sebők Marianna, Ph.D. közös empirikus kutatásából kiderül, hogy a vállalkozások rendkívül fontos feladatnak ítélik meg a munkaerő-piacon tapasztalható, egyre jelentősebb munkaerő-hiány kezelését, a munkaerő mobilitásának támogatását, tudatosabb kezelését pedig az egyik legfontosabb eszközként határozzák meg a munkaerő-piaci problémák kezelésére.
Az elmúlt évek hasonló célú kutatásai egyértelműen romló munkaerő-piaci helyzetről tudósítanak, míg 2014-ben többnyire a szakmunkások kínálatával voltak elégedetlenek a vállalkozások, napjainkban már a segéd- és betanított munkások munkaerő-kínálata is jelentősen gyengült.
A munkáltatók teljes elégedettsége a munkaerő kínálattal a szakmunkások körében mindössze 14,8%-os, de a betanított munkások esetében sem éri el a 20%-ot, ami azt jelenti, hogy a munkaadó szervezetek 80-85%-a inkább elégedetlen vagy elégedetlen a munkaerő-választékkal. Dr.Sebők
Marianna megállapítása alapján a 2017. évi kutatási eredmények tükrében, a legsúlyosabb munkaerőhiányt az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén érzékelhetünk.
Betöltetlen álláshelyekről a kutatásban résztvevők 70,2%-a számolt be, ahol a cégek egyharmadánál a munkaerő-hiány mértéke a cégek által foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva 1-5%-ra tehető és közel egyötöde azon cégek aránya, ahol 5-10% közötti a munkaerőhiánnyal küszködnek.
A munkáltatói csoportok közül leginkább az 50-249 főt foglalkoztató cégeket sújtja a munkaerő-hiány 87,5%-a küzd munkaerő ellátottsági problémákkal.
A válaszadók számos betöltetlen munkakört soroltak fel, ezek közül is kiemelkednek amelyeknek betöltésére hat hónapnál is tovább tart megfelelő munkaerőt találni. A legsúlyosabb problémák a mérnöki (39,5% jelezte a fél évnél hosszabb keresést) és fémipari szakmunkás (39,3%) pozíciók betöltésénél vannak, de súlyosak a problémák az informatikai szakterülethez kapcsolódó munkakörök esetén is (34,6%).
A munkaadók munkavállalói programjainak a száma, a mobilitás elősegítésére fordított energia az elmúlt évtizedben jelentősen bővült. A munkáltatók ugyanis egyre szélesebb körben alkalmaznak mobilitást támogató programokat, amelyeknek céljaira is rákérdeztek. Az eredmények megegyeztek a korábbi, 2014. és 2015. évi kutatások eredményével, mely szerint továbbra is legfontosabb szempontja a munkavállalói igénynek kielégítését és a munkavállalói lojalitás erősítését szolgálja.
Legnépszerűbb támogatási eszközök %-os mértékben:
- helyi/helyközi bérlettámogatás napi utazáshoz ‒ 77,2%
- gépjármű támogatás ‒ 66,3%
- szolgálati autó biztosítása ‒ 62,1%
Legkevésbé népszerű támogatási eszközök:
- óvoda/bölcsőde működtetése ‒ 3,1%
- letelepedési támogatás ‒ 3,7%
- munkásszálló biztosítása ‒ 6,3 %
A mobilitás egyik jellemző magyarországi formájának támogatására, a napi szintű ingázásra a szervezetek kiemelkedő figyelmet fordítanak.
Megvizsgálták a munkakörökhöz kapcsolódó tolerancia határt, mekkora az a távolság, ahol még felveszik a jelentkezőt. Az ingázás jelentősen drágíthatja a munkaerő árát, ezért a munkáltató gazdasági érdeke azt kívánja, hogy az munkavállaló minél közelebb lakjon a munkavégzés helyéhez. Ezzel párhuzamosan egy munkáltatónak az anyagi megtakarítás mellett, figyelnie kell a munkavállalók mentális és fizikális egészségének hosszú távú megőrzésére is. A kutatás során az egyes munkakörök toleranciahatára legnagyobb arányban 25 km alatt van, illetve a 25,1-50 km között volt.
Fata László cafeteria szakértő az eredmények alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezményt a kutatásban résztvevők egyötöde veszi igénybe. A cégek főtevékenységük szempontjából a munkaerő-piaci mobilitás alacsony szintjét egyre aggasztóbbnak érzékelik. Az 1-10-ig terjedő értékskálán a vélemények átlaga 2017-ben 5,29, ezzel szemben a 2014 évi átlag 4,513 volt. A 2014 évi felméréshez képest közel 15%-kal látják a vállalkozások kedvezőtlenebb helyzetben a munkaerő-piac belső mobilizációs képességét. A vállalkozások egyre nagyobb energiát fektetnek be a munkaerőhiány mérséklésébe.
A cégek létszámnövekedésével párhuzamosan egyre biztosabb, hogy HR szakembert foglalkoztatnak. A HR szakember foglalkoztatása számos előnnyel jár a munkaerőért folyó versenyben, a kutatás eredménye alapján:
- átlagosan több atipikus foglalkoztatási formát alkalmaznak azon szervezetek, ahol HR szakembert is alkalmaznak;
- a kutatásban résztvevők 5%-a készít is "Mobilitási Terv"-et, a 16 gazdálkodási szervezetből 15-nél vannak HR specialista (94%).
- kétszer több vállalkozásnál veszik igénybe az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási kedvezményt, ahol HR szakembert is alkalmaznak.
CafeteriaTrend
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Elindult a tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő program 3 napja
- Az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája 3 napja
- A SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt 3 napja
- A tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indul 4 napja
- A fiatal munkavállalók harmada szerint munkáltatója nem törődik a fenntarthatósággal 4 napja
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 1 hete
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 1 hete
- Felmérés: így hat a fizikai dolgozókra a munkahelyi zenehallgatás 1 hete