2018-ra érheti el a minimálbér a létminimum szintjét
Az idei minimálbér-tárgyalások során megállapodtak a szociális partnerek a kormánnyal arról, hogy már januárban megkezdik a felkészülést a 2017-es költségvetés tárgyalására és az adótörvények előkészítésére - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek adott évértékelő interjúban.
Gaskó István kiemelte: ez azért nagyon fontos, mert az idén a kormány nagyon szűkre szabta a szakszervezetek és a munkáltatók mozgásterét azzal, hogy már júniusban elfogadta a 2016-os büdzsét, de a bértárgyalások csak novemberben kezdődtek meg.
A szakszervezetek a jövő januárban kezdődő egyeztetéseken egy olyan kétéves béremelési megállapodás kidolgozására törekszenek, amely garantálja, hogy 2018-ra a minimálbér nettó értéke elérje a létminimum szintjét - tette hozzá.
Gaskó István fontosnak tartja jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a versenyszféra munkáltatóinak megfogalmazott bérajánlás kérdését, valamint a tavaly december 29-én aláírt bérmegállapodásban rögzített 3-as csomag - sztrájktörvény, munka törvénykönyve, korkedvezményes nyugdíj kompenzálása - további tárgyalását is.
Emlékeztetett, hogy az idei bértárgyalásokon a szakszervezeti oldal 5-6 százalék körüli emelést tartott szükségesnek, a munkáltatói oldal azonban nem akart számszerű megállapodást. Úgy vélte, a munkaadók ezzel kilépnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) megállapodásából, amelynek pont az a célja, hogy ilyen helyzetekben megállapodás szülessen.
A Férfi 40 népszavazási kezdeményezésről elmondta, hogy azt a Liga elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése miatt támogatta. Megjegyezte: a Ligának 25 éve az a szakmai álláspontja, hogy a nyugdíjba vonulás nem egy időponthoz köthető, hanem rugalmasnak kell lennie, és a munkavállalónak is lehetőséget kell adni, hogy megválaszthassa a saját nyugdíjba vonulásának időpontját.
Gaskó István megerősítette: Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője - aki magánemberként a népszavazást kezdeményezte - "esélyegyenlőségi ágon" a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, miután az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a népszavazás kezdeményezését.
A Liga elnöke arról is beszámolt, hogy az ősszel befejeződött A munkáért! elnevezésű projekt, amely 1,6 milliárd forint európai uniós támogatásból, konzorciumi formában valósult meg, a Liga Szakszervezetek vezetésével. A konzorciumban a szervezet partnere volt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
A Ligának a program megvalósításában három fő pillére volt: az új munka törvénykönyve hatásvizsgálata, a kollektív szerződések kötésének és módosításának elősegítése, valamint a szakképzési pillér. Utóbbiban egy olyan tananyag jött létre, amely segíti a szakképzettséggel rendelkező, középfokú intézményekben végzett fiatalok eligazodását a munka világában. A tananyagot országszerte tíz szakiskolában, negyven pedagógus és 680 diák részvételével tesztelték próbatanítás keretében, a tanárok pozitívan nyilatkoztak róla - mondta Gaskó István. Kiemelte: a Liga szeretné elérni, hogy a tankönyv az éves kerettanterv része legyen, valamint terveik között szerepel egy ilyen jellegű tananyagot az egyetemet, főiskolát végzettek számára is összeállítani.
A szakszervezetek a jövő januárban kezdődő egyeztetéseken egy olyan kétéves béremelési megállapodás kidolgozására törekszenek, amely garantálja, hogy 2018-ra a minimálbér nettó értéke elérje a létminimum szintjét - tette hozzá.
Gaskó István fontosnak tartja jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a versenyszféra munkáltatóinak megfogalmazott bérajánlás kérdését, valamint a tavaly december 29-én aláírt bérmegállapodásban rögzített 3-as csomag - sztrájktörvény, munka törvénykönyve, korkedvezményes nyugdíj kompenzálása - további tárgyalását is.
Emlékeztetett, hogy az idei bértárgyalásokon a szakszervezeti oldal 5-6 százalék körüli emelést tartott szükségesnek, a munkáltatói oldal azonban nem akart számszerű megállapodást. Úgy vélte, a munkaadók ezzel kilépnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) megállapodásából, amelynek pont az a célja, hogy ilyen helyzetekben megállapodás szülessen.
A Férfi 40 népszavazási kezdeményezésről elmondta, hogy azt a Liga elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése miatt támogatta. Megjegyezte: a Ligának 25 éve az a szakmai álláspontja, hogy a nyugdíjba vonulás nem egy időponthoz köthető, hanem rugalmasnak kell lennie, és a munkavállalónak is lehetőséget kell adni, hogy megválaszthassa a saját nyugdíjba vonulásának időpontját.
Gaskó István megerősítette: Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője - aki magánemberként a népszavazást kezdeményezte - "esélyegyenlőségi ágon" a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, miután az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a népszavazás kezdeményezését.
A Liga elnöke arról is beszámolt, hogy az ősszel befejeződött A munkáért! elnevezésű projekt, amely 1,6 milliárd forint európai uniós támogatásból, konzorciumi formában valósult meg, a Liga Szakszervezetek vezetésével. A konzorciumban a szervezet partnere volt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
A Ligának a program megvalósításában három fő pillére volt: az új munka törvénykönyve hatásvizsgálata, a kollektív szerződések kötésének és módosításának elősegítése, valamint a szakképzési pillér. Utóbbiban egy olyan tananyag jött létre, amely segíti a szakképzettséggel rendelkező, középfokú intézményekben végzett fiatalok eligazodását a munka világában. A tananyagot országszerte tíz szakiskolában, negyven pedagógus és 680 diák részvételével tesztelték próbatanítás keretében, a tanárok pozitívan nyilatkoztak róla - mondta Gaskó István. Kiemelte: a Liga szeretné elérni, hogy a tankönyv az éves kerettanterv része legyen, valamint terveik között szerepel egy ilyen jellegű tananyagot az egyetemet, főiskolát végzettek számára is összeállítani.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki kérdez: Dienes Mirtill
Libás-, dinnyés- és szőlősgazda rendhagyó csereüzlete egy német képzőművésszel