14 egybefüggő nap pihenés mindenkinek jár
Közeledik a szabadság egyik fő szezonja, így érdemes áttekinteni azokat a szabályokat, melyek a munkáltatók vagy a munkavállalók számára problémát jelenthetnek. A szabadságra vonatkozó szabályok megsértésének pedig komoly következményei is lehetnek. Nem csupán a felügyelet bírságával lehet adott esetben számolni, hanem különféle munkavállalói igények vagy akár munkavállalói felmondás is szóba kerülhetnek. Ezen túlmenően a szabályok olyan praktikus lehetőségeket is biztosítanak, melyekkel a feleknek érdemes élniük. Ezeket a szempontokat vesszük végig az alábbiakban.
Ezekről lehet, illetve kell a feleknek megállapodniuk, írásban vagy szóban
A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Érdemes azonban erről a kötelezettségről azt tudni, hogy a felek megállapodással a szabálytól eltérhetnek. Ebben az esetben az adott naptári évben azt kell rögzíteniük, hogy a munkavállaló nem kíván 14 egybefüggő napra a munkavégzés alól mentesülni. Amennyiben a munkáltató észleli, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, és ezt a következő évben kívánja "rendezni", a visszadátumozott megállapodással okirathamisítást követnek el a felek. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek a következő évben azt foglalják írásba, amiről az előző évben szóban állapodtak meg. Hasonlóképpen megállapodás szükséges a munkavállaló életkori pótszabadságának következő év végéig történő kiadásához azaz a következő évre történő áttolásához. Ezt a megállapodást azonban minden naptári évben külön meg kell kötniük. Habár a törvény egyik esetben sem ír elő formai követelményt, javasolt a megállapodások írásban történő rögzítése. Ne bízzunk abban, hogy a felek közti akarategység örök életű lesz.
A szabadság szabályaira vonatkozó sorozatunk előző része itt olvasható.
A szabadságot fő szabály szerint - néhány kivételt leszámítva - az esedékesség évében ki kell adni. Ez a kötelezettség pedig minden esetben a munkáltatót terheli, aki nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem kívánt szabadságot igénybe venni. Amennyiben a kiadás időben nem történik meg, annak számos gyakorlati következménye is lehet. Egyrészt egy idő után a szabadság fizikailag nem adható már ki, hiszen a szabadság kiadásával a munkavállaló tetemes időre mentesülne a munkavégzés alól és azt így ellehetetlenítené. A szabadságra vonatkozó igényéről pedig a munkavállalót lemondatni érvényesen nem lehet. Amennyiben pedig a munkáltató a szabadság kiadását aláiratja, ám azt nem adja ténylegesen ki, már a büntetőjog területére téved. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése, fenntartása a munkáltató kötelezettsége. A szabadság kiadásának elmulasztásával pedig a munkáltató ezen alapvető kötelezettségét sérti meg. Ebből pedig adott esetben nem csupán kárfelelőssége származhat, hanem a munkavállaló számára jogszerű alapot is teremthet a munkaviszonya felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséhez.
Általános munkarend esetén a szabadság munkanapokra történő kiadása nem vet fel kérdéseket. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanakkor más a munkanap fogalma. A szabadság kiadása során ilyen esetben a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ezekre tehát akkor sem adható ki szabadság, ha a munkavállalónak munkaszüneti napon munkaidő-beosztása volt. Ez azonban pusztán egy törvény szövegezési hiba, melyet a törvény július 1. napjával hatályba lépő tervezett módosítása orvosolni kívánt, ám ez végül nem kapta meg az Országgyűlés bizottságának támogatását. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azonban a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadságot az első esetben munkanapban, a második esetben pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Akármelyik megoldás mellett is döntünk, a munkavállaló jogszerűen nem lehet valamely munkanap egy részén szabadságon, másik részében pedig munkában. A fél nap szabadságnak tehát nincsen törvényi alapja, ami persze nem jelenti azt, hogy ez nem létezik a gyakorlatban.
