kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Hogyan lehet áttolni a szabadságot a jövő évre?

A 2016-os szabadnapok egy része - bizonyos feltételekkel - áttolható 2017-re. Hogy mely esetekben és hány nap szabadság - kiderül cikkünkből.

A lényeggel indítva, a szabadság tárgyévet követő időszakban történő kiadására a következő esetekben van lehetőség:


1. 2017. január 6-ig 5 munkanap áttolható



Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében azaz, 2016-ban megkezdődik, az esedékesség évét követő évben ezzel egybefüggően legfeljebb 5 munkanap kiadható (2017. január 6-ig), hiszen ilyenkor törvényi fikció, hogy a szabadság még az esedékességének évében kiadásra került, azt abban az évben kiadottnak kell tekinteni és elszámolni.


2. 2017. március 31-ig adható ki a szabadság ezekben az esetekben



A teljes szabadság kiadása a következő évre átcsúsztatható, amennyiben a munkaviszony az esedékesség évében október 1-sején vagy azt követően kezdődött, illetve annak negyede csúsztatható át, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra kollektív szerződés felhatalmazást ad.


3. 2017. december 31-ig adható ki maximum 10 nap életkori pótszabadság



2014. január 1-től legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-éig adható ki a munkavállalót az életkora alapján megillető pótszabadság, amennyiben erre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló megállapodik. Ilyen megállapodást a feleknek minden naptári évre nézve külön kell tenniük, így nem lehetséges munkaszerződésbe foglalni.


4. Munkavállalói akadály esetén 60 napon belül



Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudta kiadni a munkáltató az esedékesség évében, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni. Ilyen esetben akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság.


Így számoljuk ki a szabadság mértékét



A munkavégzéssel elválaszthatatlanul összefügg a szabadság (pihenés), mely a munkavállaló egyik alapvető joga. Nem csupán a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), hanem a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 132. számú egyezménye is tartalmaz erre nézve rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy a jogalkotó Magyarországon ezeket a jogforrásokat teljes mértékben átültette, így elegendő az Mt. szabályainak a vizsgálata. Az Mt. 115-121.§-ai között kell keresni a szabadság keletkezésének jogcímeit, melyek közül a legfontosabbak a mindenkit megillető 20 munkanap alapszabadság, a 45. életévig növekvő mértékű életkori pótszabadság (1-10 munkanap), valamint a gyermekek száma alapján járó, változó mértékű pótszabadság (2,4,7 munkanap). Ezeket kell összeadni, év közben keletkezett vagy megszűnt munkaviszony esetén pedig arányosítani. Ez a törvény egyértelmű szabályaiból következően senkinek sem jelenthet problémát.


Alkalmi munkavállalás és iskolaszövetkezeti munkavégzés esetén is keletkezik szabadság



A szabadsággal összefüggésben arra is rá kell mutatni, hogy az olyan jogviszonyokban is keletkezik, mint például az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás, melynek két fő szezonja a nyár és a karácsonyi ünnepek. Ebben az atipikus jogviszonyban ugyanakkor a szabadság kiadását nem korlátozzák (szabályozzák) előírások, csupán a szabadság kötelező megváltása az egyetlen alkalmazandó Mt-beli szabály. Az ugyanakkor a szabályozásból nem egyértelmű, hogy a szabadság megváltása után fizetendő-e közteher, mindkét álláspont levezethető a törvényből. Iskolaszövetkezet esetében pedig 2016. szeptember 1. napjától már nem az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit, hanem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.tv. előírásait kell alkalmazni. Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit iskolaszövetkezet esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.


A munkáltatónak ezeket a szabályokat kell szem előtt tartania



A szabadságot az Mt.122.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló előzetes meghallgatását követően a munkáltató adja ki. A munkáltató adja így tehát ki azt a 7 munkanap szabadságot is, mellyel az Mt.122.§ (2) bekezdés alapján a munkaviszony első három hónapját leszámítva a munkavállaló rendelkezik. A munkáltatónak a szabadság kiadására irányuló közlését, míg a munkavállalónak a szabadság "kivételére" irányuló kérelmét 15 napos előzetes határidővel kell megtenni.

Természetesen a felek ettől egyező akarattal eltérhetnek. A munkáltató kötelezettségeként érvényesül az a szabály is, mely szerint a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ennek keretében a 14 napos mentesülés időtartamába nem csak a szabadsággal érintett munkanapok, hanem a munkavállaló heti pihenőnapja (heti pihenőideje), a munkaszüneti nap, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás során alkalmazásra kerülő szabadnap is figyelembe vehetőek. Munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérően is meg lehet állapodni, így ez a szabály nincsen a kőbe vésve. Rendelkezni valamilyen formában ugyanakkor erről szükséges, hiszen a munkaügyi felügyelet ennek meglétét ellenőrzés alkalmával bizonyosan vizsgálni fogja. Hasonlóképpen vizsgálni fogja a felügyelet a szabadság nyilvántartására vonatkozó szabályok betartását is, mely különösen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szokott a munkáltatók számára problémát jelenteni.


A munkáltató felelős a szabadság kiadásáért



Fontos arra rámutatni, hogy a szabadság kiadásáért a munkáltató felelős. A szabadság pedig akkor sem évül el, amennyiben azt a munkáltató elmulasztja kiadni. Amennyiben tehát a munkaviszony a szabadság kiadása nélkül szűnik meg, abban az esetben a teljes felhalmozott szabadságot meg kell váltani.

Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára.

Részletek ezen a linken érhetőek el.


Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk

TB kiskönyv pótlása

Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk