Képzések helyett inkább új munkatársakat keresnek a cégek
A KSH felmérése szerint a munkáltatók 82 százaléka beéri a dolgozók meglévő tudásával, az új követelményekhez inkább megfelelően képzett, új munkatársakat vesznek fel. Ez különösen a kisebb cégekre igaz, míg a nagyobb, 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok a megfelelő szakmai képzéseket hiányolják a piacról.
Bár a dolgozók képzését egyre több hazai vállalkozás támogatja, és erre mind többet áldoznak is, a cégek fele nem tartja szükségesnek a munkavállalók továbbtanulását. A KSH csaknem 30 ezer vállalkozás képzési politikáját térképezte fel, s arra az eredményre jutott, hogy a szervezetek az új követelményekhez inkább megfelelően képzett, új munkatársak felvételével igazodnak. Ez különösen a kisebb cégekre igaz, míg a nagyobb, 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok jobbára a megfelelő szakmai képzések piaci hiányára hivatkoznak. A szakmai képzés mellőzését emellett a magas költségekkel és az időhiánnyal indokolták.
Míg a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyvállalatok 92 százaléka és az 50-249 alkalmazottal bíró cégek 80 százaléka támogatott valamilyen szakképzést 2005-ben, addig a kisebb vállalkozások kevesebb mint fele fordított gondot erre. Az ágazatok között is markáns különbségek tapasztalhatók. Legnagyobb arányban - a megkérdezettek 70-90 százaléka - a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés területén tevékenykedő cégek és a közművállalatok részesítették szakmai oktatásban dolgozóikat. Legkevésbé pedig a textilipar, bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá a képzésekhez.
A hagyományos tanfolyamok lebonyolítását a cégek előszeretettel bízzák külső szakértőkre, cégekre. A saját munkatársak által tartott belső képzések kevéssé jellemzőek, a cégek kétötöde számolt be arról, hogy ilyet szervezett. A vállalkozások még mindig jobban bíznak a konferenciák és szemináriumok révén szerzett ismeretekben, mint a tanfolyamokban - az előbbihez a vállalatok 80 százaléka járult hozzá rendszeresen. A cégek 45 százaléka a munkahelyi, munka közbeni tapasztalatátadást is megjelölte, mint a képzés bevált módszerét.
A KSH felmérése arra is rávilágított, hogy munkáltatók - főként a kisvállalkozások - egyre kevésbé támogatják a munkaidő alatti távolléteket. Míg 1999-ben egy 50-nél kevesebb dolgozót alkalmazó cégnél évi 45 óra munkaidő-kedvezményre számíthattak a munkavállalók a kurzusok idejére, 2005-ben már csak a 35-re. A nagyobb vállalatoknál az utóbbi években nem változott érdemben az éves munkaidő-kedvezmény, átlagosan 38 óra kedvezményben részesülhettek a dolgozók.
Népszabadság
Míg a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyvállalatok 92 százaléka és az 50-249 alkalmazottal bíró cégek 80 százaléka támogatott valamilyen szakképzést 2005-ben, addig a kisebb vállalkozások kevesebb mint fele fordított gondot erre. Az ágazatok között is markáns különbségek tapasztalhatók. Legnagyobb arányban - a megkérdezettek 70-90 százaléka - a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés területén tevékenykedő cégek és a közművállalatok részesítették szakmai oktatásban dolgozóikat. Legkevésbé pedig a textilipar, bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá a képzésekhez.
A hagyományos tanfolyamok lebonyolítását a cégek előszeretettel bízzák külső szakértőkre, cégekre. A saját munkatársak által tartott belső képzések kevéssé jellemzőek, a cégek kétötöde számolt be arról, hogy ilyet szervezett. A vállalkozások még mindig jobban bíznak a konferenciák és szemináriumok révén szerzett ismeretekben, mint a tanfolyamokban - az előbbihez a vállalatok 80 százaléka járult hozzá rendszeresen. A cégek 45 százaléka a munkahelyi, munka közbeni tapasztalatátadást is megjelölte, mint a képzés bevált módszerét.
A KSH felmérése arra is rávilágított, hogy munkáltatók - főként a kisvállalkozások - egyre kevésbé támogatják a munkaidő alatti távolléteket. Míg 1999-ben egy 50-nél kevesebb dolgozót alkalmazó cégnél évi 45 óra munkaidő-kedvezményre számíthattak a munkavállalók a kurzusok idejére, 2005-ben már csak a 35-re. A nagyobb vállalatoknál az utóbbi években nem változott érdemben az éves munkaidő-kedvezmény, átlagosan 38 óra kedvezményben részesülhettek a dolgozók.
Népszabadság
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
A tanár is munkavállaló!?
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 1 hónapja
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 1 hónapja
- Sämling Solution Szervezetfejlesztő (OD) tanácsadó képzés - Miért érdemes Szervezetfejlesztővé válni? 1 hónapja
- A tanár is munkavállaló!? 2 hónapja
- Mentorprogram indul a kertészeti szakma utánpótlásának érdekében 2 hónapja
- Mennyit keresnek a trénerek? Mennyibe kerül a tréning? - elemzés a tréneri napidíjakról 2 hónapja
- Jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevők lehetőségei 2 hónapja
- A gyógyszerész nélküli gyógyszertár ellen foglaltak állást 2 hónapja
- Újabb 15 milliárdos szakaszra pályázhatnak a cégek munkahelyi képzéseik megvalósításához 2 hónapja
- 15 milliárd forintra lehet pályázni a GINOP plusz program munkahelyi képzés harmadik szakaszában 2 hónapja