A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Érdemes azonban erről a kötelezettségről azt tudni, hogy a felek megállapodással a szabálytól eltérhetnek. Ebben az esetben az adott naptári évben azt kell rögzíteniük, hogy a munkavállaló nem kíván 14 egybefüggő napra a munkavégzés alól mentesülni. Amennyiben a munkáltató észleli, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, és ezt a következő évben kívánja "rendezni", a visszadátumozott megállapodással okirathamisítást követnek el a felek. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek a következő évben azt foglalják írásba, amiről az előző évben szóban állapodtak meg. Hasonlóképpen megállapodás szükséges a munkavállaló életkori pótszabadságának következő év végéig történő kiadásához azaz a következő évre történő áttolásához. Ezt a megállapodást azonban minden naptári évben külön meg kell kötniük. Habár a törvény egyik esetben sem ír elő formai követelményt, javasolt a megállapodások írásban történő rögzítése. Ne bízzunk abban, hogy a felek közti akarategység örök életű lesz.
A szabadság szabályaira vonatkozó sorozatunk előző része itt olvasható.
A szabadság gyűjtögetése nem érdeke egyik félnek sem
A szabadságot fő szabály szerint - néhány kivételt leszámítva - az esedékesség évében ki kell adni. Ez a kötelezettség pedig minden esetben a munkáltatót terheli, aki nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem kívánt szabadságot igénybe venni. Amennyiben a kiadás időben nem történik meg, annak számos gyakorlati következménye is lehet. Egyrészt egy idő után a szabadság fizikailag nem adható már ki, hiszen a szabadság kiadásával a munkavállaló tetemes időre mentesülne a munkavégzés alól és azt így ellehetetlenítené. A szabadságra vonatkozó igényéről pedig a munkavállalót lemondatni érvényesen nem lehet. Amennyiben pedig a munkáltató a szabadság kiadását aláiratja, ám azt nem adja ténylegesen ki, már a büntetőjog területére téved. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése, fenntartása a munkáltató kötelezettsége. A szabadság kiadásának elmulasztásával pedig a munkáltató ezen alapvető kötelezettségét sérti meg. Ebből pedig adott esetben nem csupán kárfelelőssége származhat, hanem a munkavállaló számára jogszerű alapot is teremthet a munkaviszonya felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséhez.
A szabadságot minden esetben munkanapra kell kiadni, nyilvántartani órában is lehet
Általános munkarend esetén a szabadság munkanapokra történő kiadása nem vet fel kérdéseket. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanakkor más a munkanap fogalma. A szabadság kiadása során ilyen esetben a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ezekre tehát akkor sem adható ki szabadság, ha a munkavállalónak munkaszüneti napon munkaidő-beosztása volt. Ez azonban pusztán egy törvény szövegezési hiba, melyet a törvény július 1. napjával hatályba lépő tervezett módosítása orvosolni kívánt, ám ez végül nem kapta meg az Országgyűlés bizottságának támogatását. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azonban a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadságot az első esetben munkanapban, a második esetben pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Akármelyik megoldás mellett is döntünk, a munkavállaló jogszerűen nem lehet valamely munkanap egy részén szabadságon, másik részében pedig munkában. A fél nap szabadságnak tehát nincsen törvényi alapja, ami persze nem jelenti azt, hogy ez nem létezik a gyakorlatban.
A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság?
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Temetési segély
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 4 hete
- Szabadság gyerekkel 4 hete
- A dolgozók fele betegség vagy baleset miatt kénytelen szabadságot kivenni, fizetés nélkül 4 hete
- Az szja-bevallási tervezetek átnézésére hívja fel a figyelmet az adóhivatal 1 hónapja
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban? 2 hónapja
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam? 2 hónapja
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság? 2 hónapja
- Nincs több email áradat szabadság után - így segít az AI felvenni újra a fonalat 2 hónapja
- Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla 2 hónapja
- Melyik országban jár a legtöbb szabadság? 3 hónapja
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 3 hónapja