300 új munkahelyet teremt ez a beruházás Magyarországon

Mihálffy Béla, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője, Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Christian Bludaua, a Rheinmetall elektronikus megoldások divíziójának ügyvezető igazgatója, Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Christoph Müller, a Rheinmetall energiaellátási divíziójának elnöke, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Botka László polgármester és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke (b-j) a Rheinmetall új gyárának nyitóünnepségén Szegeden 2025. december 12-én. MTI/Bodnár Boglárka

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Rheinmetall csarnokavató ünnepségén kiemelte, hogy a német vállalat járműipari részlegének mintegy 29 milliárd forintos zöldmezős beruházását a kormány körülbelül 13 milliárd forinttal támogatta, ezzel elősegítve háromszáz új, magas képzettséget igénylő munkahely létrehozását 2030-ig.

Beszédében kifejtette, hogy ez lesz a cégcsoport első Németországon kívüli hibrid telephelye, ahol elsősorban olyan alkatrészeket fognak gyártani, amelyek a hagyományos és az elektromos meghajtású járművekben és a megújuló energiát termelő erőművekben is különös fontossággal bírnak. "Ez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a jövő technológiáinak egyik legfontosabb európai központja lehessen" - fogalmazott.

Az a tény, hogy ez az elmúlt négy esztendő a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve volt beruházási szempontból, bizonyítja, hogy Magyarország nemcsak jól tudott alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, hanem azt is, hogy Magyarország ennek az új világgazdasági korszaknak az egyik nyertese lett

- jelentette ki.

Majd beszédesnek nevezte, hogy a beruházás a Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában valósul meg, ez jól mutatja, hogy itt most a legmodernebb technológiákról van szó, befektetésről a jövőbe.

Továbbá kifejtette, hogy a német iparban a járműgyártástól egészen a védelmi iparig mindenki pontosan tudja, hogy mekkora szerepet töltenek be a magyarországi gyárak, a magyar mérnökök, a magyar szakmunkások és a magyar hozzáadott érték a német vállalatok teljesítményében.

Szijjártó Péter ezután arra emlékeztetett, hogy a kormányzat 2014 óta 324 német cég beruházását támogatta, amelynek nyomán összesen 3800 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, több mint negyvenezer új munkahelyet hozva létre.

Érintette Csongrád-Csanád vármegye "fantasztikus teljesítményét" is, megjegyezve, hogy az elmúlt tíz év során az ipari termelés értéke 84 százalékkal nőtt, míg a munkanélküliség 40 százalékkal csökkent.

"Szeretném azt remélni, hogy mindebben egy egészen pici szerepe van annak a ténynek is, hogy a kormány 75 nagyberuházáshoz adott támogatást ebben a vármegyében ezen időszak alatt" - mondta.

Majd kitért az utóbbi évek jelentős globális változásaira, az autóipari forradalomra, a megújuló energiaforrások előretörésére és a mesterséges intelligencia térhódítására, amelyek következtében szavai szerint éles verseny indult a nemzetközi porondon.

A vállalatok azért versenyeznek, hogy ki fedezi fel, fejleszti ki, illetve kezdi el használni a leggyorsabban az új technológiákat, az országok meg azért versenyeznek, hogy hol történik meg mindez

- sorolta.

És hozzátette, hogy az utóbbi négy év úgy volt a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve beruházási szempontból, hogy ez az időszak a koronavírus-járványt követte, amely a világgazdaságot gyakorlatilag térdre kényszerítette, az ukrajnai háború pedig nagyon komoly kihívások elé állította az európai gazdaságot.

Végezetül pedig tudatta, hogy idén 108 nagy beruházásról tudtak megállapodni, amelyek összességében 2800 milliárd forintnyi beruházási értéket és több mint 18 ezer új munkahelyet hoznak létre Magyarországon.

Az új munkahelyekkel járó beruházásokat itt mutatjuk.