300 órás hónapok, valódi béremelés nélkül – így élnek az ápolók Magyarországon

2026-ban sem látszik érdemi kormányzati szándék az egészségügyi szakdolgozók – köztük az ápolók – bérlemaradásának csökkentésére. A helyzetre a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és az egészségügyi államtitkárság közötti levelezés világított rá, amelyből kiderül: sem az idei évben, sem a következő költségvetési tervekben nem szerepel ágazati béremelés - írja a Népszava. 

A szakszervezet még tavaly ősszel kezdeményezett sztrájktárgyalásokat, miután egyértelművé vált, hogy a kormány nem tervez újabb bérkorrekciót az egészségügyben. Bár Takács Péter ágazati államtitkár decemberben válaszolt az érdekvédők megkeresésére, a FESZ szerint az egyeztetések érdemben nem indultak el. A szakszervezet úgy látja: az államtitkár jogi kifogásokra hivatkozva kerüli a valódi tárgyalást, miközben sztrájkfelhívást jogilag csak az egyeztetések lezárása után lehetne közzétenni.

A szakdolgozók legutóbb 2023-ban és 2024-ben kaptak béremelést, amely összesen mintegy öt százalékos reálbér-növekedést jelentett, ez azonban azóta teljes egészében elinflálódott.

A FESZ elnöke szerint ma sok ápoló csak úgy tud megélni, ha egyszerre két állást vállal, vagy extrém mennyiségű túlórát teljesít: nem ritka a havi 250–300 ledolgozott munkaóra sem. Ez a terhelés más ágazatokban elképzelhetetlen lenne, az egészségügyben azonban mindennapossá vált.

A kormányzati kommunikációban gyakran emlegetett, mintegy 800 ezer forintos átlagos havi jövedelem sem az alapbért tükrözi, hanem a túlórákkal és pótlékokkal együtt elérhető keresetet. Ráadásul a kötelező minimálbér-emelés sem hoz érdemi javulást az ágazatban, mivel az alsó bérsávok többsége már eleve e szint felett van, így automatikus bérfelzárkóztatást sem kényszerít ki.

A bérhelyzet közvetlenül hozzájárul a munkaerőhiány tartóssá válásához. Becslések szerint jelenleg mintegy 14 ezer ápoló hiányzik a betegágyak mellől, miközben a fiatalok továbbra sem választják az egészségügyi pályát, a tapasztalt szakemberek pedig egyre gyakrabban hagyják el a rendszert. 2024-ben több száz ápoló kért hivatalos igazolást külföldi munkavállaláshoz, ahol – például Ausztriában – a kezdő fizetések is jóval meghaladják a hazai szintet.

A szakemberhiány következményeként egyre több helyen kénytelenek képzettség nélküli segédmunkaerőt bevonni az ápolási feladatokba, ami hosszú távon a betegellátás minőségét is veszélyezteti. A szakszervezet szerint az ágazatot ma ugyanazok a strukturális problémák feszítik, mint egy évtizeddel ezelőtt, és az elmúlt évek béremelései nem voltak elegendőek ahhoz, hogy valódi fordulat következzen be.