Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 2 éve

Hogyan lehet áttolni a szabadságot a jövő évre?

A 2016-os szabadnapok egy része - bizonyos feltételekkel - áttolható 2017-re. Hogy mely esetekben és hány nap szabadság - kiderül cikkünkből.

A lényeggel indítva, a szabadság tárgyévet követő időszakban történő kiadására a következő esetekben van lehetőség:

1. 2017. január 6-ig 5 munkanap áttolható

Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében azaz, 2016-ban megkezdődik, az esedékesség évét követő évben ezzel egybefüggően legfeljebb 5 munkanap kiadható (2017. január 6-ig), hiszen ilyenkor törvényi fikció, hogy a szabadság még az esedékességének évében kiadásra került, azt abban az évben kiadottnak kell tekinteni és elszámolni.

2. 2017. március 31-ig adható ki a szabadság ezekben az esetekben

A teljes szabadság kiadása a következő évre átcsúsztatható, amennyiben a munkaviszony az esedékesség évében október 1-sején vagy azt követően kezdődött, illetve annak negyede csúsztatható át, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra kollektív szerződés felhatalmazást ad.

3. 2017. december 31-ig adható ki maximum 10 nap életkori pótszabadság

2014. január 1-től legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-éig adható ki a munkavállalót az életkora alapján megillető pótszabadság, amennyiben erre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló megállapodik. Ilyen megállapodást a feleknek minden naptári évre nézve külön kell tenniük, így nem lehetséges munkaszerződésbe foglalni.

4. Munkavállalói akadály esetén 60 napon belül

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudta kiadni a munkáltató az esedékesség évében, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni. Ilyen esetben akár az esedékesség évét követő év eltelte után is kiadható a szabadság.

Így számoljuk ki a szabadság mértékét

A munkavégzéssel elválaszthatatlanul összefügg a szabadság (pihenés), mely a munkavállaló egyik alapvető joga. Nem csupán a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), hanem a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 132. számú egyezménye is tartalmaz erre nézve rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy a jogalkotó Magyarországon ezeket a jogforrásokat teljes mértékben átültette, így elegendő az Mt. szabályainak a vizsgálata. Az Mt. 115-121.§-ai között kell keresni a szabadság keletkezésének jogcímeit, melyek közül a legfontosabbak a mindenkit megillető 20 munkanap alapszabadság, a 45. életévig növekvő mértékű életkori pótszabadság (1-10 munkanap), valamint a gyermekek száma alapján járó, változó mértékű pótszabadság (2,4,7 munkanap). Ezeket kell összeadni, év közben keletkezett vagy megszűnt munkaviszony esetén pedig arányosítani. Ez a törvény egyértelmű szabályaiból következően senkinek sem jelenthet problémát.

Alkalmi munkavállalás és iskolaszövetkezeti munkavégzés esetén is keletkezik szabadság

A szabadsággal összefüggésben arra is rá kell mutatni, hogy az olyan jogviszonyokban is keletkezik, mint például az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás, melynek két fő szezonja a nyár és a karácsonyi ünnepek. Ebben az atipikus jogviszonyban ugyanakkor a szabadság kiadását nem korlátozzák (szabályozzák) előírások, csupán a szabadság kötelező megváltása az egyetlen alkalmazandó Mt-beli szabály. Az ugyanakkor a szabályozásból nem egyértelmű, hogy a szabadság megváltása után fizetendő-e közteher, mindkét álláspont levezethető a törvényből. Iskolaszövetkezet esetében pedig 2016. szeptember 1. napjától már nem az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit, hanem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.tv. előírásait kell alkalmazni. Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit iskolaszövetkezet esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

A munkáltatónak ezeket a szabályokat kell szem előtt tartania

A szabadságot az Mt.122.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló előzetes meghallgatását követően a munkáltató adja ki. A munkáltató adja így tehát ki azt a 7 munkanap szabadságot is, mellyel az Mt.122.§ (2) bekezdés alapján a munkaviszony első három hónapját leszámítva a munkavállaló rendelkezik. A munkáltatónak a szabadság kiadására irányuló közlését, míg a munkavállalónak a szabadság "kivételére" irányuló kérelmét 15 napos előzetes határidővel kell megtenni.

Természetesen a felek ettől egyező akarattal eltérhetnek. A munkáltató kötelezettségeként érvényesül az a szabály is, mely szerint a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ennek keretében a 14 napos mentesülés időtartamába nem csak a szabadsággal érintett munkanapok, hanem a munkavállaló heti pihenőnapja (heti pihenőideje), a munkaszüneti nap, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás során alkalmazásra kerülő szabadnap is figyelembe vehetőek. Munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérően is meg lehet állapodni, így ez a szabály nincsen a kőbe vésve. Rendelkezni valamilyen formában ugyanakkor erről szükséges, hiszen a munkaügyi felügyelet ennek meglétét ellenőrzés alkalmával bizonyosan vizsgálni fogja. Hasonlóképpen vizsgálni fogja a felügyelet a szabadság nyilvántartására vonatkozó szabályok betartását is, mely különösen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szokott a munkáltatók számára problémát jelenteni.

A munkáltató felelős a szabadság kiadásáért

Fontos arra rámutatni, hogy a szabadság kiadásáért a munkáltató felelős. A szabadság pedig akkor sem évül el, amennyiben azt a munkáltató elmulasztja kiadni. Amennyiben tehát a munkaviszony a szabadság kiadása nélkül szűnik meg, abban az esetben a teljes felhalmozott szabadságot meg kell váltani.

Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára.

Részletek ezen a linken érhetőek el.


Dr. Kéri Ádám
Ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter

Kirúgták, mert nem fogadta az „udvarlást”

Egy frissdiplomás lányt felvettek dolgozni a polgármesteri hivatalba, ahol a főnöke, a jegyző hamarosan heves udvarlásba kezdett. Érkeztek a lány telefonjára, erotikus tartalmú üzenetek, egyszer a kolléga pedig a szemtanúja volt, hogy a jegyző a székén ülő nőt hátulról ölelgeti, miközben az tiltakozik.tovább..

További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár