89 milliót is kereshet egy külföldi cég vezetője hazánkban

Az ügyvezetők teljes jövedelme jellemzően 22,5 millió forint volt idén a magyarországi - főként német tulajdonú - vállalatoknál (a tavalyi 18,9 millióval szemben). Ez átlagos érték, a szórás viszont rendkívül nagy, 4,2 és 89 millió forint között mozog, állapította meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott bérezési tanulmánya.

A vezető beosztású munkavállalók átlagosan 9,7 millió forintban részesülnek, a magasan képzett szakemberek jövedelme pedig 4,4 millió. Átlagon felüli javadalmazást kapnak például a kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak, a kontrolling szakemberek, valamint a mérnökök és a technikusok. A fizikai munkások átlagosan 2,16 millió forintos éves keresetet visznek haza.

Több mint nyolc százalékkal nőttek az alapbérek

A megkérdezett mintegy tízezer munkavállaló adatain alapuló elemzés szerint a vizsgált vállalatok az idén átlagosan 8,2 százalékkal emelték az alapbéreket, ami megfelel a várható országos átlagnak, és valamivel magasabb a tavalyi felmérésben kimutatott 7,4 százalékos emelkedésnél.
Jövőre a vállalatok hat százalékos béremelést terveznek. A tényleges növekedés azonban a tervezettnél magasabbnak bizonyulhat, hiszen a munkavállalók részéről erősebb béremelési nyomás várható - egyrészt az előrejelzett 4-5 százalékos inflációs ráta, másrészt a reálbérekben már idén elszenvedett jelentős (becslések szerint öt százalékos mértékű) csökkenés miatt.

Termelékenységben jók vagyunk

Az elmúlt hat évben Magyarországon a munkaerőköltségek növekedése az egyik legmagasabb volt Európában (75 százalék, infláció nélkül 25 százalék), és hasonló ütemű bérfejlesztés figyelhető meg más közép- és kelet-európai országokban is, a felzárkózás miatt - közölte a sajtótájékoztatón Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

Hozzátette: a munkaerőköltségek alakulása természetesen befolyásolja azt, hogy a befektetők hazánkban maradnak-e, ám számos más tényező is jelentős szerepet játszik ebben. Ilyen például a termelékenység, amely átlagon felüli tempóban emelkedik Magyarországon, így munkaerő-költség alapú versenyhelyzetünk nem változott számottevően. A felmérés szerint a hazánkban jelen lévő cégek vezetői elégedettek a munkavállalók képzettségével és motiváltságával is.

Nem alacsony bérekkel kell versenyeznünk

Vahl Tamás, a kamara elnöke szerint Magyarország hosszú távon nem alacsony bérekkel, hanem innovatív és magas hozzáadott értékeket viselő termékekkel és szolgáltatásokkal tud helytállni a nemzetközi versenyben.

Hozzáfűzte, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság szintén fontos tényező, hiszen a vállalatok csak akkor fognak ide települni, ha látják, hogy a befektetés meg fog térülni, és a növekedés biztosított az elkövetkező évek során.

Bár a bérköltségek az elmúlt tíz évben átlagon felül növekedtek hazánkban, a fizetések még így is jóval kisebbek Németországhoz viszonyítva, és nagyjából a csehországi bérekhez állnak közel. Wölfer szerint ez is bizonyítja, hogy a bér nem minden, más költségtényezőket is vizsgálni kell, hiszen ellenkező esetben egy befektető sem menne Németországba. Kevés a szakember

A külföldi cégek számára továbbra is gondot jelent Magyarországon a rendelkezésre álló szakemberek - elsősorban a kutatási és fejlesztési vezetők, mérnökök és technikusok, valamint az alkalmazás-programozók - és a szakmunkások hiánya: kedvezőnek csupán a vállalatok 22 százaléka tekinti a munkaerő-kínálatot. Ezen javítani kell, az oktatást és a képzést a vállalati igényekhez kell igazítani, és a béreket is összhangba kell hozni a termelékenység növekedésével.

A felmérés eredményei rámutattak arra a problémára is, hogy a nők változatlanul csak kis arányban vannak jelen vezető beosztásban. Arányuk a múlt évhez viszonyítva alig változott, bármely beosztást is nézzük, így az ügyvezetők között még ma is csupán minden tizedik nő.

Ugyanakkor egyes munkakörökben rendkívül erős a jelenlétük: a személyügyi vezetők háromnegyede és a pénzügyi/kontrolling vezetők kétharmada hölgy. A női képesített szakemberek és a vezető beosztású munkavállalók azonban még mindig mintegy 15-20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik.